Digitalcash.hu
  • Telefonszámunk:
  • Címünk
    Budapest, Hungary
  • Munkaidőnk:
    Hétfő - Péntek 9.00 - 17.00

New to site?


Login

Lost password? (X)

Already have an account?


Signup

(X)
Farooq
KezdőlapBankrendszerProgresszív orosz szabályozás?
08
júl

Progresszív orosz szabályozás?

Adományoznál az oldal fejlesztésére és még több posztra? Alább találod meg a tárcáink címét. Előre is köszi!

A mai napra rendelt posztunkban kicsit messzebbről kell indítanunk, hogy megértsük, hogy a poszt témájának választott szabályozás miért jelentős és hol tartunk most a szabályozásban.

Indítsunk onnan, hogy a pénznek inkább a közgazdasági megfogalmazása és a funkciói ismeretesebbek, mintsem a jogi megközelítése.

Közgazdaságilag a pénz minden olyan meghatározott értékkel bíró tárgy, amely a kereskedelmi forgalomban hosszabb-rövidebb ideig, mint állandó fizetési eszköz használatos, amelynek átadásával dolgokat lehet megvásárolni, illetve adósságokat törleszteni. Emellé szokták még beidézni a pénz funkcióit is (csereeszköz, értékmérő, fizetési eszköz, forgalmi eszköz, felhalmozási eszköz).

Bár a pénznek, mint fogalomnak nincsen egységes jogi meghatározása (mást mond róla a büntető, a polgári és megint mást a pénzügyi jog), azért  a pénz kapcsán a jogrendszerünknek is meg van a maga logikája.

A készpénz kapcsán magánjogunk a dologi jogi szabályokat rendeli a készpénz  (bankjegy és érme) mellé, tekinttel arra, hogy ezeket materiális javaknak (“kézzel foghatóaknak, dolgoknak”) tekinti.

Nemígy az ún. számlapénz (leegyszerűsítve: a (bank)számlák közötti pénzmozgás) esetében, mert ezekre viszont a kötelmi jog szabályai érvényesek, mert ezeket immateriálisnak tekinti, hiszen csak a számlán léteznek, nem kézzel foghatóak.

A törvényes fizetőeszköz egy adott országhoz (általában, itt lásd még: később Japánnál) kapcsolódó pénznem, amelyben a pénztartozásokat elsődlegesen teljesíteni kell/lehet.

Ez tehát az adott országhoz, annak a szuverenitásához kötődik, azaz az adott állam deklarálja közjogi aktussal az adott pénz törvényes fizetési eszköz mivoltát.

Magyarország Alaptörvényének K) cikke szerint Magyarország hivatalos pénzneme a forint. A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 4. § (2) bekezdése szerint az MNB által Magyarország hivatalos pénznemében kibocsátott bankjegy és érme – ideértve az emlékbankjegyet és emlékérmét is – (a továbbiakban együtt: bankjegy és érme) Magyarország törvényes fizetőeszköze. Ugyanezen törvény 23. § (2) bekezdése szerint  az MNB által kibocsátott bankjegyeket és érméket azok bevonásáig magyar hivatalos pénznemben teljesítendő fizetésnél névértéken kell elfogadni.

Az államok alapvetően a számlapénzt preferálják, annak nyomonkövethetősége miatt a készpénzzel szemben. Azt szeretnék, ha a  fizetési forgalom jelentős része a számlapénz felhasználásával, azaz a  banki fizetési rendszer által valósulna meg.  Éppen ezért a vállalkozások kötelesek fizetési számlával rendelkezni és pénzforgalmukat túlnyomórészt ezen a  számlán lebonyolítani, ide értve az adófizetési kötelezettségeik teljesítését is.

(Jelen sorok szerzője emlékszik még gyerekkorából arra, amikor az egyik Szülője a fizetését borítékban!!! gyűjtötte be a fizetési napon. Ellenben ha ma megnézzük, akkor a világ egyes részein már öles léptekkel haladunk az ún. cashless society felé (pl: az északi országok jó részében már a legutolsó kis kocsmában is csak bankkártyával tudsz fizetni).

A számlapénz tehát egy “követelés” a (“kibocsátó”) bankkal szemben.

Számviteli szempontból pénzeszköznek nevezzük a készpénzt, elektronikus pénzeszközt, a csekket valamint a bankbetéteket.

Az elektronikus pénzeszközön belül létezik az elektronikus pénz is: az elektronikus pénz kibocsátójával szembeni követelés által megtestesített, elektronikusan tárolt – ideértve a mágneses tárolást is – összeg, amelyet pénzeszköz átvétele ellenében bocsátanak ki a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényben meghatározott fizetési műveletek teljesítése céljából, és amelyet az elektronikus pénz kibocsátóján kívül más természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és egyéni vállalkozó is elfogad.

A bitcoin pénzként történő elfogadását /pedig a bitcoin a digitalcash.hu álláspontja szerint igenis pénz, (digitális pénzeszközökön belüli digitális pénz) mert megtestesíti annak funkcióit/ az nehezíti, hogy sem kibocsátója sincsen, sem pedig nem követelés.

Japánban nemrég törvényesen fizetési eszközként ismerték el a Bitcoint, azaz törvényesen lehet vele fizetni, azonban nem ismerték el pénzként. Emellett hoztak szabályozást (minumim 10 millió yen tőke és az IT biztonsági megfelelőség igazolása, stb.) a digitális deviza/kriptopénz tőzsdékre is.

Ezt az utat szorgalmazzák most orosz politikusok (pl: Boris Titov) is az Orosz Jegybank felé (amely szervezet, mint tudjuk saját nemzeti digitális devizán is gondolkodik, mégha ez Andreas Antonopoulos szerint egy oximoron is:-)

A törvényes fizetőeszközként való elismerésnek 3 előnye van a Japán modell szerint.

1.  A digitális deviza/kriptopénz tőzsdéknek regisztrálniuk kell magukat bizonyos szabályozóknál (pl: kormány) és megfelelniük a nekik előírt követelményeknek.

2. Az ilyen tőzsdéket a “tradicionális” (állami) pénzügyi szervezetek auditok formájában ellenőrzik (ez némi biztonságot adhat a (fel)használóiknak is).

3. A digitális devizák ÁFA mentesek lettek Japánban.

Bár a szándék már régen megvan rá, de maga az orosz szabályozás még nem végleges a digitális devizák kapcsán. Elképzelhető, hogy digitális dologként (lásd még : készpénz meghatározás a poszt elején) lesznek szabályozva a kriptopénzek, mások pedig inkább a derivatívák között látnák szívesen őket.

A digitalcash.hu szerkesztősége úgy gondolja, hogyha olyan nagy országok, mint Japán vagy Oroszország aktívan hozzákezdett  a decentralizált/digitális pénzekre vonatkozó szabályozásnak és folyamatosan finomítja azt, akkor ez követendő példa lehet az olyan kicsi országoknak is, mint Magyarország, ahol egy jól kidolgozott (digitális) pénzügyi, adójogi, stb. szabályozással tőkét és cégeket/vállalatokat lehetne az országba csábítani a kibertérből.

Reméljük, hogy a lehetőséget az illetékesek is felismerték és hamarosan választ is kapunk azokra a szabályozást illető kérdésekre, melyekkel kapcsolatosan méltán érdeklődik Olvasóközönségünk és a tágabb digitális szcéna is.

Ha már az észtek ekkorát “villantottak” a digitális kormányzás és ügyintézés világában és az IMF is bíztatja az együttműködést és a progresszív szabályozást, akkor mi magyarok dobhatnánk valami nagyot a digitális pénzek területén és ezzel talán még anyagilag sem járnánk rosszul…Sőt!

Címkék:

dr. Varsányi Károly ügyvéd, a digitalcash.hu oldal szerkesztője, más oldalak vendégírója, blokklánc jogász. Ha kérdésed van a digitális fizetőeszközök vagy a digitális eszközosztályok (tokenek, etc.) kapcsán, akkor írj neki.
Ajánlott bejegyzések
SZÓLJ HOZZÁ
7 hozzászólás
  • gabo Válasz

    A lengyel hatóságok mintha másképp gondolkoznának. Csak nehogy ők legyenek a minta Mo-nak. https://news.bitcoin.com/polish-authorities-issue-sweeping-condemnation-of-bitcoin-and-other-digital-currencies/

    2017-07-09 at 12:18
    • Carlo, Digicash, Jofkov Válasz

      Pont most írunk erről egy posztot:-D

      2017-07-09 at 17:28
  • Melyik úton ne induljunk el! – Digitalcash.hu Válasz

    […] csak a sors akarna velünk játszani a tegnapi posztunk kapcsán ma megjelent az interneten a lengyel szabályozási törekvések (reméljük nem […]

    2017-07-09 at 18:39
  • Kis Balázs Válasz

    Pénz hogy lehet ÁFAmentes? Nem inkább a termék, amit abban vásárolnak?

    És tényleg van egy csomó indok, hogy egy normális szabályozás miért érné meg Mo-nak, de sajnos ellen-indokok is vannak. Aki megszedte magát a jelenlegi rendszerből, az nem akar majd váltani. Az “átállás” is költséges, nehézkes és időigényes. De mindenképpen jó lenne valami ilyesmi, mert az állampolgár is sokat nyerhet vele, lásd Japánt. (Gyors, nincsenek járulékos költségek, adókedvezmény. Bár előbbi kettő a bitcoinra egyre kevésbé igaz…)

    Sajnos az adatvédelmi kérdésekről nem esett szó, gondolom minél többet tudni akarnak majd. (Igen, egy korábbi cikketekben már foglalkoztatok ilyen kérdésekkel 🙂

    2017-07-10 at 09:26
  • Progresszív dél-koreai digitális deviza szabályozás. – Digitalcash.hu Válasz

    […] Egyre-másra jönnek a „bankos” hírek a digitális devizák világából. […]

    2017-07-13 at 16:03
  • Mit mondott a Kínai Népi Bank a Bitconiról? – Digitalcash.hu Válasz

    […] mondás, hogy 3 a magyar igazság. Ezt csak azért szeretnénk az elején leszögezni, mert éppen egyszer, kétszer, háromszor merült fel “bankos” téma a legutóbbi időben a digitális […]

    2017-07-14 at 14:14
  • Orosz ICO szabályozás: That’s the way, I like it… – Digitalcash.hu Válasz

    […] A korábbi hírekhez képest, most az látott napvilágot, hogy az orosz törvényhozás nem csak a digitális devizák kapcsán, hanem az ICO-k kapcsán is pozitív irányba kíván lépni a szabályozás területén. […]

    2017-07-20 at 15:27

Leave A Comment

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Digitalcash.hu