Felmerül – mint napjainkban oly sokszor -, hogy akkor ez most akkor szabályozás vagy megfigyelés? Vagy a kettő szükségszerűen ugyanaz?

Kína arra törekszik, hogy minden, az országban gyártott humanoidnak digitális identitást adjon, mivel az iparági szabványok meghatározásával és a szabályozás szigorításával kívánja elősegíteni a gyorsan növekvő ágazat növekedését. Ez a digitális identitás, nem az a digitális identitás, (vagy éppen az?) de ugyanúgy használható egyébként az A.I. által. Is.

Az ország pénteken elindított egy nemzeti kezdeményezést, a Humanoid Teljes Életciklus Kezelés Szolgáltatás Platformot, amelynek célja, hogy egyedi kódokat rendeljen az ember alakú és mesterséges intelligencia által vezérelt kétlábú robotokhoz.

A számokat ezután a robotok teljes életciklusuk során történő nyomon követésére használják, a gyártástól az újrahasznosításig.

A programot a kínai Ipari és Információs Technológiai Minisztérium alá tartozó Humanoid Robotika és Megtestesült Intelligencia Szabványosítási (HEIS) bizottság vezeti.

Kína emellett irányelveket is kiadott a humanoidok életciklus-kezelésére, valamint utasításokat a személyazonosító okmányok használatára vonatkozóan.

A lépésre akkor kerül sor, amikor Kína a humanoid robotok fejlesztésének felgyorsítására törekszik, a politikai döntéshozók pedig egyre inkább szabványokat és ipari koordinációt szorgalmaznak a feltörekvő ágazat támogatása érdekében.

Minden humanoid robot azonosító kódja négy részből áll, beleértve egy kétjegyű nemzeti kódot a határokon átnyúló szállítmányok és értékesítések nyomon követésére, valamint egy 4 jegyű gyártói kódot, amely azonosítja a robot gyártásáért felelős kínai céget.

Egy hatjegyű termékmodellkód azonosítja a robot típusát, és egy 17 számjegyű sorozatszám különbözteti meg az egyes egységeket.

A nemzeti kezdeményezés már több mint 100 kínai humanoid gyártóra vonatkozik, és eddig több mint 28.000 robothoz és 200 modellhez rendeltek digitális azonosítót.

Forrás: itt.