19/A. § (1) A kriptoeszköz-szolgáltató és az eszközalapú token kibocsátó tevékenységére (működésére) jogosító engedély megadására irányuló eljárásért az igazgatási szolgáltatási díj 1.900.000 forint.

(2) Kriptoeszköz-szolgáltatóban vagy eszközalapú token kibocsátójában történő befolyásoló részesedésszerzés engedélyezésére irányuló eljárásért – a (3) bekezdésben és a 20. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével – kérelmezőnként az igazgatási szolgáltatási díj 900.000 forint.

(3) A kérelmező személyén kívül eső okból beálló változás miatt (pl. öröklés, jogutódlás) a kriptoeszköz-szolgáltatóban vagy az eszközalapú token kibocsátójában történő befolyásoló részesedésszerzés engedélyezésére irányuló eljárásért – a 20. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével – az igazgatási szolgáltatási díj 650.000 forint.

(4) Az eszközalapú tokenektől vagy az elektronikuspénz-tokenektől eltérő kriptoeszköz nyilvános ajánlattételéhez, illetve kereskedésbe történő bevezetéséhez szükséges kriptoeszköz-alapdokumentum bejelentésére irányuló eljárásért az igazgatási szolgáltatási díj 1.100.000 forint.

(5) Az elektronikuspénz-token nyilvános ajánlattételéhez, illetve kereskedésbe történő bevezetéséhez szükséges kriptoeszköz-alapdokumentum bejelentésére irányuló eljárásért az igazgatási szolgáltatási díj 1.100 000 forint.

(6) A hitelintézet által kibocsátott eszközalapú token nyilvános ajánlattételéhez, illetve kereskedésbe történő bevezetéséhez szükséges kriptoeszköz-alapdokumentum jóváhagyására irányuló eljárásért az igazgatási szolgáltatási díj 1.900.000 forint.

Ha kriptoeszköz szolgáltatónak tekintendő minden olyan személy, aki szakmai alapon a MICA Rendelet szerinti kriptoeszköz szolgáltatást nyújt és – szintén a MICA alapján – a kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadás beletartozik a kriptoeszköz szolgáltatásba, akkor kérdésem:

Hogy jön ez ki az az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény szellemében? Hogy jön ki a matek? Miért ennyi? Hol van ebben a differenciáltság? Mert nem látom.

Ha mondjuk az MICA szerinti I. osztályra (pl: tanácsadás) vonatkozó 50.000,- EUR-os tőkekövetelményből indulunk ki, amit nagyvonalúan 20 millió Ft-nak tételezünk, akkor alapul véve a elsőfokú polgári eljárások illetékét a bíróságokon (6%), ezen összegnek nem szabadna többnek lennie, mint 1.200.000,-Ft-nál. Ha ezt euróra számoljuk, akkor is csak 3000,- euróról beszélhetnénk.

Ha meg a 2025. január 1. napjától alkalmazandó elsőfokú polgári eljárások illetékét nézzük (10.000.001–30.000.000 forintig 489.500 forint és a 10.000.000 forint feletti rész 7%-a), akkor is hasonló összeget, 1.189.500,-Ft-t kapunk.

Valaki tegyen már képbe ezzel pls, mert komolyan nem értem, hogy ha az emberi életekről, emberi életek komoly dolgairól döntő – éppen ezért gyakran időigényes – (elsőfokú) bírósági eljárás illetéke a fentiek szerint alakul, akkor a kriptoeszköz szolgáltatói engedély megadásának díja miért ennyivel több (mondjuk a tanácsadói szegmensben)? Így akarjuk ösztönözni a magyar kriptós vállalkozásukat? Mert így szerintem ne tegyük! Differenciáljunk már pls!

Ps: a tévedés jogát fenntartom és meg is követem a szabályozót, ha nem jól látom, csak akkor segítsen ki ezen tévedésemből!