A címben feltett kérdés kapcsán, sietek leszögezni, hogy nem tudom, hogy mi a valódi oka/mik a valódi okai a Bitcoin árfolyam oldalazásának/ tavalyi értékről történő lecsurgásának, de egy teóriát (by Willy Woo) én is meg tudok osztani, jelesül a „Q-naptól” való – vélt vagy valós – félelmet.

Azt is előre vetítem, hogy nem tisztem megítélni ezt a narratívát, mindenki utánaolvas és eldönti, hogy ez egy vélt vagy valós veszély, vagy csak egy narratíva, amit okosan forgatnak a kisbüfik rovására és kárára.

Vannak ugye ezek, az ún. kvantum számítógépek. Meg vannak az elveszett „régi” Bitcoin tárcákban „szunnyadó” Bitcoinok.

A mondás az, hogy ha a kvantumszámítógépek elég erősek lesznek, feltörhetnék az elveszett tárcákban lévő körülbelül 4 millió Bitcoint védő kriptográfiai kulcsokat – azaz az olyan érméket, amelyekhez jelenleg senki sem fér hozzá (ezért elveszettek).

A szakmán belül – bár nem egységesek az álláspontok – azért úgy tartják, hogy bár a kvantumszámítógépek elméletileg valóban veszélyeztetik a Bitcoin (tárcák) kriptográfiai biztonságát, azonban ez a veszély nem azonnali.

A jelenlegi technológiai szinten még – állítólag – évtizedekre vagyunk a tényleges fenyegetéstől. Emellett azt is mondják a kriptográfus szakértők, hogy a Bitcoin hálózata idővel alkalmazkodni tud (kvantumbiztos titkosítással), így ez valójában egy hosszútávú technológiai kihívás, nem pedig azonnali vészhelyzet. 

Woo azonban egy kicsit konkrétabb szinten matekozott és a számot (4 millió Bitcoin) kontextusba helyezte.

Amióta a MicroStrategy 2020-ban megkezdte a vásárlási hullámát, minden vállalat és spot ETF összesen cca. 2,8 millió BTC-t halmozott fel. Tehát a (cca.) 4 millió elveszett érme több, mint 8 évnyi vállalati felhalmozás.

Ha ez a 4 millió BTC visszatérne a „játékba”/elszámolásba, az nyilván alakítana az „egységnyi” Bitcoin értéken.

„A piac már előre elkezdte árazni az elveszett érmék visszatérését” – mondja Woo, aki mindössze 25% esélyt ad arra, hogy a Bitcoin hálózat hard forkot használna azért, hogy „befagyassza” ezeket az érméket, mielőtt visszapörgetnék őket az elszámolásba.

Becslése szerint a Q-nap – az a pont, amikor a kvantumszámítógépek valódi fenyegetést jelentenek – még 5-15 év múlva lesz.

Azt is mondja még, hogy ez (is) az oka annak, hogy az arany ára emelkedik, míg a Bitcoiné nem, de ebben nem értünk egyet.

Szerintem annak oka (ti: eltérő árfolyam pálya a 2 eszköz kapcsán) más: – nemes egyszerűséggel – a kontroll.

Kína ugyan – meg nem erősített források szerint – cca. 200 ezer Bitcoinnal is rendelkezik (ez a szám, akár reális is lehet a különböző lefoglalások (Plustoken)/vagyonelkobzások (Prince Group és tsai), stb kapcsán), de nagyon jól látja, hogy a – titkos hitem szerinti – amerikai proxyk, mint a Strategy, Coinbase és – lehet, hogy proxy, de inkább elsődleges mozgató – Blackrock, hogyan tárazott be a BTC-ből.

Ő meg erre azt mondja, hogy neki olyan eszköz kell, ami felett nagyobb kontrollja van + a kereskedelmi partnerek/szövetségesek is jobban elfogadják/bányásszák/kontrollálják.

Ez meg nem más, mint a fizikai arany/tokenizált arany, annak minden előnyével és hátrányával.

Ha engem kérdeznek, egyébként egyszer sem biztos a Woo úr féle felvetésében, hogy ha akárki/bárki megszerzi részben/egészben az elveszett tárcák tartalmát (és ezzel utat nyit az „Elveszett Bitcoin tárcák fosztogatói” c. filmnek), úgy csakis és kizárólag árhígításra és azonnali haszonszerzésre fordítja majd azt.

Nagyon vad elképzelés szerint, még képezhet belőle ő is/ők is tartalékot/puffert, valamilyen formában.