A Bázeli Bizottság korábban két prudenciális likviditási szabályt vezetett be a bankok számára: a likviditási fedezeti mutatót (LCR) és a nettó stabil finanszírozási mutatót (NSFR). Ezek a mutatók a jó minőségű likvid eszköz (HQLA) meghatározásán alapulnak.

A HQLA leggyakrabban használt osztálya az 1. szint, amely nagyjából készpénzből és államkötvényekből áll. A központi bank és az állam által kibocsátott eszközök e duopóliuma azonban elég szűk és nem túl sokszínű.

A természetes diverzifikátor az arany lett volna, 2010-ben azonban, amikor a HQLA egységes definícióit javasolták, nem állt rendelkezésre elegendő kereskedési adat az arany vonatkozásában. Ezenkívül a szabályozási konszenzus az volt, hogy az arany „túl volatilis” ahhoz, hogy figyelembe vehessék. Ahogy most mondjuk a Bitcoin a túl volatilis ahhoz, hogy figyelembe lehessen venni.

2018-ban aztán elérhetővé vált az arany tőzsdén kívüli kereskedési adatainak legnagyobb kohorsza. Ezáltal megnyílt a lehetőség az arany bevonására az 1. szintű HQLA közé.

Ennek egyébként az is az indoka, hogy az arany megoldást jelenthet bizonyos joghatóságokban, amelyek strukturális állampapír-hiánytól szenvedhetnek, valamint ott is, ahol ezeknek az eszközöknek a felhasználása nagyobb keresletet mutat akár monetáris politikai eszközként, akár biztosítékként.

A közelmúlt piaci eseményei azt mutatták, hogy sok befektető már likviditási pufferként használja az aranyat, mivel az olyan eszköznek bizonyult, amely jól teljesít a pénzügyi stresszes események során (World Gold Council, 2025).

2023 során az aranypiacon megnövekedett aranyrudak és érmevásárlások, stabil és likvid határidős piacok, megnövekedett jegybanki vásárlások és tőzsdén kívüli mennyiségek növekedése volt tapasztalható. A befektetők az aranyat likviditási eszközként használják, mivel könnyen kereskedhető és értékelhető, és széles körben elérhető a különböző piaci hozzáférési pontokon. A befektetők számára a két legjobb tulajdonsága az aranynak a negatív korrelációja a kockázatos eszközökkel és az arany által birtokolt általános bizalmi tényező.

Az arannyal több globális tőzsdén kereskednek, és nagyon nagy tőzsdén kívüli (OTC) összetevővel rendelkezik. Az arany mennyiségének csak tőzsdén kívüli elemét elkülönítve azt láthatjuk, hogy az arannyal átlagosan napi 124 milliárd dollárért kereskednek. A határidős és tőzsdén kívüli piacok együttes átlagos napi volumene 2024-ben 229 milliárd dollár volt.

Nem véletlen, hogy erre a területre „rámozdultak” a hivatásszerűen tokenizációval foglalkozó cégek is, mint pl. a Tether és elkezdték szakmányban tokenizálni az aranyat, lásd még: XAUT.

(Itt szeretném jelezni, hogy jómagam már 2018-ban hasonlót javasoltam az MNB-nek, de a fülük botját sem mozdították, pedig – meglátásom szerint – már akkor lehetett látni, hogy a tokenizáció felé mozdul a világ).

Viszont tokenizáció ide vagy oda, nem értek egyet Saylor-ral én sem abban, hogy az arany a régmúlt relikviája. Ennél egyfelől lassabban mozdul a világ, másfelől a világ keleti oldalán teljesen más szemmel tekintenek az aranyra, részben kulturális okok miatt is. Az simán lehet, hogy a mindenféle államkötvények majd blokkláncon cserélnek gazdát, de hogy kell ezek mellé egy a fizikai világ felé mutató stabil eszköz is, az szerintem nem lehet kérdés.

Most úgy tűnik, hogy ezen állásfoglalás mentén az arany a Bázel III. banki szabályozás értelmében hivatalosan Tier 1, jó minőségű likvid eszközként (HQLA) lesz besorolva 2025. július 1-től az Egyesült Államokban is.

Ez azt jelenti, hogy az amerikai bankok a fizikai aranyat piaci értékének 100%-án beszámíthatják alapvető tőketartalékaikba. A továbbiakban nem lesz 50%-kal „Tier 3” eszközként megjelölve és értékelve, mint a régi szabályok szerint volt.

Ez várhatóan növeli az intézményi keresletet, mivel a bankok igyekeznek több allokált aranyat tartani, csökkentve ezzel a kockázatosabb „papír” arannyal szembeni kitettséget. A nulla kockázatú tartalékeszközként elismert arany biztonságos menedék vonzereje egyre növekszik, így a bankok stratégiai eszközévé válik a mérlegek megerősítésére a szigorúbb globális szabályozások közepette.

Ez még nem azt jelenti, hogy megváltozik az amerikai aranytartalék értékelése, de akár ez is megtörténhet, vannak erre utaló jelek is.

A jegybankok 244 tonna aranyat vásároltak az első negyedévben, ami ugyan lassulás az előző negyedévhez képest, de azért még trendszerű.

Az arany ETF-beáramlásának éles megélénkülése a teljes befektetési kereslet több mint kétszeresére, – 552 tonnára (+170% év/év) – nőtt, 2022. első negyedéve óta a legmagasabb értéken áll.

Az aranytömb és érmekereslet továbbra is magas, 325 tonnán állt, ami 15%-kal haladja meg az ötéves negyedéves átlagot.

Ennek a növekedésnek a nagy részét Kína adta, és a lakossági befektetések második legmagasabb negyedévét tette ki.

Az arany iránti kereslet – tehát – köszöni szépen jól van, egyedüli kárvallottja a magas áraknak az arany ékszerek iránti kereslet, ugyanis az meredeken visszaesett a rekordárú környezetben: a kereskedelmi mennyiségek a legalacsonyabb szintjüket értek el azóta, hogy a keresletet 2020-ban megállította a COVID.

Ps: S. Kálmán Bátyánkat ezúton is meghatalmazzuk, hogy a fenti örvendetes híreket közölje a megfelelő médiában, told be Papesz, hadd tudják meg az emberek, hogy mi a dörgés.

A poszthoz tartalmat és adatokat a mining dot com-ról és a The European Money and Finance Forum-tól merítettem.