Minekutána nem tudtam eredetiben megtekinteni ezt a törvényjavalatot és nem teljesen tisztázott annak tartalma, ezért tekintsétek a posztot csak egy gondolatkísérletnek!

Vesszőparipám, hogy a Bitcoin – mint gazdasági, hatalmi és szociális eszköz és jelenség – központi kérdése lehet a jövőben a politikának és a különböző választásoknak világszerte.

Jelenleg is éppen elég érdekes történésnek lehetünk a “szemtanúi” sok szempontból a tajvani döntéssel, tekintve az U.S.A.-Kína közötti érdekellentétet a terület kapcsán, ahogy ez majd a poszt végén is kiderül.

(“Itt van ez a szép fegyver, igazán mutatós darab és baromi hasznos is, nem mellesleg klasszul áll a kezedben Fiam. Na, ha, úgy alakul, akkor ne féljél használni is!” – körülbelül így fordítanám le a dolgot az Olvasóimnak.)

A döntést Tajvan egykamarás törvényhozó testülete hozta meg heves vita és szoros szavazás után október 30-án.

A „Digitális valuta legalizálásáról és szabályozásáról szóló törvény” című törvényjavaslat (egy ilyen törvényjavaslaton szívesen dolgozna Varsányi doktor is itthon, szóval nyugodtan keressenek meg az erre fogékony szervezetek, Schiffer Kollégához hasonlóan én is az üggyel azonosulok, nem az aktorral) célja, hogy egyértelmű jogi keretet biztosítson a Bitcoin és más kriptovaluták tajvani használatához, cseréjéhez, adóztatásához és szabályozásához.

A törvényjavaslat a deviza-kereskedelmi és “normál” kereskedelemi célokra is elismeri a Bitcoint devizaként. (Szerk: na, ez az ami még nem tiszta. Ezt kell óvatosan kezelni!)

A törvényjavaslat szerint a Bitcoint Tajvanon minden állami és magántranzakció legális fizetőeszközeként, valamint értéktárolóként és elszámolási egységként kezelik. A törvényjavaslat azt is előírja, hogy minden Bitcoinnal foglalkozó magánszemélynek és vállalkozásnak regisztrálnia kell a Pénzügyi Felügyeleti Bizottságnál (FSC), Tajvan fő pénzügyi szabályozó hatóságánál, és meg kell felelnie a pénzmosás és a terrorizmus elleni finanszírozás elleni szabályoknak.

A törvényjavaslat feljogosítja az FSC-t arra is, hogy engedélyeket adjon ki kriptovaluta-tőzsdére, letétkezelési szolgáltatásokra, bányászati ​​műveletekre és egyéb kapcsolódó vállalkozásokra. (Baromi kíváncsi leszek, hogy itthon ki vagy kik fognak majd a területért bejelentkezni? Szerintem ne az Anti vigye el, de persze ne is a Jani! Bevált kamarilla politika ide, kamarilla politika oda, ide most új arcot javaslok. Amúgy meg osztó igazságosság legyen: Bankholdingnak is, de Sanyi bácsiék se maradjanak ki! Szóval legyen némi verseny is, ez fontos! -Látom Tamás is bólogat, innen is üdvözlöm, ha olvas!-)

Az FSC feladata lesz továbbá a tajvani kriptovaluta-ipar biztonságára, átláthatóságára és fogyasztóvédelmére vonatkozó szabványok és irányelvek megállapítása. A törvényjavaslatot a különböző politikai pártok képviselőiből álló koalíció javasolta, amelyet Chen Chih-Chung, a kormányzó Demokrata Haladó Párt (DPP) tagja és Chen Shui-bian volt elnök fia vezetett. Chen Chih-Chung elmondta, hogy a törvényjavaslatot a digitalizáció és az innováció globális trendjének elfogadása, valamint Tajvan gazdaságának és versenyképességének fellendítése indokolta.

„A bitcoin nemcsak technológiai innováció, hanem társadalmi és gazdasági forradalom is. A Bitcoin törvényes fizetőeszközzé tételével új lehetőségeket nyitunk állampolgáraink, vállalkozásaink és nemzetünk számára. Világos üzenetet küldünk a világnak is, hogy Tajvan vezető szerepet tölt be a digitális átalakulásban, valamint a szabadság és a demokrácia védelmezője” – mondta Chen Chih-Chung a törvényjavaslat elfogadását követő sajtótájékoztatón.

A törvényjavaslatot vegyes reakciók fogadták a társadalom különböző rétegeiből.

Egyesek merész és látnoki lépésként dicsérték a törvényjavaslatot, amely Tajvant a kriptovaluta-ipar élvonalába helyezi, és több külföldi befektetést és tehetséget vonz. Mások kockázatos és felelőtlen szerencsejátékként kritizálták a törvényjavaslatot, amely Tajvant pénzügyi instabilitásnak, kibertámadásoknak, csalásnak és pénzmosásnak tenné ki.

Ami viszont még fontos: törvényjavaslat rögtön Kína erős ellenállásába ütközött.

Emlékeztetőül: Kína 2017 óta betiltotta a kriptovaluta kereskedés és bányászat minden formáját, és ismételten óva intette Tajvant minden olyan lépéstől, amely megkérdőjelezi szuverenitását vagy aláássa az „egy Kína” politikáját.

A kínai külügyminisztérium szóvivője, Zhao Lijian elítélte Tajvan azon döntését, hogy a Bitcoin törvényes fizetőeszközzé tegye, mint „provokatív és illegális cselekedetet”, amely „súlyosan károsítja” a Tajvannal való kapcsolatokat, valamint a regionális békét és stabilitást.

Zhao Lijian arra is sürgette a nemzetközi közösséget, hogy „utasítsa el és szankcionálja” Tajvan „szeparatista” akcióit.

Tsai Ing-Wen tajvani elnök megvédte a törvényjavaslatot, mint a tajvani nép szuverén és demokratikus választását, és kijelentette, hogy Tajvan nem fog meghajolni Kína fenyegetései vagy beavatkozása előtt.

Tsai Ing-Wen azt is kifejezte, hogy bízik abban, hogy Tajvan képes lesz leküzdeni minden olyan kihívást és kockázatot, amely a Bitcoin törvényes fizetőeszközként történő elfogadásából fakadhat.

Azt javaslom, hogy Brzezinski szellemében (Stratégiai vízió) figyeljük élénken ezeket a történéseket, mert Kína, Japán és az U.S.A. is nagyhatalmak és nem mindegy, hogy mi történik a régióban pénzügyi területen sem.

(Személyes véleményem: ha ott valóban bevezetésre kerül a BTC, mint törvényes fizetőeszköz, akkor Magyarországnak, mint a villám kell valamiféle hídként kiállnia valami hasonlóval EU-n belüli államként, hogy meg legyen az európai lába is a fizetési rendszernek. Különben elviszik mások. Feltéve, ha ez tényleg átmegy Kínán.)

Az MNB-nek pedig azt javaslom, hogy vigyázó szemeit Tajvanra vesse, hiszen a törvény várhatóan 2024. január 1-jén lép hatályba, két hónapos nyilvános egyeztetés és előkészítés után.

Az FSC azt is bejelentette, hogy még az idei év vége előtt részletes szabályozást és iránymutatást ad ki a törvényjavaslat végrehajtására vonatkozóan. Na, ezt akár le is lehetne lesni, ugye MNB-s srácok?