A Bloomberg jelentése szerint 2026 februárjától India értékpapírpiaci és tőzsde szabályozó hatósága, a SEBI (Securities and Exchange Board of India) engedélyezte az indiai aktívan kezelt részvényalapok számára, hogy eszközeik akár 35%-át aranyba és ezüstbe fektessék, azzal a céllal, hogy növeljék a nemesfémek likviditását.

Az arany és ezüst ETF-ek utóbbi időben szignifikáns népszerűségre tettek szert biztonságos menedékként, a volatilis részvénypiacok közepette.

Az arany és ezüst ETF-ek iránti érdeklődés és részesedésük a befektetések kapcsán jelentősen megnőttek, ezen eszközök részesedése 3,5%-ról (2023 decembere) 12,7%-ra (2025 decemberére) nőtt.

A fizikai fémek árának nyomon követésére szolgáló kulcsfontosságú alapok közé tartozik Indiában a Nippon India Gold BeES (GBEES), az SBI Gold ETF (SETFGOLD) és a Tata Silver ETF.

Az indiai részvényalapok mellett a Nemzeti Nyugdíjrendszer (NPS) mostantól akár 1%-os allokációt is lehetővé tesz arany- és ezüst ETF-ekben, ami jelentős potenciális keresletet szabadíthat fel.

Kapcsolódó és igen fontos hír, hogy 2026 áprilisától India kötelezővé teszi az arany és ezüst ETF-ek számára, hogy az értékeléshez a belföldi spot árakat használják az LBMA fixingek helyett, csökkentve ezzel a London Bullion Market Association (LBMA)-tól való függőséget. Ez a lépés növeli az átláthatóságot, bár az MMTC-PAMP India továbbra is kulcsfontosságú, LBMA által akkreditált finomító az országban.

A SEBI tehát a helyi árképzés felé halad az átláthatóság növelése és a hazai piaci körülmények jobb tükrözése érdekében, csökkentve a nemzetközi referenciaértékektől való függőséget.

Az ETF-értékelési módszerek változása (a hazai árak használata az LBMA helyett) egy lokalizáltabb, átláthatóbb és robusztusabb piac létrehozását célozza.

Szerk: szerintem azon sem kell majd nagyon meglepődni, ha kiderül, hogy India aranyat fog tárolni „Kínánál”.