Digitalcash.hu
  • Telefonszámunk:
    +36 70 538-8940
  • Címünk
    Budapest, Hungary
  • Munka időnk:
    Hétfő - Péntek 9.00 - 17.00

New to site?


Login

Lost password? (X)

Already have an account?


Signup

(X)
Farooq
KezdőlapBlokkrácsRaiBlocks: a blokkrácsról, avagy lehet-e még decentralizáltabb a hálózat?
04
jan

RaiBlocks: a blokkrácsról, avagy lehet-e még decentralizáltabb a hálózat?

  • Szerző
    dr. Varsányi Károly
  • Kommentek
    0 Komment
  • Kategória

Ellentétben a sok más kripto pénz(nem)ben használt blokklánccal, vann(ak) olyan digitális devizá(k), ami másfajta struktúrát pl. blokkrács szerkezetet használ(nak). 

A blokkláncban ugye a tranzakciók bekerülnek a mempool-ba, ott várnak a bányászokra, akik „kiszedik” őket, blokkba foglalják a tranzakciókat és így kerül bele a blokkláncba végül. A blokkrács struktúránál minden fióknak/felhasználónak megvan a saját blokklánca (fióklánca/láncfiókja, majd a Közösség eldönti a magyarítást), amely egyenértékű a számlájával, vagyis a tranzakció/mérleg történetével. (lásd: white paper 2. ábra)

Szóval a sok együttes fiók/felhasználó a saját kis blokkláncával alkotja az ún. blokkrácsot. A bitcoinnal szemben tehát nem egy (lineáris) főkönyv van, hanem sok. Amikor te végrehajtasz egy tranzakciót az bekerül a te blokkláncodba. Minden fiókláncot/láncfiókot  csak a fiók tulajdonosa „frissíthet” és ez teszi lehetővé, hogy mindegyiket fiókláncot azonnal és aszinkron módon lehet frissíteni a blokkhálózat többi részéhez képest, ami gyors tranzakciókat eredményez.

Olyannyira, hogy például a RaiBlocks (XRB) nevű digitális deviza zéró költséggel, instant tranzakciókkal és korlátlan skálázhatósággal „hirdeti magát”, köszönhetően a blokkrácsnak. Sokan már a bitcoin „lecserélését” vizionálják ezzel kapcsolatban. Azt hiszem azért erre még várni kell egy cseppet. Azért a technológia ígéretes, lásd még: white paper.

Az tranzakciók jóváhagyása nem bányászattal történik, (mint a legtöbb kriptopénz esetén), hanem a felek hitelesítik őket. A RaiBlocks protokolljában minden tranzakció illeszkedik a szükséges minimális UDP (user datagram protocol)  csomagmérethez, amely az internetes küldéshez szükséges. A hardverkövetelmények a csomópontokhoz/node-okhoz szintén minimálisak, mivel a csomópontoknak csak rögzíteniük és „újraküldeniük” kell a blokkokat (lásd: white paper 1. ábra) na, jó, ha valami hiba lép fel, akkor „szavazniuk” is (lásd még később a „képviselőknél”.)

A rendszer egy „genezis számlával” kezdődik, amely tartalmazza a geneziskori egyensúlyt. A kezdetekbeli egyenleg egy fix mennyiség és soha nem lehet növelni azt. Ez az egyenleg – a genezis fiók láncon keresztül – a fiókok/felhasználók közt van megosztva úgy hogy az összes számlaegyenleg összege soha nem fogja meghaladni a kezdeti genezis kori egyenleget. Tehát nem lehetséges a rendszer a felső határát mennyiségileg növelni.

Ami a tranzakciókat illeti: az egyenleg átutalása egy számláról a másikra 2 dolgot igényel: küldést és fogadást az alábbiak szerint. 

Ha én akarok küldeni, akkor kreálnom kell egy küldés tranzakciót az én blokkláncomban. A fogadáshoz pedig egy fogadás tranzakciót kell kreálni a fogadó félnek. Szóval 1 küldéshez 2 tranzakciót (küldés és fogadás) kell létrehozni (lásd:  white paper 3. ábra), de a fogadó tranzakció időben nem kell, hogy egybe essen a küldő tranzakcióval (lásd még: valaki nem on-line).

A tranzakciók egymástól elkülönültek, tehát a nem kezelődnek együtt más tranzakciókkal, mint pl. a bitcoinnál. Ez segíti ugye a fentebb említett instant tranzakciókat.

A küldés „összege” levonódik a küldő egyenlegéből és ezáltal a node-oknak csak a legújabb blokkokat kell nyomon követnie, ami lehetővé teszi számukra a történetileg helytelen  adatok elvetését, így fenntartva helytállóságot a blokkok kapcsán. Emellett van „beépített” késleltetés is a tranzakciók érvényesítésénél, amivel a hálózat rosszhiszemű tagjait próbálják kiszűrni. Sőt! Vannak egyéb beépített védelmi rétegei is a rendszernek, melyeket itt tudtok megtekinteni.  

Proof of Work a blokkrács struktúrát alkalmazó Raiblocks-nál annyit tesz, hogy a kliensnek egy sokkal egyszerűbb kriptográfiai feladványt kell megoldania a tranzakció küldéséhez és ráadásul előszámolhatja azt, ami egy kis trükk a feladványok megoldása kapcsán. Emiatt bár mi azonnalinak látunk minden tranzakciót, az mégsem azonnali a valóságban.

A tranzakciók fajtájuk szerint lehet ún. elszámolt és el nem számolt tranzakciók. Az elszámolt tranzakciók azok a tranzakciók, amelyeken a fióklánc a blokkokat (be)fogadta. Ahol ez nem történt még meg, azok az el nem számolt tranzakciók értelemszerűen. 

Fiók létrehozásához egy nyitó tranzakciót kell végezned (lásd: white paper 4. ábra). A nyitó tranzakció mindig az első tranzakció minden fiókláncban. A „fiók mező” tárolja a nyilvános kulcsot (cím), mely az aláíráshoz használt privát kulcsból származik. A „forrás mező” tartalmazza a tranzakció hash-ét.

A fiók létrehozásakor egy képviselőt kell választani, aki majd eljár a nevünkben és érdekünkben. A fiókszámla saját magát is képviselhetiegyébként. Ennek azért van jelentősége, mert ha a hálózat konszenzusa kapcsán egyet nem értés bontakozik ki, akkor a képviselők a szavazataikkal alakítják ki a konszenzust, egyébként viszont nincsen más szerepük.

A blokkrács struktúra tehát a fentiek alapján egy még decentralizáltabb hálózati rendszer ígéretét hordozza magában. Azért írom, hogy ígéretét, mert az így kialakított hálózat még nem élte meg azt a kort, amit a bitcoin és a blokklánc, tehát nem tekinthető leteszteltnek.

Végezetül pedig szeretnék bíztatni mindenkit, hogy nyugodtan egészítse ki az általam leírtakat a blokkráccsal kapcsolatosan, mert én jogász vagyok és nem programozó, emellett pedig nem találtam használható magyar nyelvű leírást a blokkrácsról, pedig lehet, hogy indokolt lenne.

(Jogászként viszont büszkeséggel tölt el, ha bizonyos elgondolásaimat „viszont látom” más helyeken is, mint pl. ma ebben a hírben, ahol éppen a ghánai jegybankot bíztatják bitcoinban történő tartalék képzésre. Persze az sem titok, hogy kíváncsiságunk okán mi is szeretnénk már látni egy igazi, megvalósult CBDC-t. 

😀

Ha tetszenek a posztok és szeretnéd támogatni a munkánkat, akkor itt megteheted:

BTC: 1G9ReJJUXqwwtAUCajzUk4GWm6BDWoKCCf

LTC: LPFXf42zHTgT8BAGmi2dgBKMUCpUJyYVxy

DASH: XuD7Am4yoyDh6tR3GdgWpFFMTnkEQ4KP26

ETH: 0xe984642d5f84e2043a535aba5b6c7ff1691ac15b

MONERO: 358a3bac054b9c91dfaf6f5b3a57cd43d92e4d8056127201a64067e55eff0607

Címkék:

dr. Varsányi Károly bejegyzett kamarai jogtanácsos, a digitalcash.hu oldal szerkesztője, más oldalak vendégírója, blokklánc jogász. Ha kérdésed van a digitális fizetőeszközök vagy a digitális eszközosztályok (tokenek, etc.) kapcsán, akkor írj neki.
SZÓLJ HOZZÁ

Leave A Comment

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

  • bitcoinBitcoin (BTC) $ 3,631.05
  • ethereumEthereum (ETH) $ 127.20
  • rippleXRP (XRP) $ 0.301537
  • eosEOS (EOS) $ 2.84
  • litecoinLitecoin (LTC) $ 43.66
  • bitcoin-cashBitcoin Cash (BCH) $ 122.74
  • tetherTether (USDT) $ 0.999342
  • stellarStellar (XLM) $ 0.077993
Digitalcash.hu