Egészen pontosan: Bitcoin, mint Arrow–Debreu eseményfüggő követelés.
Ez a fajta megközelítés közel áll hozzám, mert én szeretem – leegyszerűsítően – úgy elképzelni a Bitcoin hálózatot, mint egy – nem igazán programozható – globális számítógépes hálózatot, elszámolási rendszert, aminek az értékét globális mivolta és előre „leprogramozott” jellemzője adja, amibe nem igazán lehet (könnyen és gyorsan) belenyúlni senkinek sem.
Az Arrow–Debreu értékpapír (helyesebben Arrow–Debreu eseményfüggő követelés) a közgazdaságon belül a pénzügyi elmélet egyik alapvető, elméleti eszköze, melyet Kenneth Arrow és Gerard Debreu dolgozott ki általános egyensúlyi modelljük részeként, amely modellt aztán a magyar Kornai János kritizált meg erősen a 70-es években, nagy vitát kiváltva és nagy büszkeséget szerezve kis Országunknak, olyannyira, hogy aztán Kínába is meghívták a 80-as évek végén, hogy adjon elő a gazdaság átalakításáról, köszönthetően kritikai szemléletének (lásd még Kornai: A hiány c. művének „utóélete”).
Engem bizonyosan 2 hír ihletett meg a mai poszt kapcsán, az egyik Narendra Modi indiai miniszterelnök azon nemrégi kérése országa polgárai felé, hogy miután elkötötték magukat az LBMA árazásától, most 1 évig ne vásároljanak aranyat, hogy ezzel csökkentsék az ország devizatartalékaira nehezedő nyomást.
Tudom, hogy ez ilyen kereslet-kínálat, equbrilium-anti equbrilium (lásd még: Kornai) story, de engem minden ilyen – ha nem is megijeszt, de – ellenérzéssel tölt el, mondjuk mert eszembe juttatja Erdogan mestert, amikor ő is arra kérte a honfitársait, hogy ugyan adnák el az aranyaikat, meg a devizájukat is, mert sz@rban a Haza.
Tudom ez nem ugyanaz, csak egy vásárlástól való tartózkodás, de óhatatlanul felvetődik a kérdés, hogy mit lép majd Modi, ha mondjuk a következő 1 évben emelkedik az arany árfolyama? Mit mond majd a honpolgároknak? Nem jött be vagy bekésett a repülőrajt?
A másik meg az a hír, hogy valószínűleg nem fut le azon svájci népszavazási kampány, amely azt célozta volna, hogy a svájci Nemzeti Bank emelje be a Bitcoint a jegybanki tartalékok közé, ugyanis nem sikerült elegendő aláírást összegyűjteni a népszavazás elindításához.
A svájciakat tehát nem hatja meg a Bitcoin, vagy a matematika/közgadasági matematika, ami a Bitcoin rendszere mögött van.
Minket viszont meghat, ezért ha nem is mindenre kiterjedően, de értekezünk róla.
Ugyanis régóta van egy olyan megközelítése a Bitcoinnak, miszerint az egy Arrow–Debreu-eseményfüggő követelés, ami már közgáz matekos dolog.
Azaz egy olyan elemi követelés, amely pontosan 1 egységnyi fizetőeszközt (vagy fogyasztási jószágot) fizet, ha egy adott jövőbeli időpontban egy specifikus esemény (állapot) bekövetkezik, és 0-át, ha nem.
Elemi vagy atomikus jellegű, mert a legalapvetőbb kockázatos eszközök közé tartozik. Minden más bonyolultabb származtatott termék (opciók, határidős ügyletek) ezek kombinációjából építhető fel, tehát ezek már a Arrow–Debreu származtatott termékei.
A modell funkciója: lehetővé teszi a kockázat megosztását és a piaci egyensúly elemzését a bizonytalanság körülményei között.
Aki szereti az eszközosztályokat: az összes lehetséges, egymást kizáró Arrow–Debreu értékpapír első periódusbeli egyensúlyi árainak összege megegyezik a kockázatmentes értékpapír diszkontált hozamával.
Kritikája, a tökéletes piacok kritikája is: az Arrow–Debreu modell feltételezi, hogy minden lehetséges jövőbeli állapothoz létezik ilyen értékpapír, és ezekkel kereskednek.
Nézzünk akkor egy pár példát, ahol a Bitcoin Arrow-Debreu követelésként funkcionál:
1. Bankválság-forgatókönyv: egy libanoni stílusú bankrendszeri összeomlás esetén, ahol a betétesek nem férhetnek hozzá pénzeszközeikhez, a Bitcoin-állomány megtartaná értékét és hozzáférhetőségét, pontosan akkor térülne meg, amikor a hagyományos rendszer kudarcot vall.
2. Szankciós környezet: egy nemzetközi szankciókkal sújtott központi bank (például Irán vagy Oroszország) számára a Bitcoin párhuzamos elszámolási rendszert biztosíthatna, amikor a SWIFT-hozzáférés megszűnik.
3. Monetáris értékcsökkenés: szélsőséges inflációs epizódok idején a Bitcoin fix kínálata fedezetet nyújt a nemzeti valuta leértékelődésével szemben, amint azt Argentína példája is mutatja, ahol a Bitcoin elterjedése 100% feletti infláció közepette megugrott.
4. Technológiai zavar: Egy olyan jövőben, ahol a kvantumszámítástechnika veszélyezteti a hagyományos kriptográfiát, – fura módon – a Bitcoin protokollja frissíthető, miközben a régi pénzügyi infrastruktúra sebezhetőbbé válhat.
Akinek pedig ismerős lenne valahonnan Kenneth Arrow neve az nem téved, szokták őt idézni demokrácia/választási rendszer kritika kapcsán is, mert az ő nevéhez fűződik azon társadalmi választáselmélet tétel, avagy az Arrow-féle lehetetlenségi tétel is, amely azt mondja ki a matematika nyelvén, hogy kettőnél több alternatíva és kettőnél több döntéshozó esetén nincs olyan szavazási technika, amely eleget tenne olyan minimális követelményeknek, mint az igazságosság, méltányosság, racionalitás. (Szerk: ugye ezeket a fogalmakat a jog is ismeri jogelméleti szinten: igazságosság, méltányosság, (gazdasági) racionalitás, lásd még: Posner és tsai.
(Ő mondjuk, valahogy úgy fogalmazott, hogy amikor a szavazóknak 3 vagy több különböző alternatívája (opciója) van, akkor egyetlen rangsorolt szavazási választási rendszer sem tudja az egyének rangsorolt preferenciáit közösségi (teljes és tranzitív) rangsorrá alakítani, miközben eleget tesz egy meghatározott kritériumrendszernek, ami a következő: nem diktatúra, korlátlan tartomány, valamint Pareto hatékonyság és a nem releváns alternatívák függetlensége.)
Ennyit mára a tudomány és technika világából! (ahogy azt Balogh Elemér – hajrá Szeged!– mondogatta anno)
