Digitalcash.hu
  • Telefonszámunk:
  • Címünk
    Budapest, Hungary
  • Munkaidőnk:
    Hétfő - Péntek 9.00 - 17.00

New to site?


Login

Lost password? (X)

Already have an account?


Signup

(X)
Farooq
KezdőlapBlokkláncÚt a programazható gazdasághoz.
  • blokklánc jogász
27
szept

Út a programazható gazdasághoz.

„ Ennek már vége, ide most más kell!”

A következőekben szeretném vázolni egy új, Digitális – vagy ha jobban tetszik – Programozható Gazdasággal kapcsolatos elképzeléseimet, azzal, hogy ez még nem tekinthető a digitális/programozható gazdaság „white paper”-jének és „road map”-jának, ugyanakkor jó kiindulási pont lehet a Törvényhozás és a Kormányzat és a gazdasági élet jeles szereplői (MNB, OTP, stb.) számára a  saját feladataik és a közös együttműködésük kapcsán.

Már csak azért is szeretném megosztani a gondolataimat az Olvasókkal, mert egyfelől a mai napig nem kaptam választ az illetésektől (NGM) a nekik feltett kérdéseimre, másfelől pedig nekem is jó alkalom arra, hogy egy posztban foglaljak össze olyan gondolatokat, amit a közelgő kecskeméti  és budapesti előadásokon is szeretnék majd kifejteni. Korábban részben már kitértünk a témára, de most részletesebben is kifejtenénk.

Elöljáróban hadd osszak meg egy történetet csupán csak a kontraszt bemutatása végett.

A napokban pénzbefizetést kellett eszközölnöm – bizonyos okoknál fogva – személyesen egy hazai bankban, ahol nekem nincs folyószámlám. A pénztáros ügyintéző Hölgy éppen „hátrament” valamit intézni és csak 10 perc múlva került elő. Maga a befizetés úgy zajlott, hogy a személyes adataimat igazoló igazolványaimat (!) az ügyintéző Hölgy felvitte a saját banki rendszerükbe, majd papír alapon(!) 2 példányban rögzítette a befizetés tényét és igazolás képpen megkaptam a befizetésről szóló papírlap indigós példányát.

Mindez 2017-ben történik, amikor a komolyabb központi és kereskedelmi bankok már azon dolgoznak, hogy hogyan tudnák az ügyfeleik adatait ún. tokenekbe rögzíteni és ezeknek a tokeneknek (vagyis közvetetten az ügyfél adatoknak) az „áramlását” biztosítani a megosztott/elosztott főkönyvi technológia (DLT) által.

Ennél a példánál maradva az elosztott főkönyvi technológia segítségével már lehetőség lenne rá, hogy a személyi igazolványom nélkül(!) csupán csak a saját bankomnál meglévő adataim (token) alapján tudjak befizetést intézni egy másik banknál is. (Nyilván, ha most nem a személyem, mint közvetítő (intermediary) beiktatása lett volna a cél, akkor az ideális azt  lett volna ha „személyesen” intézték volna az utalást a fogadó fél részére, úgy, hogy a bankkal az egész tranzakció során nem is találkozik az utaló és a fogadó fél, hanem peer to peer valósul meg az egész)

Jelenleg mi ott tartunk, hogy az OTP bank (és talán más hazai bankok is) tagjai az Ethereum Alliance-nak vagyis az Ethereum Platform Együttműködési Szövetségének. Ezzel szemben (vagy emellett?) vegyük a legnagyobb független észt bankot az LHV Pank-ot, ami évekkel ezelőtt 100.000 euró értéknyi CD-t  adott ki a CUBER technológia segítségével.

Azt hiszem érezzük a kontrasztot. Az egyik oldalon “konkrétumok”, a másikon az együttműködés lehetősége, bár az sem kis dolog.

Korábban megpróbáltam jelezni, hogy itt bizony változások lesznek, mert változásoknak kell lenniük, de ez úgy tűnik kevés. Kerestem, de nem igazán találtam a digitális vagy programozható gazdaságról szóló írásokat. Pedig nekem nagyon úgy tűnik, hogy a közgazdaságtan új fejezete lesz vagy akár egy teljesen új megközelítése is.

Szintén nem találtam a meglévő jogrendszerünkben annak a nyomait, hogy a törvényhozás vagy a szabályozó hatóságok gőzerővel dolgoznák ki a programozható gazdasággal karöltve a digitális/programozható jog(rendszer) alapjait. Pedig a jövőben a jogi (és itt nem a Pokol Béla féle jogelméleti kódokra gondolok) és a DLT / blokklánc alapú „szoftver kódok” várhatóan együtt fognak dolgozni, mert egy új gazdaságban a digitalizált, biztonságosan tárolt és nyilvánosan közzéférhetővé tehető információ lesz a gazdaság és jog alapköve.

Jelenleg mi még ott tartunk, hogy Java alapú centralizált (annak idejében biztosan megfelelő) ÁNYK rendszerben és hasonló „rugalmas” alkalmazásokkal próbáljuk megoldania kormányzati és állampolgári igényeket, azzal, hogy pl. a módosuló az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Info.tv.) szerint a GDPR szabályainak betartatása a szolgálati bíróságok hatáskörébe tartozik. Tehát rábízzuk az egyes intézményekre bizonyos követendő szabályok betartását. Emberekbe és intézményekbe helyezzük a bizalmunkat. (Reméljük, hogy a Bíróságok jól megoldják majd a feladatokat.)

Anélkül, hogy bárkit is kritizálnék, hadd jelentsem ki, hogy ez sem nem szükséges, sem pedig nem is elégséges mai (digitalizálódó) világunkban, és ha „radikális” megfogalmazásra van szükség, akkor azt is kimondom, hogy ennek már vége, ide most más kell!

Igen ám, de mi legyen az a más? Semmi más, mint egy új (gazdasági) paradigma, a programozható gazdaság koncepciója. A most létező valóságból kell kiindulnunk, hiszen a bizalmi rendszerek átalakulása zajlódik világszerte.

A továbbiakban erre próbálok valamiféle gondolatébresztőt adni az erre illetékeseknek, bízva abban, hogy – ahogy az megtörtént a Crypto Trader Hungary csoport tagjaival is – fel fogják használni az ötleteimet és talán megvalósításra is kerül belőlük pár. Előnyösnek találnám, ha  a hazai FinTech „szektor” mellett kialakulhatna egy erős „RegTech” (azaz „szabályozói technológiákkal” foglalkozó) és “Suptech” (azaz “ellenőrzési technológiákkal” foglalkozó) szektor is. Azt sem rejtem véka alá, hogy adott esetben szerepet is vállalnék benne, ha úgy alakulna.

Mielőtt leírnám az elképzeléseimet, hadd szögezzem le, hogy ezek az elképzelések bennem is csak szépen lassan (2013 óta) fogalmazódtak meg és azzal is tisztában vagyok, hogy az „átültetésük” sem lesz éppen gyors, aki ezt nem hiszi az menjen el mondjuk a Tiszántúlra és tanulmányozza, hogy milyen digitális tudatossággal rendelkeznek bizonyos megyékben kis hazánk lakói, polgártársaink.

Először is szeretnék pár fogalmat tisztába tenni, ha szabad, mert azon túl, hogy nagyon elszaporodtak a szabályozásért fellépő hangok, nekem úgy tetszik, hogy ezek maguk sincsenek tisztában azzal, hogy mit és miért kellene szabályozni és mi az, amihez viszont nem kell/szabad hozzányúlni.

Kezdjük rögtön az elosztott/megosztott főkönyvi technológiával, mint a digitális vagy programozható gazdaság egyik alapjával. Az egy decentralizált (elosztott) főkönyv, ami tárolja a hálózatban lévő adatokat és az ott történt változásokat is. Tehát egyfajta tranzakciós adatbázis, amely több számítógépből álló hálózaton oszlik el, nem egy központi helyen tárolják. Rendszerint a hálózat minden tagja számára olvashatók az információk és azok – jogosultságtól függően – kiegészíthetők a résztvevők számára. Ez az a technológia, ami új alapokra helyezheti az állam és az állampolgár kapcsolatát, amellett, hogy elképzelhető, hogy egy új pénzügyi rendszer (blokklánc alapú) felépítésében is segíteni fog a jövőben. Ebben a rendszerben minden résztvevőnek meg van a saját „példánya” a főkönyvből, vagyis a főkönyvi adatokból. Az adatbiztonság kulcsokkal (key) és aláírásokkal van megoldva a rendszerben, amik egyúttal arra is jogosítanak, hogy ki tud „rendelkezni” a hálózatban elhelyezett adatokkal, azok közül mivel és milyen módon. Amennyiben egy adat „legálisan” módosul, úgy módosul a főkönyv többi részében is ennek nyilvántartása.

Ezek a főkönyvek (Ledgerek) alapvetően több félék lehetnek, de mi most maradjunk az ún. engedélyes és az engedély nélküli főkönyveknél. Az előbbi a – nevéből adódóan” a decentralizált hálózatban történő tranzakciók jóváhagyását (személyi és esemény szinten is) valamiféle „engedélyhez” kötik. Tehát az ilyen decantralizált hálózatban résztvevők között van egy csoport (kijelölt vagy kiválasztott és rögzített résztvevők), akik a hálózatban részvevőket egyfelől azonosítják (validate, authorization) és az általuk végzett tranzakciókat hitelesítik (authenticiation). Ilyen szempontból tehát centralizáltabbak, mint az engedély nélküli főkönyvek, ahol az ilyen hitelesítéseket „konszunzassal” végzik, azaz véletlenszerűen kiválasztott hálózati résztvevők hajtják azokat végre.

Maga a főkönyvi technológia jogilag több dolog hiteles igazolására alkalmas, hiszen pontos, naprakész és változatlan/stabil. Így lehet vele tulajdonjogot, szellemi tulajdonjogot, származást és eredetet (hello EKÁER!), személyi adatokat (lásd: banki példa), stb. igazolni hitelesen. Ezen túlmenően az ilyen főkönyvben megvalósuló tranzakcióba „üzleti és jogi logikát” (lásd még: “okos szerződések” lehet beépíteni szemben a hagyományos adatbázisokkal. (A multi-aláírások és az atomikus tranzakciók, stb. szintén tudnak segíteni e téren.). Az eddig meglévő információkat/gazdasági eszközöket (asset) „okos eszközökké” lehet tenni.

Az engedély nélküli főkönyvi rendszerre jó példa a Bitcoin, ami a blokklánc (tehát amikor is új blokkokat kriptografikus feladatok elvégzése segítségével adunk hozzá a meglévő (blokk)lánchoz), azaz a blokkok kriptográfiai aláírással vannak egymáshoz kapcsolva) segítségével lett azzá, amiért (fel)használói szeretik: peer to peer digital cash-é. (Azt szoktam mondani, hogy a készpénz és a digitális készpénz különbsége, hogy míg az előbbiről senki nem tud a résztvevőkön kívül, addig az utóbbiról mindenki tud, de senkit nem érdekel.) A DLT leggyakrabban előforduló formája tehát a blokklánc. 

A hitelesítést itt nem előre kiválasztott vagy kijelölt részvevők (ebben a rendszerben bányászok) végzik, hanem véletlenszerűen kiválasztottak. Éppen ezért az a rendszer „cenzúra” vagy irányítás nélküli (bárki adhat hozzá „adatot, nincs tulajdonosa/kibocsátója) ha nem vesszük ide ezt, hogy miután a nem létező „Satosi Nakamoto” „lelépett”, átadta az irányítást Gavin Adresennek és a Core Developereknek, aminek a mai napig is kiható eredményei vannak. Ha tehát azt nem vesszük figyelembe, hogy a Bitcoint azóta is fejlesztik a „szoftverfejlesztők”, akkor ez a „peer to peer digital cash” önjáró és cenzúra mentes, nem is igényel állami beavatkozást, ezért jobb, ha meghagyjuk önszabályozónak, aztán meglátjuk, hogy mit akar a piac ezzel.

Nekem úgy tűnik, hogy a Bitcoin jelenleg inkább a Visa/Mastercard rendszerrel versenyez egyelőre, mintsem a törvényes fizetőeszközökkel, s majd, ha azt a csatát megnyerte, akkor térhetünk vissza a Bitcoin, mint törvényes fizetőeszköz kérdésre és akkor is, csak akkor, ha addig a központi bankok nem „jönnek ki” a saját digitális pénzeikkel. (Más kérdés, hogy a Bitcoin „outpujait” a tőzsdéket, pénztárca (wallet) szolgáltatókat és a bankokat/pénzügyi intézményeket már bizony szabályozni lehetne az ilyen irányú szolgáltatások kapcsán a befektetők érdekében.) 

Ezzel szemben az elosztott főkönyvi technológiára épülő alkalmazások, az ún. okos szerződések, aláírások és egyáltalán maga az egész rendszer (DLT) az, aminek az adoptálását én személy szerint sürgetem és várom a Kormányzattól. (A szabályozásra jó példa lehet még az észteknél említett ICO-k is, ott is el kell a szabályozás, de itt ezt nem fejtem ki, több helyen megtettem már korábban.)

Egy Kormányzati szervek által működtetett DLT rendszer és a Kormányzat által a DLT-re fejlesztett alkalmazások azon túl, hogy erősíthetnék az állampolgárok bizalmát a Kormányzat felé, a következő közvetlen előnyöket tudnák adni (a lista nyilván nem lehet teljes).

  1. Az első (és legfontosabb?) a kormányzati szervek és hivatalok közötti kommunikáció megkönnyítése nagy biztonság mellett. Ide értendő minden, ahol jelentősebb adatok mozognak és szükséges, hogy ez biztonságosan és gyorsan történjen. Minek dupligálgatni az adatokat, ha nem muszáj? Elég, ha megadjuk a jogosításokat a különféle hivataloknak, bíróságoknak, hogy megnézhessék őket jogosultságaik szerint.
  1. A transzparencia miatt az adóbeszedés és nyilvántartás megkönnyítése. Gondoljunk csak az ÁFA csalásokra, ahol a legnagyobb problémát a láncolatok felderítése és az időbeni „elhúzódás” okozza. (Okos szerződésekkel megtámogatva gyorsulhatnának a végrehajtások és a mostani fizetési meghagyásos eljárások is). Céges beszámolók és jelentések a NAV vagy a Tőzsdefelügyelet felé? Nem probléma.
  1. Nyugdíj és egyéb járulék/támogatás kifizetés nyomon követése. Mennyi és milyen (papír alapú) munkát lehetne ezáltal megspórolni. 
  1. Személyi azonosító okmányok (kártyák, útlevelek) kiadása a DLT-ben tárolt adatok alapján, valamint a személyi adatokban történt változások nyomon követése/átláthatósága a hivatalok számára.
  1. Az ún. közhiteles nyilvántartások megreformálása (ami talán az anyakönyvi rendszerrel már elkezdődött), kezdve a gépjármű nyilvántartástól, közjegyzői ingó és a végrendeletek nyilvántartásán (VONY) át egészen az ingatlanok tulajdoni viszonyainak nyilvántartásán át,és a sor tetszőlegesen folytatható.
  1. Modern és biztonságos „EKÁER” rendszer az áruk, termékek nyomon követéséhez. Itt elég csak az élelmiszerbiztonságra gondolni.
  1. Egészségügyben történő pénzköltés, betegellátások egységes rögzítése.
  1. Választások decentralizált rendszerben történő lebonyolítása pl. az ún. „vote coin”-nal, de ez legyen a jövő zenéje.

Közvetett módon a fentiek:

  1. Csökkentik a korrupciót.
  2. Csökkentik a hiba lehetőségét.
  3. Csökkentik a költségeket (papír alapúság és társai).
  4. Növelik az átláthatóságot és növelhetik az adatvédelmet is.
  5. Javítják a kapcsolatot az Állampolgár ás az Állam között. Ha nem „intézményekben” és emberekben kell bízni, hanem rendszerekben, akkor az (talán) nagyobb bizalomra adhat okot.

A sor még mindkét esetben (közvetlen, közvetett előnyök) folytatható lenne, de a legszebb az egészben, hogy ezt mi is meg tudnánk csinálni.

Mostanában elég sokat lehet olvasni az „észt modellről.” E-business, e-Tax, e-Residency, stb. Ezeknek a dolgoknak olyan alapjuk van ott, mint a token használat, a digitális aláírások és KSI (Key Signature Infrastructure) vagy a méltán híres Guardtime. Talán nem véletlen, hogy a NATO kiberbiztonsági intézményeinek jó része is Észtországban van. Az észtek jelenleg ott tartanak, hogy Vitalik Buterin tanácsadásával dolgoznak a saját kripto pénzükön, de még inkább egy olyan nemzeti ICO-n, amiből a befolyó pénzt az észt állami és magán vállalkozásokba lehet fektetni állami garanciával.

Mi magyarok „lecopyzhatnánk” a fentieket mondjuk a Visegrádi Együttműködés országaira (4) vonatkozóan. Ezzel be tudnánk magunkat „pozícionálni” a régióban!

Közép-európai Centrum jelentős erőforrásokkal? Mi lenne ez, hanem a DLT-n alapuló együttműködés? A (jegy)bankok már „felfogták” a tokenekben rejlő lehetőséget. Miért ne lehetne ezt megcsinálni régiós szinten is? Miért kellene egy centralizált, sebezhető és költséges rendszert működtetni a decentralizált helyett?

Nekünk nem kell feltalálni a spanyolviaszt, elég, ha alkalmazzuk a már meglévő megoldásokat. Észtország sem véletlen van benne a D5-ben olyan országokkal együtt, mint a UK vagy Izrael. Vagy ott van Oroszország, a mi nagy barátunk, oda is lehetne fordulni és tanulmányozni, hogy ők hogyan fogják megcsinálni. A technológia (PKI, ROLO, TPM, TEM, TUI, stb.) ma már ehhez adott. 

Nekünk a fentiekhez „csak” követnünk kellene az utat, azaz

  1. Kormányzati szinten megállapodásokat kötni a V4 többi országaival.
  2. Előkészíteni és szakmai vitára bocsátani az ún. Digitális vagy Programozható Gazdaságról szóló törvényt (már abban nem vagyok biztos, hogy jó ötlet-e a különböző hatóságok és szervek véleményét kikérni, mert akkor ebből „soha nem lesz semmi” a törvényt pedig  meg lehetne „keret-jellegűre” is csinálni).
  3. Ehhez egy „Road map”-ot létrehozni (stílusosan) és hozzátenni egy kockázat menedzsmentet (risk management), komolyan felmérni a kockázatokat, lefektetni, hogy mik fognak létrejönni (pl: egy magyar digitális deviza tőzsde nagyon jó lenne) és mikorra.
  4. Szakértői Csoportokat létrehozni olyan emberekből, akik tudják használni az eszüket és valamennyire át is látják a témát (pl. Mérő László, Zsiday Viktor szintű emberkékre kellene itt gondolni). A hazai egyetemekkel való kapcsolatfelvétel a téma kapcsán. A (végzős) diákok ne szakdolgozatokat írjanak, hanem ilyen jellegű programokhoz adják a tudásukat, mert ez jobban kamatozik a későbbi életükben.
  5. Elkezdeni pénzt tenni a RegTech. szektorba és kialakítani a Kormányzaton belüli tudás és emberanyagot (KSH-MNB-NGM együttműködés).
  6. Informatikust (és még több informatikust és jogász-informatikusokat képezni), akik majd új algoritmusokat fejlesztenek a Kormányzati DLT-k számára.
  7. A kifejlesztett DLT alkalmazásokat pedig tesztelni, majd később bevezeti önkormányzati és központi szinten is. A tesztelési fázisba adott esetben a piaci szereplőket (kkv) is bevonni, ösztönözni őket a tesztelésben való részvételre, szankciók nélkül!

A fentiekhez a jogászi, informatikusi és adott esetben matematikusi végzettségű szakemberek szoros együttműködése és integrálása szükséges a különböző szervezetekbe, mert kérdem én, hogy hol dolgoznak ma tömegével együtt jogászok és matematikusok (pedig milyen szép Gyermekek születhetnének a munkahelyi románcokból)?

A kérdés tehát nem az szerintem, hogy egy digitális/programozható rendszer alapjait jelentő technológia rossz-e vagy jó, hanem sokkal inkább az, hogy melyik fajta elosztott főkönyvi  megoldást kellene használni és arra mikor készülnek el azok a Kormányzati alkalmazások, amik segítik az állampolgárokat a „felhasználói élményükben”/kényelmükben?

Az elkészült alkalmazások közül melyiket és milyen célra használjuk fel tömegesen a társadalmi célok (programozható gazdaság) megvalósítására és milyen biztonság mellett? (A biztonságnál – nyilván örök – kérdés a biztonság és a kényelem/hatékonyság közötti egyensúly megteremtése).

Az ideális szerintem az lenne, ha a Kormányzat nem várna tovább, mert a későbbiekben már nem biztos, hogy ilyen könnyen „bele tud szólni”, ha a piac elkezdi hozni azokat a megoldásokat, amiket az állampolgárok igényelnek, avagy ahogy szoktam mondani, a jog „csak reflektálhat” a való élet történéseire, ellenben reflektálnia kötelező.

dr. Varsányi Károly, ügyvéd


dr. Varsányi Károly ügyvéd, a digitalcash.hu oldal szerkesztője, más oldalak vendégírója, blokklánc jogász. Ha kérdésed van a digitális fizetőeszközök vagy a digitális eszközosztályok (tokenek, etc.) kapcsán, akkor írj neki.
Ajánlott bejegyzések
SZÓLJ HOZZÁ
4 hozzászólás

Leave A Comment

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Digitalcash.hu