Blokklánc jogászként természetesen elolvastam a – nemrég megjelent – FTX szabályozási felvetését, amiből az 5%-os bug bounty szabályt üdvözlendőnek tartom, míg a különböző szankciós, fekete vagy engedélyezési listák kapcsán azért azt megjegyezném, hogy az OFAC lista ugye egy jellemzően amerikai dolog, amin most rajta vannak az oroszok, de aztán majd talán lekerülnek róla, szóval ez egy erősen politikai történet (is), mintsem szakmai standard.

Különösebb bajom nincs amúgy vele (nekünk ügyvédeknek sem lehet most ügyvédi szolgáltatást nyújtani a szankciók miatt, lásd még: 833/2014/EU tanácsi rendelet, vagyis, hogy jelenleg az orosz állam, vagy Oroszországban bejegyzett jogi személy/szervezet/szerv részére nyújtott jogi szolgáltatások a szankciók hatálya alá esnek), de nem éppen egy decentralizált blokklánchoz illő dolog.

Ennek ellenére teljesen hiába fikázzák Sam Bankman-Friedet (igen, én is láttam Erik -K-val, nem C-vel – Voorhees-szel a beszélgetésüket) ez egy teljesen jó proposal, minden hibája ellenére.

Persze megszólalt Vitalik Buterin is mondván, hogy a szabályozási politikai céloknak alapvetően két fő csoportja van: (1) fogyasztóvédelem, (2) a rosszfiúk számára a nagy mennyiségű pénz mozgatásának megnehezítése. A (2) körüli problémák szerinte nem a DeFi-ben, hanem általában a nagyszabású kriptopénzes átutalásokban összpontosulnak.

Szerinte a De-Fi-ben 3 dolognak mindenképp kéne érvényesülnie.

1) a tőkeáttétel korlátos legyen

2) az átláthatóság megkövetelése azzal kapcsolatban, hogy milyen auditokat, FV-t vagy egyéb biztonsági ellenőrzéseket végeztek az okos szerződések kódjain

(3) a plutokratikus nettó vagyon minimumszabályai helyett tudásalapú tesztekkel egyfajta korlátos vagy zárt Ügyfél használat (ti: ne mindenki használhassa).

Megmondom, hogy szép ez, jó ez, meg még azzal is egyet értek, amit ír, ti: szívesen látná, ha a szabályokat úgy írnák le, hogy a követelményeket a lehető legnagyobb mértékben nulla tudásbizonyítással is kielégítsék. A ZKP-k rengeteg új lehetőséget kínálnak a reguláris politikai célok teljesítésére és a magánélet megőrzésére egyidejűleg, és ezt ki kell használni!

De!

Azért az se felejtsük el, hogy a merge után pontosan az Ethereum állt be – bizonyos értelemben – az OFAC kompatibilis sorba, amit másik oldalról meg ekéz. Mi lesz a cenzúramentességgel így?

Amúgy meg azt látom, hogy szépen terelik/terelődik az egész kis csipet-csapat az ún. SRO-k (Self-regulatory organization) azaz az önszabályozó szervezetek irányába.

Az önszabályozó szervezet egy olyan szervezet, amely bizonyos fokú szabályozói jogkört gyakorol egy iparág vagy szakma felett. A szabályozó hatóság létezhet a kormányrendelet helyett, vagy a kormányrendelet mellett is.

Példának hozhatjuk pl. a FINRA-t, azaz a Financial Industry Regulatory Authority-t, ami egy amerikai SRO, azaz önszabályozó szervezetként működik, így szabályozza a tag brókercégeket és a tőzsdei piacokat.

2019-ben nekem is voltak naiv módon hasonló gondolataim, ti, hogy kellene egy ilyen önszabályozó szervezet és “ostoroztam” is az akkori piaci szereplőket, de aztán beláttam, hogy feleslegesen.

Egyfelől ez Magyarország, kis túlzással a fű sem nő ki állami akarat nélkül. Másfelől az SRO rendszer – véleményem szerint – Amerikában is állami vagyis kormányzati (deep state?) ösztökélésre fog megvalósulni, valahol a 2 késlekedő, a SEC (nem Gary, az XRP akkor sem lesz értékpapír, ha megfeszülsz) és a CFTC között és mellett.

Akkor meg mit várunk itthon, pláne úgy, hogy kis késéssel, de végül is örvendetes módon idén megalakult a Blockchain Koalíció?

Már csak biztosítani kellene nekik a szükséges jogosítványokat és némi pénzt, paripát és fegyvert adni nekik!