Digitalcash.hu
  • Telefonszámunk:
  • Címünk
    Budapest, Hungary
  • Munkaidőnk:
    Hétfő - Péntek 9.00 - 17.00

New to site?


Login

Lost password? (X)

Already have an account?


Signup

(X)
Farooq
KezdőlapBlokkláncA NAIH állásfoglalása a Bitcoinról és a blokklánc technológiáról.
08
aug

A NAIH állásfoglalása a Bitcoinról és a blokklánc technológiáról.

Adományoznál az oldal fejlesztésére és még több posztra? Alább találod meg a tárcáink címét. Előre is köszi!

Mivel is ünnepelhetné jobban oldalunk a Segwit Lock-in-t, minthogy közzéteszi a NAIH (Nemzeti Adatvédelemi és Információszabadság Hatóság) Bitcoinra és a blokklánc technológiára vonatkozó állásfoglalását?

A fenti kérdés – természetesen – költői volt, nem úgy a NAIH (nagyon is valóságos) válasza.

Mielőtt rátérnénk a mai napra rendelt témánkra, Testvérem, hajoljatok kicsit közelebb a monitorotokhoz és vegyük át még egyszer, hogy hol tartunk most.

A megkeresések megtörténtek. A NAV válaszolt (bár a bitcoin automatákra vonatkozó kérdést talán félreértették). Az MNB alibizett egyet. Az NGM válasza vélhetőleg folyamatban van, de közben befutott a NAIH válasza is.

Elöljáróban szeretnénk megköszönni a NAIH vezetőjének a választ, férfiasan bevalljuk, hogy nem gondoltuk volna, hogy „időben” meg lesz. Ez is csak azt mutatja meg, hogy a NAV-on túl is vannak még jó szakemberek, akik felismerik a téma komolyságát és nemzetközi kitekintéssel is bírnak, vagy legalább a fél szemüket a nemzetközi történéseken legeltetik, miközben a másikkal a hazai focipályán folyó küzdelmet szemlélik.

Bár az állásfoglalás nem említi név szerint, de az állásfoglalást kérő magyar állampolgár nem más, mint a mi kedves jogtanácsos barátunk, az öreg “digitális jogász” dr. Varsányi Károly és minő érdekesség, hogy a NAIH-ot (és a NAV-ot) sem zavarta meg az állásfoglalást kérő minősége/tisztsége, ők megértették, hogy a válaszaik szélesebb érdeklődésre tarthatnak számot, rangtól, kórtól és kortól, felekezeti hovatartozástól, esetleges nemi irányultságtól függetlenül. Azért mégiscsak úgy a jó, ha a társadalmi érdek felülírja a formál logika szabályait.

Az ilyen és az ehhez hasonló állásfoglalások ugyanis – véleményünk szerint – elősegítik a hazai digitális deviza/blokklánc szereplőinek tudásának bővülését, mert nem feltétlen minden „bányász” tud róla, hogy adott esetben ő bizony adatkezelő is lehet egyben. Pedig lehet, hogy az. Lássuk, hogy miért.

A NAIH-nak feltett kérdéseink az alábbiak voltak:

    1. Mi a NAIH állásfoglalása a blokklánc technológiáról adatvédelmi szempontból?
    2. Ki a személyes adat kontrollálója a blokkláncban, személyes adat-e a publikus kulcs?
    3. Ki minősül a blokkláncban adatkezelőnek és ki az adatfeldolgozó?
    4. Joghatóság kérdése: helyi vagy nemzetközi?
    5. A blokklánc hosszútávú használata lehetővé teszi-e a felhasználó magatartásának megfigyelését és az ún. profilalkotást?
    6. Hogyan valósul meg a blokklánc esetében a törléshez/elfeledtetéshez való jog?
    7. Ki és hogyan vonható felelősségre a személyes adatokkal való visszaélés kapcsán/terveznek-e szabályozást a vonatkozó infó tv.-ben?
    8. Közreműködnek-e az adatvédelmi szabályok kapcsán új fogalmak (decentralizált adat/decentralizált adatvédelem) kidolgozásában?
    9. Milyen adatvédelmi jogosítványokkal fog rendelkezni felállása után az Európai Ügyészség (EPPO)?

A NAIH válaszaiban az alábbi kérdéseket vizsgálta:

  1. Ki minősül adatkezelőnek, illetve adatfeldolgozónak?
  2. Mi az adatkezelés jogalapja?
  3. Melyik hatóságnak van joghatósága?
  4. Felmerülhet-e a profilozás kérdése a blokklánc technológia alkalmazásával kapcsolatban?

A kérdéseinkre kapott válaszokból csak szemezgetünk, próbáljuk a lényeget kiemelni, de akit teljes terjedelmében érdekel (jó lenne, ha sok ilyen Olvasó lenne) az állásfoglalás, az a poszt végén szereplő linken elolvashatja az egészet (csak 6 oldal).

A NAIH válaszai:

1.A blokklánc kapcsán tehát minden egyes olyan felhasználó, amely blokkokat és abban tárolt adatokat ad hozzá a rendszerhez (pl. a Bitcoin-rendszer kapcsán érméket „bányász”) egyben adatkezelőnek minősül.” “amennyiben a tranzakciók révén a blokkban tárolt személyes adatok feletti rendelkezési jogosultság átadásra („átutalásra”) került egy másik felhasználónak, onnantól kezdve ez a felhasználó (az adatok címzettje) szerez az adatok felett kizárólagos rendelkezést, így ő fog adatkezelőnek minősülni.”  „ A blokklánc technológia kapcsán az adatfeldolgozó fogalma abban az esetben értelmezhető, ha az adatok felett rendelkezni jogosult eredeti adatkezelő pl. egy megbízási szerződéssel különböző előre meghatározott adatkezelési műveletek (pl. tranzakciók) kivitelezésére ad megbízást egy másik felhasználónak.” „Amennyiben az érintett nem járul hozzá ahhoz, hogy a személyes adatait a blokkban tárolt adatok felett rendelkező felhasználó tárolja, illetve azokkal a műveleteket végezzen, továbbá a felhasználó az adatkezeléssel kapcsolatban jogos érdeket sem tud bizonyítani, úgy az adatkezelés nem lehet jogszerű.”

2.  Adatot akkor lehet kezelni, „ha ahhoz az érintett előzetesen hozzájárul, vagy ha azt törvény közérdeken alapuló célból elrendeli, valamint, ha adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése, vagy az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából szükséges ”

 3. „ A blokklánc technológia kapcsán a joghatóság kérdését tehát annak az előkérdésnek a tisztázása dönti el, hogy az adatok kezelésének célját meghatározó adatkezelő mely állam területén végzi az adatok kezelését. Ez a blokklánc technológiára levetítve az az állam lesz, ahol az adatkezelő az adatok kezelésére vonatkozó műveleteket végzi, így pl. tranzakciós utalási parancsokat ad ki, hozzáfér a blokklánchoz és ahhoz adatokat ad hozzá (pl. a Bitcoin-rendszer kapcsán „érméket bányász ki”), illetve a műveletek végzésére vonatkozó utasításokat kiadja. A blokkláncban tárolt adatok „fizikai” helye ebből a szempontból irreleváns. Egy blokklánc technológiát használó adatkezelő adatvédelmi ellenőrzésével kapcsolatban az eljáró hatóság fő szabály szerint az lesz, amelynek területén az adatkezelő az adatkezelési műveleteket végzi, pl. kiadja az utalási parancsokat, bányász-szervereket működtet stb. „

 4. „ Azon kérdéssel kapcsolatban, mely szerint a blokklánc hosszú távú használata lehetővé teszi-e a felhasználó magatartásának megfigyelését és az ún. profilalkotást, a Hatóság véleménye az, hogy ezt a kérdést csak egy konkrét rendszer, az abban kezelt személyes adatok és ahhoz kapcsolódó adatkezelési műveletek teljes körű ismerete kapcsán lehet megítélni.

Összességében tehát elmondható, hogy Magyarországon adatvédelmi és adójogi szempontok alapján „képben vannak” az illetékes szabályozó hatóságok a blokklánc technológia és a digitális devizák területéről őket érő kihívások kapcsán. 

Ezen területek kérdésköreinek részletes kimunkálása még várat magára, de ezt majd az idő megoldja a technológia szélesebb elterjedésével. Addigra reméljük magyar jogalkotás is „kapcsol” és leteszi az asztalra azt a progresszív digitális deviza/fizetőeszközökről szóló szabályozást, melyet már – rajtunk kívül – mindenki vár.

A NAIH részletes állásfoglalása itt található meg.

Ha tetszenek a posztok és szeretnéd támogatni a munkánkat, akkor itt megteheted:

BTC: 1G9ReJJUXqwwtAUCajzUk4GWm6BDWoKCCf

LTC: LPFXf42zHTgT8BAGmi2dgBKMUCpUJyYVxy

DASH: XuD7Am4yoyDh6tR3GdgWpFFMTnkEQ4KP26

ETH: 0xe984642d5f84e2043a535aba5b6c7ff1691ac15b

MONERO: 358a3bac054b9c91dfaf6f5b3a57cd43d92e4d8056127201a64067e55eff0607

 

Címkék:

dr. Varsányi Károly ügyvéd, a digitalcash.hu oldal szerkesztője, más oldalak vendégírója, blokklánc jogász. Ha kérdésed van a digitális fizetőeszközök vagy a digitális eszközosztályok (tokenek, etc.) kapcsán, akkor írj neki.
SZÓLJ HOZZÁ

Leave A Comment

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Digitalcash.hu