Digitalcash.hu
  • Telefonszámunk:
  • Címünk
    Budapest, Hungary
  • Munkaidőnk:
    Hétfő - Péntek 9.00 - 17.00

New to site?


Login

Lost password? (X)

Already have an account?


Signup

(X)
Farooq
KezdőlapEgyébPutyin elnök esete a Bitcoinnal, meg az éles késsel.
11
okt

Putyin elnök esete a Bitcoinnal, meg az éles késsel.

  • Szerző
    dr. Varsányi Károly
  • Kommentek
    0 Komment
  • Kategória

Hogy egy klasszikussal kezdjek a „Nincs kettő négy nélkül” c. (Bud Spencer és Terence Hill) filmből (mert mi másból építkezne a magyar ember?):

„Semmi hír, az jó hír, mondta ő. – És ő aztán biztosan jól tudta!”

Szóval ez a mai hír nem semmi hír, hanem nagyon is valami és kitűnő alkalmat szolgáltat nekünk arra, hogy kicsit elidőzzünk a hírben szereplő személy (Mr. Putyin) „fejében”.

Távolról sem állítjuk, hogy tudunk mindent, mert a politikai és gazdasági vetületeivel az orosz digitális devizák szabályozásának nem teljesen vagyunk tisztában, de pár dolgot azért el tudunk mondani az orosz elnök tegnapi „szereplése” kapcsán.

Elöljáróban annyit, hogy akik az „ellenállás”, “decentralizáld az életed”, “kripto-anarchizmus”, stb. hívószavakra „gerjednek”, azok inkább itt  nézzenek körül, mert nálunk az érme másik feléről, vagyis a szabályozásról lesz szó.

Mint ismeretes, Putyin elnök tegnap az Orosz Központi Bank elnökével (Elvira Nabiullina) és helyettesével (Olga Skorobogatova), a pénzügyminiszterrel (Anton Siluanov), és a Qiwi CEO-jával  (Sergei Solonin) közösen vitatta meg a digitális pénzek és a hozzájuk kapcsolódó szabályozás helyzetét.

(Már az önmagában megérne egy misét, hogy hogyan lehet orosz földön, mind a Jegybank, mind annak egyik helyettese Nő, vagyis, mi az akadálya annak, hogy ez Magyarországon is így legyen? Mi – a magunk részéről – üdvözölnénk a komoly szakértelemmel bíró Hölgyeket a pénzügyi vezetésben.)

Ezen a megbeszélésen aztán az orosz elnök kifejtette, hogy “ Ma egy olyan témát szeretnék átbeszélni, ami nem csak Oroszországnak lesz fontos, hanem az egész világ számára. Úgy vélem, hogy a digitális technológiák mind a banki, mind az egyéb pénzügyi/finanszírozási szektorban innovatívnak számítanak. Azt gondolom, hogy a digitális innovációk adta előnyöket – részben növekvő népszerűségük okán – ki kell aknáznunk a pénzügyi szektorban is.

Ma már például egyes országokban a digitális pénzek átvették a hagyományos fizetőeszközök szerepét. Ismerem az Orosz Központi Bank állásfoglalását az ügyben. Én is úgy gondolom, hogy a digitális pénzekben nagy rizikó van a pénzmosás, az adó elkerülés, vagy akár a terrorizmus kapcsán, hogy azokról a csalásokról már ne is beszéljünk, amik a hétköznapi állampolgárokra lesnek, hiszen ezeket a pénzeket ellenőrizetlenül, központi irányítás nélkül „állítják elő”. Éppen ezért lehet területe az illegális tevékenységeknek is.

Ha a témáról beszélünk, nem árt észben tartani, hogy központi kibocsátás/irányítás nélkül nincsen hova fordulni, ha ezek a rendszerek összeomlanak vagy akár csak kipukkannak, mint a buborék.

Másfelől viszont nagyon is fontos, hogy ne emeljünk szükségtelen akadályokat az új technológiák előtt, sőt, az lenne a jó, ha azok használatára fel tudnánk készíteni a nemzetgazdaságot is.”

Azoknak, akik azt mondják, hogy a fenti nyilatkozatával Putyin a Mátyás király féle leányzó „hoztam is, meg nem is” technikát játszotta be, – azaz, hogy ez a beszéd egy jó példája az ún. dodonai jóslatnak – abszolút igazuk van.

Azt viszont ne feledjük, hogy ki mondta ezeket (az orosz elnök) és visszautalva a poszt elejére, pont ez adja a hírértékét is a dolognak. Ráadásul van olyan része a beszédnek (DLT technológia), amit akár magunkra is érthetünk.

Putyin tehát előállt a klasszikus példával miszerint egy éles konyhakés egyszerre lehet az élet kioltására alkalmas eszköz, illetőleg egy kitűnő segítség ahhoz, hogy az ételhez szükséges húst felaprítsuk vagy éppen krumplit pucoljunk, ne adj Isten csavart csavarjunk be, egyéb más eszköz híján.

Emellett valóban nincs könnyű helyzetben senki, aki szabályozni szeretne, mert egyszerre kell a társadalom részéről megmutatkozó igényt (lásd még: kripto anarchisták) összehoznia az állam önérdekével, az ország gazdasági és politikai érdekeivel. Ráadásul pont a téma kapcsán van egyfajta feszültség is az ún. önkéntes jogkövetés és az állami kényszer között, azaz nem feltétlen akarja azt a társadalom egy része, amit szeretne az állam. (Ők inkább kialakítanák a saját rendszerüket) Ugyanakkor az állami érdek mellett azokra is gondolni kell, akiknek nincsen határozott véleményük az irányvonalat illetően és/vagy passzívak, de mondjuk befektetnének vagy csak élveznék az új rendszer előnyeit.

Azt is tudjuk, hogy a  jog a társadalmi irányítás része (a pénzrendszer mellett), amely az egyének magatartásának szabályozásán keresztül a társadalmi rendezettséget és a társadalmi irányítást támasztja alá vagy biztosítja.

Nem ismerjük az orosz társadalompolitikát, de úgy tűnik, hogy az oroszok nem szeretnének elkapkodni semmit, ezért most Putyin elnök befékezett.

A társadalompolitika (ilyen szempontból a beavatkozás tudománya) célja, hogy hatást gyakoroljon a társadalom rétegeire és ezen keresztül a társadalom egészére is, meghatározott értékek és érdekek rendszere mentén.

A jog és a társadalompolitika között „közvetít” – jó esetben – a jogpolitika (példának a közigazgatási felső bíróságokat hoznánk, ami a történelmi tradíciók mellett valóban találkozik az állampolgári igényekkel, hiszen az állampolgárok széles rétegei találkoznak a különféle közigazgatási aktusokkal a mindennapjaikban). Na, ez az a terület, ahol elmozdulás kellene itthon is, akár a DLT technológia kapcsán.

Pénzügyileg nézve nyilvánvalónak tűnik, hogy mondjuk a Bitcoin-nal bele lehet avatkozni más államok belügyébe, csak az nem világos, hogy érdemes-e tiltani?

Véleményem szerint nem érdemes – ezt a részét rá kell bízni a piacra –, de az outputoknál (tőzsdék, wallet szolgáltatók) már ott „kell” lenni.

Nyilván, ha mi szeretnénk beleavatkozni más államok belügyébe, akkor azt „jó cél” érdekében tesszük. Ehhez pedig eszköz is kell. Ne legyünk naivak, más államok ugyanúgy szeretnének a mi belügyeinkbe beleavatkozni, mint mi az övékébe.

Én, a magam részéről most már a szakági politikáktól (igazságügy, pénzügy) azt várnám, hogy álljanak neki lefektetni annak a rendszernek az alapjait, amiben várhatóan a jövőben várhatóan működni fog a társadalom.

(Tudom, hogy ezzel a „szabályozás sürgetéssel” részben az ő munkájukat végzem, de mit csináljak, ha ezt egyfelől nem teszi meg helyettem senki, másfelől pedig a szabályozók (kevés kivételtől eltekintve (NAV, NAIH) a szélesebb társadalmi rétegek számára átláthatatlanul működnek és nem igazán kommunikálnak a különféle társadalmi csoportokkal? 

Nem gondolnám, hogy Pató Pál urasan „Ejráérünk arra még!”.

Baromira nem érünk rá erre, hiszen az oroszok már a spájzban vannak, mint ezt a fenti példa is mutatja.

Ha tetszenek a posztok és szeretnéd támogatni a munkánkat, akkor itt megteheted:

BTC: 1G9ReJJUXqwwtAUCajzUk4GWm6BDWoKCCf

LTC: LPFXf42zHTgT8BAGmi2dgBKMUCpUJyYVxy

DASH: XuD7Am4yoyDh6tR3GdgWpFFMTnkEQ4KP26

ETH: 0xe984642d5f84e2043a535aba5b6c7ff1691ac15b

MONERO: 358a3bac054b9c91dfaf6f5b3a57cd43d92e4d8056127201a64067e55eff0607

 

Fotó: shutterstock

 

Címkék:

dr. Varsányi Károly ügyvéd, a digitalcash.hu oldal szerkesztője, más oldalak vendégírója, blokklánc jogász. Ha kérdésed van a digitális fizetőeszközök vagy a digitális eszközosztályok (tokenek, etc.) kapcsán, akkor írj neki.
Ajánlott bejegyzések
SZÓLJ HOZZÁ

Leave A Comment

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Digitalcash.hu