Digitalcash.hu
  • Telefonszámunk:
  • Címünk
    Budapest, Hungary
  • Munkaidőnk:
    Hétfő - Péntek 9.00 - 17.00

New to site?


Login

Lost password? (X)

Already have an account?


Signup

(X)
Farooq
KezdőlapBitcoinSzakad a Bitcoin, az oroszoknál meg még tőzsdére is viszik?
30
aug

Szakad a Bitcoin, az oroszoknál meg még tőzsdére is viszik?

  • Szerző
    dr. Varsányi Károly
  • Kommentek
    0 Komment
  • Kategória

Bár – nekünk – kérdés nélkül a hét legizgalmasabb kérdésének a Bitcoin Gold (http://btcgpu.org/) ígérkezik, ennek kifejtését meghagyjuk más oldalak számára, mert mi hangsúlyozottan nem technikai emberek vagyunk, hanem (főleg) jogászok, tehát a mi asztalunk a törvények, szabályozások, okiratszerkesztések és ellenjegyzések, valamint a (per)képviselet között rejtőzik.

(A Gold-ból is inkább csak a Johnnie Walker Gold-ot kedveljük, szóval ez most egyelőre kimarad, később majd lehet, hogy írunk róla:-)

Ami viszont nem marad ki az a (klasszikus) Bitcoin orosz tőzsdei szabályozása.

A Moszkvai Értéktőzsde ugyanis arra készül, hogy olyan infrastruktúrát hozzon létre, amely által a digitális devizák (pl: Bitcoin) is elérhetővé válnak a kereskedni vágyók számára.

De nem csak a digitális devizákkal, hanem azok derivatíváival (származtatott  értékpapírjaival) és tőzsdén kereskedett alapjaival (ETF) is kereskedni lehet majd a tervek szerint.

Az orosz (ITAR)-TASZSZ hírügynökség közlése alapján az Moszkvai Értéktőzsde az alábbiakat közölte:

„Már dolgozunk azon infrastruktúra létrehozása érdekében, amely főleg a digitális deviza ügyletek kereskedelmére irányulna, ugyanakkor az eladás és vétel megvalósulását követő szolgáltatások is beletartoznának.”

A Moszkvai Értéktőzsde Oroszország legnagyobb tőzsdéje. A tőzsdén részvényekkel, kötvényekkel, derivatívákkal, devizapiaci és pénzpiaci termékekkel és nemesfémekkel is lehet kereskedni. Ez a tőzsde egyben Oroszország központi értékpapír tára (CSD) is, azaz lehetővé teszi az értékpapírok könyvelési tételek formájában történő létrehozását és elszámolását, illetőleg értékpapírszámla nyújtása vagy vezetése révén mások nevében értékpapírokat tartanak nyilván és kezelnek. Emellett és az ország legnagyobb klíringszolgáltatója is a moszkvai tőzsde, szóval lehet mondani, hogy van súlya.

További hír, hogy a Moszkván kívüli legnagyobb értéktőzsde a szent-pétervári Értéktőzsde is fontolóra vette a digitális devizák, valamint azok derivatívái és ETF-jeinek kereskedését.

Jelenleg a tőzsdék a szabályozó hatóságokkal folytatnak tárgyalásokat arról, hogy hogyan tudnák tisztázni az összes olyan jogi kérdést, amellyel lehetővé válna az orosz tőzsdei piacon a digitális devizákkal történő kereskedés. Ilyen fontos kérdés ugye a kereskedők, eladók és vásárlók érdekeinek védelme egy esetleges külső beavatkozás, stb. ellen. 

Ide kapcsolódó hír az is, hogy hogyan nyilatkozott Alekszej Mojszejev pénzügyminiszter-helyettes a digitális devizák orosz szabályozásáról, amelyről mi is írtunk már korábban.

A digitalcash.hu többször is hangot adott annak az örömének, hogy Oroszországban – eddig legalábbis úgy tűnt  – megengedőbb törvényi szabályozással kívánják legalizálni a Bitcoin és az egyéb digitális devizák helyzetét. Ez azért is volna örvendetes hír, mert a térségünkben úgy látszik, hogy az észteken, letteken, stb.-n kívül az oroszoknál van olyan fázisban a törvényi szabályozás, hogy megteremtődhessenek a feltételei az intézményi befektetők piacra lépésének.

Kaptunk és biztosan kapunk még érte eleget olvasóinktól, de ismét el kell mondanunk, hogy – meglátásunk szerint –  a piacnak nem a szabályozatlanság, hanem éppen a szabályozottság, abból is a progresszívabb és részben megengedőbb fajta tud igazán jót tenni.

Több okot is fel tudunk hozni, de álljon csak itt a 2 legjelentősebb.

1. A szabályozással megteremtődik annak a lehetősége, hogy az ún. intézményi befektetők is színre lépjenek és jól bevásároljanak a tőzsdén a digitális devizákból és a hozzájuk kapcsolódó egyéb pénzügyi termékekből.

A digitális devizák árának nem az tesz jót, ha Tom, Dick és Harry/Jancsi, Pista és Jóska vesz belőlük amennyit tud (keveset), hanem az, ha Mr. Smith befektetési alapkezelő menedzser úr úgy dönt, hogy lát fantáziát mondjuk az egyik Bitcoin ETF-ben és oda irányít egy nagyobb összeget az általa kezelt alap pénzéből. (Nekünk tehát az kell, hogy mondjuk Mr. Zsiday  a Citadellától végre előálljon az első magyar digitális deviza tőzsdével, vagy, ha ez még most nem megy, akkor pénzt tegyen az általa kezelt alap pénzéből mondjuk egy Bitcoin ETF-be.)

2. Tekintettel arra, hogy igen sok „lehuzás”/átverés/scam és egyéb melegágya jelenleg ez a terület (csak a héten 4 csaló/rosszhiszemű ICO-ra figyelmeztetett a SEC, (az Egyesült Államok Értékpapír és Tőzsdefelügyelete) ezért pontosan a kisbefektetők érdeke is, hogy szabályozottak legyenek a viszonyok, hogy minél kevésbé történhessenek meg ezek az átverések. Ha belegondolunk a Questor ügybe, Kun Mediátor Marcsikába és ehhez hozzávesszük az egész világon – így pl. a magyar CTH FB. csoportban – is fellelhető „in greed we trust” mentalitást, akkor pláne szükséges valamiféle szabályozás, főleg a piacra gyorsan, mohón és megfelelő tudás nélkül belépők érdekében (lásd még: előbb említett FB csoport).

Persze ez biztosan felvet adójogi kérdéseket is, de ez a szabályozás velejárója BÁRMELYIK piacon.

Részvényekkel sem tud ma Mo.-n senki sem úgy kereskedni, hogy ne kellene adót fizetnie utánuk. Az állam nem most fogja kitalálni, hogy adót kell fizetni a digitális devizákból származó profit után, hanem ez egy eddig is létező kötelezettség volt, maximum valaki nem vallotta be az ilyen jellegű jövedelmét.

A mi véleményünk szerint inkább érjen – szabályozás következtében is –  10 millió forintot a digitális deviza befektetés és adózzon le abból a befektető 15%-ot, mintsem, hogy „bujkáljon” a NAV elől a szabályozás elmaradása miatt csak 2 millió forintot érő befektetésével. (Persze az igazán progresszív mondjuk az lenne, ha nem 15%-ot, hanem mondjuk 10%-ot kellene az ilyen jövedelmek után adózni, na, de ez egy másik történet már).

A kérdés persze hogy az, hogy milyen lesz a szabályozás és most orosz földön ebbe rondít kicsit bele – az előbb említett – Alekszej Mojszejev nyilatkozata.

El kell végre ismerni a Bitcoint pénzügyi eszközként. Éppen ezért mi fizető eszköznek tekintjük, de a szabályozás már inkább a tulajdonjog szabályai  szerint fog megvalósulni, azzal, hogy mivel pénzügyi eszköz is, ezért az ilyennel kereskedőknek (eladóknak és vevőknek) megfelelően képzetteknek kell lenniük.„

Mojszejev a kereskedés ideális helyének pontosan az értéktőzsdéket (így a Moszkvai Értéktőzsdet is) tartja, azzal, hogy az Orosz Központi Banknak és a törvényhozásnak kell megadnia az instrukciókat a tőzsdék számára, pontosan a kisbefektetők érdekében.

Hivatkoznak még az ilyenkor szokásos pénzmosás, terrorizmus, adócsalás elkerülésére, ami akár érthető is, egy dolgot azonban nem tart helyesnek a maga részéről a digitalcash.hu szerkesztősége.

Még azzal csak-csak egyet lehet értenie mindenkinek, hogy a tőzsdéken derüljön ki, hogy ki adja el, ki veszi meg és milyen címre vándorol a digitális deviza. Az viszont, hogy a kereskedést valamiféle képzettséghez kössék, már véleményünk szerint aggályokat vet fel, hiszen éppen elég lenne az arra való figyelmeztetés, hogy itt bizony el is bukhatja az ember a pénzét, vagyis, hogy a kereskedés spekulatív jellege miatt magas kockázattal jár, így a kereskedési stratégia helyességétől függetlenül is bekövetkezhetnek olyan események, melyek negatívan befolyásolják a tranzakciók végkimenetelét.

Ezzel a „képzettséghez” / „tudáshoz” kötöttséggel pont a kisbefektetőket zárnák ki a kereskedésből abszolút indokolatlanul, mert a tőzsdéken – világszerte – folyó „fogadások” pontosan arról szólnak, hogy valaki elveszti, van, aki meg megnyeri ezeket.

Ennyire védeni a kisbefektetőket nem kell, tökéletesen elég a szabályozott kereskedés lehetősége és annak garantálása, hogy az ott kereskedőket – önhibájukon kívül – ne foszthassák meg őket az egyéb kereskedésben részvevők/részt nem vevők (hackerek, etc.)

(Az – természetesen – fel sem merülhet, hogy ezzel a húzással éppen az intézményi befektetőket kívánják „helyzetbe hozni”, hiszen annak végképp rossz üzenet lenne.)

Végezetül még egy kis rövid hír a „magyar bányászok” számára. Oroszország 2 legnagyobb energia szolgáltató cége (az EvroSibEnergo és a Gazprom) tárgyalásokat kezdeményezett (hello Putyin!) az orosz bányászok képviselőivel annak érdekében, hogy azok a lehető legkedvezőbb áron tudják megkapni tőlük a bányászathoz szükséges villamos energiát. Ez is csak azt mutatja, hogy Oroszország valóban elkötelezte magát azért, hogy minél előbb Kína nyomába léphessen.  

Kérdés, hogy mit fognak ehhez szólni a kínaiak

Leközölte: dr. Varsányi Károly

Ha tetszenek a posztok és szeretnéd támogatni a munkánkat, akkor itt megteheted:

BTC: 1G9ReJJUXqwwtAUCajzUk4GWm6BDWoKCCf

LTC: LPFXf42zHTgT8BAGmi2dgBKMUCpUJyYVxy

DASH: XuD7Am4yoyDh6tR3GdgWpFFMTnkEQ4KP26

ETH: 0xe984642d5f84e2043a535aba5b6c7ff1691ac15b

MONERO: 358a3bac054b9c91dfaf6f5b3a57cd43d92e4d8056127201a64067e55eff0607

Címkék:

dr. Varsányi Károly ügyvéd, a digitalcash.hu oldal szerkesztője, más oldalak vendégírója, blokklánc jogász. Ha kérdésed van a digitális fizetőeszközök vagy a digitális eszközosztályok (tokenek, etc.) kapcsán, akkor írj neki.
Ajánlott bejegyzések
SZÓLJ HOZZÁ

Leave A Comment

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Digitalcash.hu