Digitalcash.hu
  • Telefonszámunk:
    +36 70 538-8940
  • Címünk
    Budapest, Hungary
  • Munka időnk:
    Hétfő - Péntek 9.00 - 17.00

New to site?


Login

Lost password? (X)

Already have an account?


Signup

(X)
Farooq
KezdőlapAdózásFontos adójogi lépés a bitcoin adózása kapcsán.
08
feb

Fontos adójogi lépés a bitcoin adózása kapcsán.

A mai nappal egy 2 részes sorozatot kezdünk meg, amely a bitcoin adózásának gyakorlati és elméleti kérdéseit fogja vizsgálni.

A mostani posztban mutatunk egy olyan analógiát, ami megnyitja a kaput ahhoz, hogy hasonlóan (de inkább még jobban kidolgozottabban és külön törvény által) legyen szabályozva a bitcoin adózása is.

Bizonyára sokak figyelmét elkerülte a NAV tájékoztatása a  virtuális játékok adókötelezettségéről.

Az öreg blokklánc jogász figyelmét azonban nem kerülte el. 

Lássuk a medvét.

” Az internet térhódítása révén egyre többen vannak, akik online felületen folytatott stratégiai és szerepjátékokból, vagy a hazánkban kibontakozóban lévő E-sport (elektronikus sport) játékkal összefüggésben szereznek jövedelmet. Jelen tájékoztató célja a virtuális térben, online felületen tevékenységként folytatott játékokkal kapcsolatos adókötelezettség ismertetése, azonban nem vonatkozik a szerencsejáték törvény hatálya alá tartozó online játékok adókötelezettségére. 

1. Virtuális játékból származó bevétel

Bizonyos online módon játszható játékokban – szerepjátékok, stratégiai jellegű játékok – a résztvevők vadásznak, bányásznak, termékeket állítanak elő, ingóságokkal kereskednek, ingatlanokat vásárolnak, fejlesztenek és adnak el, díjakat, „adókat” szedhetnek, ellenérték fejében megbízhatnak más játékosokat feladatokkal, de akár még részvényeket, részesedéseket is vásárolhatnak. Ezen tevékenységek eredményeképpen a játékos „virtuális valutát” szerez, amely a játékban megadott árfolyamon valódi pénzre váltható be.

Ez azt jelenti, hogy a magánszemély virtuális bevétele valódi bevétellé alakul át.

Ezen játékokban a résztvevőknek jellemzően – de nem törvényszerűen – bizonyos pénzösszeget be kell fizetnie ahhoz, hogy a játékban folytatott tevékenysége (például gazdálkodás, egy város üzemeltetése, stb.) minél eredményesebb legyen, több pontot szerezzen, amelyet aztán törvényes fizetőeszközre váltva kiutaltathat a saját bankszámlájára. 

Tehát a játékosoknak nem csak bevétele, hanem költsége is keletkezik.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) egyik legfontosabb alapelve kimondja, hogy a magánszemély minden jövedelme adóköteles. Ez a szabály jelen esetben azt jelenti, hogy a virtuális térben folytatott játékból származó kifizetés a magánszemély adóköteles bevétele. Tekintettel arra, hogy a bevétel megszerzése jellemzően tevékenység végzéséhez köthető, ezért a magánszemély bevétele önálló tevékenységből származó jövedelemként válik adókötelesé.

Adókötelezettség

Az önálló tevékenységből származó jövedelmet tevékenységenként úgy kell meghatározni, hogy az azonos tevékenységhez kapcsolódó összes – az Szja. tv. 2. számú melléklete szerinti – bevételt csökkenteni kell az elszámolható költségekkel. 

A költségelszámolás kétféle módszerrel történhet. Az egyik módszer a 10 százalékos költséghányad alkalmazása, a másik a tételes költségelszámolás. Egy adóéven belül a magánszemély csak az egyik módszert választhatja, amit minden önálló tevékenysége esetén alkalmaznia kell. Azonban, ha a magánszemély év közben a 10 százalékos költséghányadot alkalmazta, akkor lehetősége van arra, hogy év végén a tételes költségelszámolást válassza, amennyiben a megfelelő igazolásokkal rendelkezik.

A 10 százalékos költséghányad alkalmazása esetén a bevétel 90 százaléka minősül jövedelemnek. Ebben az esetben a bevétel további csökkentésére nincs lehetőség, minden költséget elszámoltnak kell tekinteni, viszont a költségek igazolásához nincs szükség bizonylatokra.

Tételes költségelszámolás esetén a bevétellel szemben a jövedelem megállapításához elszámolható– az Szja törvény 3. számú mellékletének rendelkezései szerint – elismert költség. Elismert költségnek csak a bevételszerző tevékenységgel közvetlenül összefüggő, kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen kifizetett, szabályszerűen – főként számlával – igazolt kiadás minősül. Költséget kizárólag a bevétel mértékéig lehet levonni.

Elszámolható költségként egy online szerepjátékba befizetett összeg, de csak abban az esetben, ha az a nyeremény kifizetésének évében került befizetésre.

Az összevont adóalapba tartozó – így az önálló és az egyéb – jövedelem megszerzése esetén év közben 15 százalékos adóelőleget és 22 (2018-ban 19,5) százalékos egészségügyi hozzájárulást (a továbbiakban: eho) kell fizetni.

Abban az esetben, ha a nyeremény juttatója nem minősül kifizetőnek, – például a nyeremény egy külföldi honlapon szervezett játékból származik, – akkor a jövedelem után a magánszemélynek kell befizetnie a 15 százalék személyi jövedelemadó-előleget és a 22 százalék ehot a szerzés negyedévét követő hónap 12-éig. 

Azonban, ha a nyeremény juttatója kifizető – azaz a bevétel egy magyar vállalkozás által üzemeltetett honlapról származik –, akkor neki kell megállapítania, levonnia és befizetnie a 15 százalék adót és a juttatásról igazolást kell kiállítania a nyertes részére. A 22 százalékos eho fizetési kötelezettség ekkor nem a magánszemélyt, hanem a juttatót terheli.

A nyereményt a tárgyévről szóló adóhatósági közreműködés nélkül elkészített személyi jövedelemadó bevallásban kell bevallani. Például a 2017. évi nyereményt a 17SZJA bevallásban, vagy az adóbevallási tervezet részeként kell bevallani. 

2.  „E-sport”

Külföldön egyre elterjedtebb, hazánkban pedig kibontakozóban van az E-sport jelensége. Az E-sport résztvevői az egyes videojátékokat, online-játékokat professzionális módon űzik, ugyanúgy, mintha valamely hagyományos sporttevékenységet versenyszerűen folytatnának. Az E-sport egyes játékaira csapatok szerveződnek, amelyeket a virtuális technológia területén működő cégek, hagyományos sportcsapatok támogatnak például a szükséges felszerelések (számítógép, a játékhoz szükséges eszközök, stb.) biztosításával. 

Az egyes játékok kapcsán bajnokságok szerveződnek, melyek a jó eredményt elérő játékosoknak, csapatoknak jelentős összegű nyereményt biztosítanak. 

Összefoglalva az E-sportoló ezen tevékenységére tekintettel kétféle módon szerezhet bevételt, az elért eredményére tekintettel közvetlenül (versenyek díja) és közvetetten (szponzori támogatás).

Tekintettel arra, hogy jelenleg Magyarországon az E-sportoló a tevékenységét jellemzően nem munkaviszonyban végzi, ezért az ezen tevékenységből származó bevétele jellemzően önálló tevékenységből származó jövedelmet keletkeztet.

(Az önálló tevékenységre adókötelezettségéről a 2. pontban az „Adókötelezettség” cím alatt olvashat.)

Természetesen, ha a játékos az E-sport tevékenységet munkaviszonyban végzi, akkor a megszerzett bevétele nem önálló tevékenységből származó jövedelemként válik adókötelessé.

Nem az előzőekben említett szabályokat kell alkalmazni abban az esetben, ha az E-sportoló olyan versenyen vesz részt, amely nyilvánosan, bárki számára azonos feltételekkel meghirdetett és a díj nem pénz.

Ebben az esetben a nyeremény szokásos piaci értékének 1,18-szorosa után a juttatónak kell megfizetnie a 15 százalékos személyi jövedelemadót (eho fizetési kötelezettség nem keletkezik). 

Ezen nyereménnyel kapcsolatban a magánszemélynek nincs teendője, ami azt jelenti, hogy sem adófizetési, sem bevallási kötelezettsége nem keletkezik.”

Eddig a tájékoztató. Hogy miért fontos lépés ez?

4 dolog miatt.

1. Szemben a bitcoinnal a virtuális játékokból származó bevétel önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül. Mennyiben más egy virtuális játékbeli befektetés és a bitcoinba történő befektetés? Mi lesz a költségekkel, mi indokolja a különbséget?

2. Tételes költségelszámolás esetén a bevétellel szemben a jövedelem megállapításához elszámolható – az Szja törvény 3. számú mellékletének rendelkezései szerint – elismert költség.

3. Mindez azt jelenti, hogy muszáj lenne, hogy megvalósuljon a megfelelő adójogi szabályozás, mert a fentiek alapján akár az Alkotmánybíróságnál lehetne megtámadni az – adott esetben – diszkriminatív bitcoin adózási szabályozást.

4. Az éles szeműek észrevehették, hogy a  virtuális játékokból származó bevétel kapcsán különbség van a külföldi és a belföldi kifizetés megállapításában és az adó levonásában/befizetésében.

Ha tetszenek a posztok és szeretnéd támogatni a munkánkat, akkor itt megteheted:

BTC: 1G9ReJJUXqwwtAUCajzUk4GWm6BDWoKCCf

LTC: LPFXf42zHTgT8BAGmi2dgBKMUCpUJyYVxy

DASH: XuD7Am4yoyDh6tR3GdgWpFFMTnkEQ4KP26

ETH: 0xe984642d5f84e2043a535aba5b6c7ff1691ac15b

MONERO: 358a3bac054b9c91dfaf6f5b3a57cd43d92e4d8056127201a64067e55eff0607

Címkék:
Címkék:

dr. Varsányi Károly bejegyzett kamarai jogtanácsos, a digitalcash.hu oldal szerkesztője, más oldalak vendégírója, blokklánc jogász. Ha kérdésed van a digitális fizetőeszközök vagy a digitális eszközosztályok (tokenek, etc.) kapcsán, akkor írj neki.
Ajánlott bejegyzések
SZÓLJ HOZZÁ

Leave A Comment

Digitalcash.hu
Assign a menu in the Left Menu options.