Digitalcash.hu
  • Telefonszámunk:
  • Címünk
    Budapest, Hungary
  • Munkaidőnk:
    Hétfő - Péntek 9.00 - 17.00

New to site?


Login

Lost password? (X)

Already have an account?


Signup

(X)
Farooq
KezdőlapBankrendszerIMF: Fejlődés vagy Forradalom a pénzügyi piacokon?
29
jún

IMF: Fejlődés vagy Forradalom a pénzügyi piacokon?

Adományoznál az oldal fejlesztésére és még több posztra? Alább találod meg a tárcáink címét. Előre is köszi!

Ebben a hónapban jelent meg egy “IMF tanulmány” (szerzői diclaimer-rel of course), ami a fintech cégek pénzügyi szolgáltatásokra gyakorolt hatását igyekszik körbe járni és aminek én (önkényesen) az IMF: Fejlődés vagy Forradalom a pénzügyi piacokon? címet adtam, utalva arra, hogy  – véleményem szerint – a tanulmány inkább a pénzügyek (teljes) piaci, azaz komplexebb szemléletét nyújtja, mintsem az egyes piaci szereplők részletes álláspontját fejtené ki. Ezt a tanulmányt bátorkodtam kivonatolni, elsősorban jogi szemmel nézve (amennyire persze ezt az anyag egyáltalán lehetővé tette), hiszen sem közgazdász, sem hálózati mérnök (lásd még: csillag topológia) nem vagyok. Véleményem szerint a tanulmány alkalmas lehet egy közgazdasági feldolgozásra is hiszen (azon túl, hogy mégiscsak egy IMF tanulmány) a téma (fintech és a blokklánc, avagy számvitelileg  az elosztott könyvelés) adja magát egy ilyen szempontból történő elemzésre is.

A korábbi jogi elemzésekbe (decentralizált értékpapír és DAO, decentralizált szerződések, digitális decentralizált pénz) illeszkedik bele a jelen poszt is, bár csak kivonat, tehát nem saját elgondolásokra épít, mint a korábbi írásaim. Az IMF tanulmány maga 49 oldal, de én a jelen kivonatban csak az érdemi (szöveges) részekkel foglalkozom, azzal, hogy külön a tanulmányban lévő képek és a tanulmány függeléke is nagyon informatív.

A tanulmány kapcsán 8+1 megállapítást teszek, aki nem kíván tovább olvasni, az elég, ha ezeket jegyzi meg, bár jelzem, hogy a megállapítások jogi szemmel történtek és a 9. megállapítás már a tanulmány alapján a szerzőben megfogalmazandó magyar megoldási javaslat a területet illetően.

A megállapítások a következőek.

  1. A tanulmány egészéből “átjön” a terület jogi és pénzügyi szabályozásáért való kiáltás, hiszen a fintech és a blokklánc technológiák előnyeinek bemutatása mellett, helyet szentel az esetleges rizikóknak is, amelyet (részben) a jogi szabályozással vél feloldani.
  2. A jogi szabályozás kapcsán szoros együttműködést sürget a fintech cégek – központi bankok/jelenlegi pénzügyi szereplők – kormányok között.
  3. Pénzügyi szempontból csak és kizárólag a Bitcoin-ról beszél, annak belső értéket (intransic value) tulajdonít, a nagy riválissal az Ethereummal ilyen szempontból (mint értékhordozó, store of value) nem foglalkozik, csak mint az ún. „okos szerződésekkel”. (Ez a szerző véleménye szerint nem lehet véletlen egy IMF tanulmány kapcsán, még akkor sem, ha az ETH – sokak szerint – hamarosan lekörözi a BTC-t piaci kapitalizációban.)
  4. Világos különbséget tesz rendszer szinten az ún.” account based és token based” rendszerek között (korábbi tanulmányokra való hivatkozással is)
  5. Szemléletében a tanulmány teljesen elfordul a csak és kizárólag a pénzügyi szempontból központi bankokra alapozó korábbi (pl: lásd ezt a 2005-ös – igaz nem IMF-es – tanulmányt) szemlélettől. Pálfordulásnak nem neveznénk, de jelentős szemléletbeli különbségnek igen, hiszen az IMF-nél korábban nagyobb szerepet tulajdonítottak a központi bankoknak.
  6. A szemléletváltásnak is köszönhetően eljátszik egy ún. CBDC (vagyis egy központi bank által kibocsátott blokklánc alapú pénz, lásd még: orosz törekvések) gondolatával. Tehát megkísérel egy „összebékítést” is, már amennyire ez egyáltalán lehetséges, hiszen az, ellentmondva a „tertium non datur” szabályának egyfajta vegyes rendszer kellene, hogy legyen.
  7. Saját magának (IMF) is szerepet szán a terület fejlődése és szabályozása kapcsán, de ezt részletesebben nem fejti ki.
  8. Sürgeti az új belépők (pl.: social media, online retailer szektor, tech. cégek) megjelenését és részvételét a területen. (Ehhez a szerző a maga részéről – hiszen, minden szentnek maga felé hajlik a keze – hozzáteszi a jogot is, de nem az amúgy is szükséges kormányzati, hanem a magán jogi szektor kapcsán, lásd: 9-es pont.)

(9.) Ismerve a kormányzat és jog gyorsaságát és hatékonyságát a technikai újdonságok kapcsán,  érdemes lenne elgondolkodni egy a Kormányzattól független (pénzügyi piaci szereplők által gründolt szabályozó szervezeten is, az angol FCA mintájára. (Ennek kifejtésére remélhetőleg majd későbbi posztunkban sort keríthetünk majd.)

A továbbiakban foglalkozzunk magával a tanulmánnyal, ami ugye a mesterséges intelligencia, kriptográfia és egyéb digitális technológiak (főleg fintech cégeken keresztül történő) hatásait vizsgálja a már meglévő pénzügyi rendszerekre, azok szereplőire, szabályozóira és fogyasztóira nézve több fontos megállapítást téve:

–          a határok már most is elhalványultak a pénzügyi piacok, közvetítők és szolgáltatók között

–          a pénzügyi piacokra való belépési akadályok folyamatosan csökkennek

–      a bizalom változatlanul nagy szerepet játszik az új (létrejövő) pénzügyi/információs/technológiai területen is

–      a nemzetközi fizetési rendszerek lesz az úttörője a fenti hármasságnak                                 (pénzügyi/információs/technológiai változások)

–          a kormányoknak fontos szerepet kell játszaniuk a szabályozók kialakításában

–          meg kell vizsgálni egy lehetséges nemzeti digitális/decentralizált pénz bevezetésének ötletét

–          modernizálni kell a meglévő jogrendeket, új jogi fogalmakat és szabályozást kell bevezetni!

A tanulmány a meglévő trendek (automitizáció, specializáció, decentralizáció) keretei között vizsgálja az új pénzügyi eszközöket. A meglévő trendek között ismerteti az impozáns számokat, miszerint a fintech cégekben történő beruházások a 2010-es 9 milliárd dollárról 25 milliárd dollárra nőttek 2016-ra és a kockázati tőke befektetések (lásd még: DAO) a 2010-es 0,8 milliárd dollárról 13,6 milliárdra nőttek a szektorban 2016-ra, miközben a publikus fintech cégek piaci értéke is négyszereződött a 2008-as válság óta.

A fejlődés kapcsán felteszi a kérdést, hogy a technológiai változások forradalmiak-e vagy a fejlődés következő lépcsőfokát jelentik, azaz hogy gyökeresen új rendszerek jelennek-e meg és ezáltal a bankok és egyéb pénzügyi szolgáltatók kicserélődnek-e vagy a meglévők továbbfejlődései? Erre a kérdésre a tanulmány nem ad egyértelmű választ, hanem szcenáriókat vázol fel, attól függően, hogy alkalmazzák-e a meglévő struktúrák vagy sem a technológiai újításokat. Tekintettel arra, hogy ez egy pénzügyi tanulmány a technológiai újítások (AI, Big Data, Blokklánc, DLT, Kriptográfia, Mobil-internet hozzáférés) pénzügyi területre (fizetések, megtakarítások, kölcsönök, kockázat kezelés és pénzügyi tanácsadás) gyakorolt hatását vizsgálja. Ezek kapcsán említ meg egy-egy lehetséges fejlesztési területet (pl.: AI/Big Data: automatikus hitelkérelem bírálatok, AI általi pénzügyi tanácsadás, Blokklánc: back office fejesztési  lehetőség, B2B megoldások továbbfejlesztése, digitális devizák), Kriptográfia: ún. okos szerződések, biometria, Mobil-internet hozzáférés: API-k (alkalmazás programozási felületek) és digitális/kripto pénztárcák fejlesztése) kiemelve azt, hogy ezek a területek egyébként egymást is erősítik és gyorsítják is.

A pénzügyi szervezeteknél és a technológiánál egyrészt világosan kitűnik a tanulmányból, hogy jogi és pénzügyi jogi szabályozásért kiállt, mint, amivel segíteni lehetne a pénzügyi terület (akár „evolúciós” , akár forradalmi) fejlődését. Ebben a körben sok lenne a teendő kezdve a digitális pénzek jogi helyzetének meghatározásától, egészen a digitális értékhordozók (tokenek) által a blokkláncon kívüli értékhordozók (pl.: értékpapírok) elidegenítésének problematikájáig (lehet-e pl. értékpapírt a blokkláncon keresztül eladni vagy, ahhoz még mindig blokkláncon kívüli megoldást kell alkalmazni?)

Avagy, ahogy mi is fejtegettük milyen mértékben (teljesen vagy részlegesen) tudnak a kötelmek megvalósulni a blokkláncban (pl. okos szerződések által? Másrészt a szabályozást a fejlődésen túl a különböző fogyasztókat védő és bűnmegelőző “sztenderdekkel” is indokolja (pl.:CDD – customer due diligence, KYC- know your customer, pénzmosás és terrorizmus elleni küzdelem (FATF-Financial Action Task Force, magyarul: Nemzetközi Pénzügyi Akciócsoport a pénzmosás ellen).

A kormányzati szabályozást egyébként kiterjesztően érti, azaz abba nem csak a pénzügyi szolgáltatók (pl: a különböző digitális deviza tőzsdék), hanem az azokat használók is bele kell, hogy tartozzanak, annak hangsúlyozásával, hogy a megfelelő szabályozáshoz, először a kormányoknak is megfelelő tudással rendelkező szakembereket kell a szabályozó hatóságok soraiban tudniuk. Ennek példájára hozza a blokklánc technológiát, ahol a blokkláncot érintő adat és titokvédedelmi elvárásoknak egyszerre kell egyensúlyban lennie az átláthatósággal is a pénzügyi területen.

A tanulmány egyébként (helyesen) megkülönbözteti az ún. hozzájárulásos és hozzájárulás nélküli blokkláncokat, az első javára, a tekintetben,hogy ki „validálja” vagyis „tartja karban” és „up to date” állapotban (végső soron működteti)  a blokkláncot. Ha a teljes közösség minden tagjának joga van tranzakciókat végezni és azokat látni, valamint részt venni a „validációs” folyamatban, akkor az hozzájárulás nélküli blokkláncnak tekintendő, míg, ha a validálás egyes csoportokhoz kötött (pl.: az ún”konzorcium) illetőleg csoporthoz/szervezeti egységhez köthető, akkor az hozzájárulásos blokklánc. Ez egy nagyon izgalmas kérdés a blokklánc szempontjából, kár, hogy a tanulmány nem tér ki rá részletesebben, hogy mire gondoltak a szerzők a hatalom gyakorlása szempontjából. Annyi kiderül, hogy az ún. hozzájárulás nélküli blokkláncok általában „pszeudo anonimek”, mert a tranzakciók részvevői nem, csak a tranzakciók azonosíthatóak. Ilyen szempontból a tanulmány inkább látna némi parentális irányítást a blokklánc kapcsán szívesen, mintsem az ellenkezőjét, a teljes szabadságot.

Mivel a tanulmány a technológiai újításokat a pénzügyi területre gyakorolt hatásaik (automatizálás, adat tárolás/küldés, biztonság, gyanús tranzakciók azonosítása, stb.) alapján veszi górcső alá, ezért érthető módon kimaradt azoknak a társadalomra – mint önszervező egységre – gyakorolt hatása (amennyiben elfogadjuk, hogy a hatalom megragadása az egyének és csoportok által és ennek mások által történt „jóváhagyása” is csak az önszervezés egy formája).

Az elemzés külön „fejezetet” szentel a határokon átívelő fizetési módozatok pénzügyi piacra és benne a pénzügyi résztvevőkre gyakorolt hatásaira és hosszasan elemzi a meglévő rendszerek és az esetlegesen létrejövő új megoldások különbözőségét.

Ezzel kapcsolatban 3 szcenáriót is felvázol, ami az ún ”back end” folyamatokra, a compliance-ra és az új (csillag topológiára alapuló?) fizetési megoldásokra koncentrál. Ebből a szerző most csak az – őt magát is leginkább érdeklő – új fizetési megoldásokra koncentrál.

Itt az alábbi területek kerültek kiemelésre, mint, ami a digitális devizák elterjedéséhez nélkülözhetetlenek:

  1. Stabil és kidolgozott jogi környezet a digitális devizák vonatkozásában (ide leginkább értve a pénzügyjogi, kötelmi és tulajdonjogviszonyokat.
  2. A blokklánc minden szempontból biztonságos működése
  3. A kibocsátók kérdésköre
  4. A digitális deviza tőzsdék és pénztárca szolgáltatók működésének szabályozása.

Ezek a tanulmány szerint elengedhetetlen feltételei a digitális devizák által kialakítandó bizalomnak.

Itt jön be a képbe a CBDC (CBCC) is (central bank digital currency, vagyis egy központi bank által kibocsátott blokklánc alapú pénz) is, amit az ún. fiat pénz blokklánc verziójának tételeznek fel. Ez szintén igen érdekes kérdés, hiszen a decentralizált pénz pl.: Bitcoin egyik előnye éppen annak limitált és ezért infláció álló mivolta. Igen érdekes és egyben félelmetes az is, hogy a tanulmányban szó esik az ilyen decentralizált pénzek kapcsán a kamatról is (igaz a kibocsátáskor kizárják azt) pedig vélhetően a decentralizált pénz megalkotásakor a fejlesztőknek (uis. jelen sorok szerzője nem hisz a Satoshi féle storyban) nem volt erre nézve akaratuk.

Összegezve: Mind jogilag, mind pedig pénzügyileg izgalmas tanulmányt olvashatunk az IMF anyagában, azonban a – szerző számára –  legizgalmasabb részletek sajnos kimaradtak, nyilván azért mert azok még nem kerültek kidolgozásra. A hatalom gyakorlása a blokkláncon belüli csoportok (konzorcium) által az irányításban, a központi kibocsátó, a kamat mind-mind olyan kérdés, amire sokan felhördülnek a digitális deviza közösség berkein belül.

Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a terület szabályozása az „átlagpolgár” (amennyiben létezik ilyen) szempontjából feltétlen szükséges és az államnak pedig majdhogynem kötelező, amennyiben továbbra is kontrollt kíván gyakorolni polgárai felett és valamilyen védelmet kíván számukra nyújtani, akár magukkal a pénzügyi intézményekkel szemben is Ennek erkölcsi megítélése már nem tartozik jelen dolgozat keretei közé, de nyilván meg van róla a poszt szerzőjének is a saját véleménye.

Kivonatolta: dr. Varsányi Károly jogtanácsos

Ha tetszenek a posztok és szeretnéd támogatni a munkánkat, akkor itt megteheted:

BTC: 1G9ReJJUXqwwtAUCajzUk4GWm6BDWoKCCf

LTC: LPFXf42zHTgT8BAGmi2dgBKMUCpUJyYVxy

DASH: XuD7Am4yoyDh6tR3GdgWpFFMTnkEQ4KP26

ETH: 0xe984642d5f84e2043a535aba5b6c7ff1691ac15b

MONERO: 358a3bac054b9c91dfaf6f5b3a57cd43d92e4d8056127201a64067e55eff0607

Címkék:

dr. Varsányi Károly ügyvéd, a digitalcash.hu oldal szerkesztője, más oldalak vendégírója, blokklánc jogász. Ha kérdésed van a digitális fizetőeszközök vagy a digitális eszközosztályok (tokenek, etc.) kapcsán, akkor írj neki.
SZÓLJ HOZZÁ
8 hozzászólás
  • A digitális fizetőeszközök és a blokklánc technológia jogi szemmel. – Digitalcash.hu Válasz

    […] szükségességének részletes kifejtésével, abból az alapállásból kiindulva, hogy az (állam)hatalom természete már csak olyan, hogy úgyis szeret – előbb vagy utóbb – mindent l…. Természetesen, ha a szerzőt megkeresik a szabályozás kapcsán, akkor örömmel veti bele […]

    2017-06-29 at 17:46
  • Hallgassunk Bitcoint! – Digitalcash.hu Válasz

    […] tegnapi pénzügyi áttekintés után, mára jöjjön valami […]

    2017-06-30 at 12:57
  • A biztosítási szolgáltatások és a blokklánc. – Digitalcash.hu Válasz

    […] banki és pénztranszfer rendszerek mellett a biztosítások világa is igen ígéretes felhasználási területe a blokklánc […]

    2017-07-04 at 15:35
  • Progresszív orosz szabályozás? – Digitalcash.hu Válasz

    […] ekkorát “villantottak” a digitális kormányzás és ügyintézés világában és az IMF is bíztatja az együttműködést és a progresszív szabályozást, akkor mi magyarok dobhatnánk valami nagyot a digitális pénzek területén és ezzel talán még […]

    2017-07-08 at 20:03
  • Melyik úton ne induljunk el?! – Digitalcash.hu Válasz

    […] Nem illeszkednek bele a jelenlegi pénzügyi szabályozásba? Igen, a technikai vívmányokkal sokszor előfordult már ilyen. Azért van az állam, hogy szabályozzon. Okos állam nem tilt, hanem szabályoz. […]

    2017-07-09 at 20:27
  • A digitális devizák és a blokklánc technológia esete a PSD-vel. – Digitalcash.hu Válasz

    […] A változások azonban a pénzügyi területen is jelentősek lesznek és itt nem csak az IMF által körvonalazott fejlődési irányra gondolhatunk, hanem más dolgokra […]

    2017-07-12 at 20:51
  • Kis Balázs Válasz

    “pénzügyi piaci szereplők által gründolt szabályozó szervezet” – ez de jól hangozna, ha a piaci szereplők helyére felhasználókat tennénk. Tiszta demokrácia lenne, annak minden előnyével és hátrányával. (Igen, sajnos az utóbbi is létezik..)

    A szabályozás persze kell, ez ebben a posztban is 3x lett megemlítve. De a kérdés az, hogy mi kell még azon túl?

    A nemzeti digi valuta pedig egy nagyon érdekes elképzelés. Ha kötelező lenne azt használni, vagyis már integrálva lenne, akkor biztos nagyot ütne. Mert ebbe bele lehetne építeni egy csomó dolgot:
    -az eladók regisztrálják magukat a központi szervnél, cserébe kapnak egy addresst. Ha erre utalás történik, akkor az levonódik: adó, ami megy az állam címére. Miért érné ez meg? Ha minden ellenőrizve lenne (igen, még a nagyok sikkasztásai is), akkor az ország fenntartásához jóval kevesebb pénz kéne, ami több helyről folyna be: kisebb ÁFA- és egyéb- kulcsok. Ja és ez garanciát jelentene számodra, hogy a hatóság nem fog vegzálni, amíg bizonyítottan csak ezt használod.
    -nyilván a centralizáció nem egy jó dolog, de az állam számára mindig jól jönne. Ha nem is a kontroll, de a tudás. Azért az egy picit meredek, hogy “vásárolni kellene” a címeket, de így pontosan tudni lehetne, ki mennyit kap. Ezt egy ügyes rendszer által elrejtve nagyon jól ki lehetne használni, pl.: csak a “kasztok” látszódnának (magánember, cég, tőzsde címe, stb.)
    -ha megtörténne egy ilyen átállás, akkor azzal mindenki válaszút elé kerülne: használja tovább a fiat moneyt, abból is csak a külföldi valutákat, hiszen a forint már rég megszűnt, vagy erősíti a rendszert és ő is egy olyan pénzt használ, amiben alapból benne van minden adó, ami az utalások közben levonódik. Kényelmes és erősíti a gazdaságot.
    -és akkor arról ne is beszéljünk, hogy a különböző célokra (betét biztosítás, ilyen alap, olyan gyűjtés) sokkal átláthatóbban lehetne gyűjteni (1% hozzájárulás, hm? évente megválaszthatod, hogy melyik szervezet címére menjen, ha a te címedről történik utalás) a pénzt.

    Mekkora bullshitet írtam, Jézusom… A fejemben kicsit szebbnek, jobbnak tűnt. Pedig csak egy működő nemzeti digi valutát akartam és csak felvázolni, mi ebben a nehéz. Csak talán rossz utat választottam… Az előnyeit kellett volna mondanom, nem konkrét példákat. Mindenki használja + átlátható = nincs sikkasztás -> elég, ha kevesebbet ad be mindenki adóként. De hisz a jelenlegi rendszer is ilyesmire épül, nem?! Jajj…

    Szóval esetleg írjatok egy cikket egy konkrét nemzeti valutáról, vagy legalább egy szabályozásról (ami nem annyira érdekel, mert nagyon bonyolult és szerteágazó (tulajdon/kötelmi/pénzügyi/stb jog)), ami ennél összeszedettebb.

    Illetőleg vannak elképzeléseim egy váltóról (apropó: a váltások után is lehetne adózni, valamint ez lenne a mód az új pénz szerzésére bányászat), de az kb megvalósíthatatlan. Azt majd máskor fejtem ki, jelenleg nincs is mit.

    2017-07-14 at 16:46
  • 9 előrejelzés a blokklánc technológiáról. – Digitalcash.hu Válasz

    […] semmi meglepő sincsen, hiszen részben már zajlik is a folyamat  és vélhetőleg inkább úgy kell ezt érteni, hogy a pénzügyi iparág fogja TELJESEN […]

    2017-08-05 at 15:49

Leave A Comment

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Digitalcash.hu