Természetesen szubjektív módon, mert hogyan másként is lehetne (itt egy FB-s kommentre utalok, illetve arra, hogy mások (Stier Kata BitcoinBázis) másképp látták, de ez így is van rendjén azt hiszem.

Először is köszi türelmet a kicsiny számú, de lelkes olvasótáboromnak, aki megvárta, amíg megírom a beszámolót. Én bizony becsülettel végig ültem mind a 2 (fő) konferencia napot (Kata, Zoli, Robi a megmondhatója ennek), sőt az ún. noob napot eltekintve a BTC Layer 2-es napon is részt vettem.

Ezen okból kifolyólag lemaradtam Jürmaláról és annak tengerpartjáról, de mit csináljak, ha a kötelességtudat erősebb volt bennem?

Azonban arra már én sem voltam képes, hogy abban az időben, amikor nem a konferencia előadóit hallgatom, ne a város, azaz Riga szépségeit és értékeit próbáljam élvezni.

Természetesen megnéztem minden olyan látnivalót, amit meg kellett (Feketefejűek háza, stb) és bizony volt bőven, nem véletlen az Unesco világörökség része Riga óvárosa (amellett, hogy számomra meglepő módon szovjet korból (de nem feltétlen szovjet tematikájú) származó szobrok is vannak szép számmal azért a városban, lásd még:

Ennek ellenére el kell mondanom azt is, hogy a város ( és az ország) számukra érthető módon tele van ukrán (szolidaritási) zászlóval. Ez ugye nem csoda, a lettek Szovjetunióban eltöltött évei után (lásd még Jeszenszky – Dobozi “vitáját”, illetve az ún. Balti utat (amikor is 1989. augusztus 23-án a balti államok, Lettország, Litvánia és Észtország lakói egymás kezét fogva békés tüntetéssel követelték függetlenségük helyreállítását és mintegy 2 millió ember egymás kezét fogva 600 kilométer hosszú élőláncot alkotott. A tüntetés „balti út” néven vált ismertté. 1989-ben a balti út felhívta a világ figyelmét a Baltikum küzdelmeire, és elősegítette a balti államok függetlenségének helyreállítását. El tudnánk képzelni ma Magyarországon akár csak 20(0).000 ember kéz fogását?)

Nem kívánok politizálni, de tény, hogy az egyik este egy erősen ittas lett fiatalember sört kért tőlünk a hotelban és beszélgetésbe elegyedtünk vele. Ő úgy érezte, hogy figyelmes hallgatóságra talált (milyen igaza volt) és egy 25 perces elkeseredett panasz áradatot osztott meg velünk, amiben szerepelt az országban lakó oroszok (és úgy egyáltalán az oroszok) tudati másságának a vázolása, az országban uralkodó korrupció ecsetelése, a min. elnök fiának viselt dolgai, az átlagfizetés alacsony mivolta és még az országon nyerészkedő dán kapitalisták is. Annyi kiderült, hogy bizony van az országnak egy jelentős része, aki – finoman szólva – sincsen kibékülve az oroszokkal, még ha ezt a vitát egy idősebb – odatévedő – lett nő azzal is zárta le diplomatikusan, hogy jó dolog több nyelvet beszélni…

A magam részéről erősen tudom ajánlani mindenkinek Rigát, aki olyan úticélt keres, ami relatíve közel van (1,5 óra repülővel), szép, és ha jó idő van, akkor nagyon kellemesen el lehet kulturálódgatni, hogy aztán este a lett kulináriával ismerkedjék meg közelebbről az ember (hogy mást ne mondjak, mind a nagyüzemi “ivós vagy mosó” söreik, mind a kisüzemiek elég jók).

Ennyi bevezető után térjünk rá a Baltic Honeybadger 2022 konferenciára (mely konferencia Európa legnagyobb Bitcoin konferenciája és már a 4. alkalommal került megrendezésre a rigai Bitcoin hét keretében és amely konferencia akár Budapesten is megrendezésre kerülhetne véleményem szerint, ha volna erre akarat, mint, ahogy erre nincsen).

Minekutána sikeresen kihagytuk a Layer 2-es (technikai) előnap nagyját, mert nem futtatunk mi Lightning Node-ot, mint a hallgatóság döntő többsége, a szombati napra már ugyan fáradtan, de nagy várakozásokkal telten érkeztünk.

Az első említésre méltó előadó az a Giacomo Zucco volt, aki később, a 2. éles napon, olyan panelbeszélgetésekben is benne volt, amiben az én egyik kedvenc kritikusom Paul Sztorc vagy épen Peter Todd. Akkor és ott a szabad beszéd, szólásszabadság fontosságára mutatott rá etikai és gyakorlati (hasznossági) szempontok alapján, bemutatva azt, hogy egy társadalomban, ha az fejlődni akar, mind a beszédnek, mind pedig a pénznek (mint a nyelv/beszéd egy formájának) szabadnak kell lennie. Nekem egyből Noam Chomsky ugrott be az előadása kapcsán, dehát ez is csak azt mutatja, hogy jó volt Giacomo előadása.

Ezek után az ikonikus rózsaszín ing + cowboy kalap kombóban előadó Jimmy Song már egyenesen harcot hirdetett az ún. fiat (teremtő szóra vagyis inkább rendeletre előállított) pénzek ellen, bemutatva azok hazug és rabszolgaságba taszító mivoltát, amit nem nehéz egyébként belátni, hiszen a pénzhez való hozzáférés nem igazán egyenlő, más kérdés, hogy egy ún. sound money kapcsán bizonyos-e, hogy amellett, hogy a hozzáférés (és a felhasználás is) könnyebb lenne egy ilyen pénzzel, de a társadalom nem feltétlen lenne boldog 100%-ban (de lehet, hogy már pár % boldogság-fok javulás is megérné, ki tudja?

Lisa Neigut megmutatta, hogy miért egy “rétegelt süti” a Bitcoin, de aki követi Lisa-t a Twitter-en, nem lepődött ezen már meg, max. azon, hogy hogyan lehet annyiszor kimondani azt a szót egy előadásban, hogy “cool”?

Később Lisa vissza is került egy Adam Back, Paul Sztorc, Obi Nwosu féle kerekasztal beszélgetésbe az oldal láncok és a 2. réteges lánc megoldások kapcsán, ahol Back processzor nagyon visszafogott volt meglátásom szerint, ahhoz képest, hogy Blockstream vezető, éppen ezért érdekelve van a Liquid kapcsán az L2-es megoldásokban. Én egyébként Lisa helyett inkább a 2. napon előadó RSK-s Sergio Lerner-t ültettem volna ide be, mert az első Bitcoin oldallánc és annak natív tokenje szvsz érdekesebb lett volna, hiszen mégiscsak merge miningolt (egyesítetten bányászott, tehát a BTC mellett ezt is “kitermelik), de emellett még Ethereum Virtual Machine “kompatibilis” is.

A beszélgetést követő Bitcoin VC-s (venture capital, kockázati tőkealap) panel számomra nem volt annyira izgalmas. Egyfelől nem veszek részt ilyen társaság munkájában, másfelől ez, mint Bitcoint eszközként tartó Társaság érdekes, de nem mellőzi – véleményem szerint – azon fajta veszélyeket, (pontosan a gondolkodás mód miatt), amit az ilyen társaságoktól már megszokhattunk.

A rákövetkező Blockstream és Jan3 bejelentések (Xdex, (nomen est omen) Liquid illetve Fülöp szerb herceg, mint a Jan3 CEO-jának bejelelentése) kapcsán meg kell valljam Adam processzor, hogy nem lehet egy Simone kaliberű nőszemélyre bízni egy ilyen bejelentést, mert ezt a színvonalat, amit ő hozott, bármelyik cimborám hozta volna közép részegen is, illetve értem én, hogy Fülöpnek anyai oldalról jók a kapcsolatai Dél-Amerikával, de biztosan elég lesz ez arra a területre?

A következő említésre méltó előadás Matthew Mezinskis-é volt arany, Bitcoin és CBDC témakörben és ahol kiderülthetett a hallgatóságnak, hogy bizony a készpénz – minden ellenkező állítás ellenére – ( a punkokhoz hasonlóan) nem halott, köszöni jól van, sőt mennyiségileg nő is a glóbuszon, sőt Central Bank Physical Currency (CBPC)-ként 1970 óta éppen meg száznyolcvan-szorozódott.

Ezután következett egy épületes előadás a tágabb értelemben vett magánélet/virtuális biztonság (privacy) fontosságáról többek között Ficsór Ádámmal (Wasabi) és Vécsei Viktorral, akik közül Ádámmal reméljük majd sikerül interjút is készíteni később a DC-nek.

Az ebéd utáni “bányász találkozó” azaz beszélgetés nem az én világom, s bár volt nekem anno olyan évfolyamtársam a jogon Szegeden, aki előtte Miskolcon tanult bányászatot, de már a Vele való beszélgetések után is tudtam, hogy nem ez lesz az én utam, én ugyan nem leszek bányász.

16 órakor következett Michael Saylor, akinek a nagyságát rap számok énekelték meg és ennek a nagyságnak a fényében szinte senki nem is merte megkérdezni, arról a kis adóelkerülésről, ami pont nemrég a konferencia előtt látott napvilágot. Azért csak szinte, mert másnap azért Samson Mow a Jan3-tól mégiscsak odaszúrta egy a bitcoin lánc – ökoszisztéma? digitális gazdasági érték? a franc se tudja jól megfogalmazni – adóztatása kapcsáni vitában, hogy az öreg tengerész (M. Saylor) pont nem tudta, hogy mi is a teendője az adózás kapcsán.

Ettől függetlenül jó volt a távoli asztalos előadása Michaelnek – bőszen kommentelem is LinkedIn-en élőben, akit érdekel keressen rá – és nagyon sarkosan belemondta mindenki arcába, hogy a világnak csakis egyedül a dollárra van igénye, tehát egy BTC- Tether tandem tökéletes lehet a fejlődő országoknak. Ő bizony – mint kiderült – dollár hegemonista, nem kell ide csak a BTC és egy (dollár alapú) stabil coin, minden(ki) más meg mehet a levesbe…

A digitális közvetítők eltávolítása után, következett Jack Mallers a Strike-tól, akit nehéz nem szeretni, mert annyira lelkesen éli meg az amerikai álmot, hogy már magától ettől a fiatalos lelkesedéstől szerethetővé válik az (az összes hazugságával együtt). Mára magukat (Strike) már az 5. legnagyobb fizetési szolgáltatónak (payment service provider) aposztrofáló Frodó és Michael J. Fox szerelemgyermeke (J. M.) a túláradó lelkességen túl, számokkal is érzékeltette, hogy miért fogják a hitelezési szegmenst újra naggyá tenni (make the credit system great again), hiszen a “lightning annyira tipikusan amerikai”, hogy ennél különb eszköz sem kell most az amerikai álom és hitelezési szegmens újraépítéséhez.

Nekem az a véleményem, hogy vélhetőleg sikerülni is fog, hiszen, ha meg tudják valósítani ugyanazt az élményt, amit a hitelkártya és bank társaságok, csak gyorsabban, olcsóbban és kevésbé kirekesztőbb módon, akkor erre tényleg rácuppanhat az amúgy – elszegényedő – amerikai társadalom jó része, hiszen minek fizetnél valamiért 3%-ot (vagy akár többet), ha lehet azt olcsóbban is kapni? (Szerző: tök igaza van amúgy. Ügyvédként én is 0,5%-on írom legtöbbször az ingatlan adásvételiket, a 3%-ot mindenki sokalná)

Jackie Boy vitte nálam a teljes első napot, Saylor-ral a nyomában, a 3. helyen Sztorc barátommal és a CBPC-el osztozva.

Másnap aztán az első – számomra – érdekes előadás (azon túl, hogy Peter Todd tényleg egy biztonsági szakértő) Mikhail Chobanyan-é volt. Ő az Ukrán Blokklánc Szövetség vezetője.

Nyilvánvalóan jelzés értékű volt a Konferencián való részvétele (azon túl, hogy hazája első kriptós bankárjai között van), de az már nem jelzés értékű, amit elmondott, jelesül, hogy amikor a háború kitörésekor nem volt járható a 8 napos banki útvonal a front vonalban lévő katonák felszerelése kapcsán, akkor a BTC-vel és az altokkal 70 millió dollárt kalapoztak össze a felszerelésekre pikk és pakk.

Az sem elhanyagolható, hogy pontosan látja, hogy digitálisan jóval gyorsabb lesz Ukrajnát újjáépíteni, mint fizikálisan, (18 millió ukrán használja már most is az egyik applikációjukat) ezért a WEB 3 + Kormány koncepció égisze alatt várja a jó ötleteket erre vonatkozóan.

Igor Korsakov szigorú csávó, vezérlő tábornoknak is elmehetne, ettől függetlenül jó előadást tartott, még ha személy szerint ő kétkedik is a lightning sikerében. Pont a fentiek és – talán a származása okán is – arra int, hogy maradjunk nyitottak más L2-es megoldások kapcsán is. Vagy ahogy ő mondta: open standars rock!

Dan Held előadás számomra bizony csalódás volt. A kétségtelenül meglévő tudása vasárnap nekem nem jött át, semmi olyat nem mondott, amit ha akarnék ne tudnék reprezentálni én is, még színpadon is. Vitatkozni a tartalommal nem lehetett, de nem volt meg most a novum nekem.

A Bitcoin és az iszlám jog kapcsolata Allen Farington-tól teljesen rendben volt, bár én azért tudtam, hogy az iszlám jog és az ún. rehipoteka (azaz ugyanannak a dolognak az újbóli biztosítékként történő felhasználása) nem igazán barátok, sőt ki is zárják elviekben egymás létezését.

Abubakar Nur Khalil-től halhattunk Afrika, mint kontinens szerepéről és a bankolás, mint olyan nemlétéről, amire megint jó megoldást nyújtanak a kriptopénzek, mert mobilja viszont sok embernek van ott is.

Az ebéd szünet után Warren Togami (Hawaii) kíméletlen őszinteséggel fejtette ki, hogy akármilyen jó is bármilyen L2-es (lásd: lightning) koncepció, ha a köztes és végpontok gyengék (hardware és felhő rizikó, vagy akár egy ellátási lánc elleni támadás illetve, amikor maga a hosting nem decentralizált) akkor meg van cseszve az egész story. Raspberry (pi) és tsai kuka, vissza kell térni a jó öreg üzleti laptopokhoz (Lenovo és tsai) Linux alapon (?)

Sam Abbassi sem volt rossz, ő szintén Hawaii-ról jött, és jól tette, hogy előadott Rigában aznap.

Sergio Lerner-ről már esett szó, tiszteletre méltó, ahogy a korlátozott lehetőségek ellenére nyomják az RSK-s fejlesztéseket. Tőle elég jó távelőadást láthattunk azt hiszem.

Az utolsó előadás igen sistergősre sikeredett, mert nem kímélte egymást Giacomo Zucco, Peter Todd, Paul Sztorc, Eric Voskuil és be-be szóltak egymásnak, bár Giacomo igyekezett moderálni őket, amellett persze, hogy erősen segítette egyúttal a vita kibontakozását is azzal, hogy polarizálta az oldalakat és az álláspontokat.

Nekem az első nap jobban bejött, mint a 2., de más biztosan másképp volt bele és nem tagadom, hogy lehet, hogy kicsit lenyűgözve álltam Jack Mallers fiatalos lelkesedése előtt.

Értékelés: 6,75/10, de ebben már benne vannak azok az üresjáratok is, amikről nem írtam, de talán nem voltak túl szerencsések a konferencián. A város viszont önmagában megérne még egy misét, ha lehetőségetek van rá, ne hagyjátok ki!