Digitalcash.hu
  • Telefonszámunk:
    +36 70 538-8940
  • Címünk
    Budapest, Hungary
  • Munka időnk:
    Hétfő - Péntek 9.00 - 17.00

New to site?


Login

Lost password? (X)

Already have an account?


Signup

(X)
Farooq
KezdőlapBlokkláncNéhány gondolat és egy példa a digitális jogrendszer szükségessége kapcsán.
18
Júl

Néhány gondolat és egy példa a digitális jogrendszer szükségessége kapcsán.

  • Szerző
    dr. Varsányi Károly
  • Kommentek
    2 hozzászólás
  • Kategória

Adományoznál az oldal fejlesztésére és még több posztra? Alább találod meg a tárcáink címét. Előre is köszi!

Tudjuk, hogy jelenleg mindenki a Bitcoin fork-on „kattog”, azonban – azon túl, hogy mi is nyomon követjük az eseményeket – a fork részleteinek kifejtését tudós kollégáinkra hagynánk engedelmetekkel (avagy a cipészek maradjanak a kaptafánál:-). Mi is megmaradunk a blokklánc technológia lehetséges felhasználási területeinek kifejtésénél a mai posztunkban.

Korábbi posztunkban közöltünk egy áttekintést a blokklánc technológia jogrendszerre gyakorolt hatásairól.

Akkor azonban – Pelikán Józseffel szólva Dániel Zoltán kapcsán a Tanú c. filmből – még nem sejtettük hogy a blokklánc technológia az új Romani Kris.:-) Írtunk már erről, ez az az intézmény, amikor a – jellemzően – oláh cigányok saját maguk bíráskodnak, saját maguk felett, egy saját maguk által választott és/vagy elismert bírói fórum (értsd: idős, és meglátásuk szerint megbízható és becsületes cigányemberek) előtt. Ennek több előnye is van, első és legfontosabb, hogy nem kell elszenvedniük az állami pereskedéssel járó esetleges időveszteséget, annak költségét, nem utolsó sorban a jogkövetkezményét sem.  Amennyiben a felek önként és dalolva alávetik magukat ennek a bírói fórumnak és a közösség ki is tudja utána kényszeríteni a döntés betartását, a dolog működőképes.

A viccet félre téve: a választott bíróság intézményét és magát az eljárást mind a magyar, mind a nemzetközi jog ismeri (bár főleg az angolszász országokban örvendenek nagyobb népszerűségnek).

Magyarországon a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény szabályozta ezt az eljárást, de jelenleg átalakítás alatt van az egész szabályozó rendszer a (szintén a választottbíráskodásról szóló) 2017. évi LX. törvény szabályai szerint.

A választottbírósági eljárás feltételei eddig az alábbiak voltak:

Magyarországon bírósági peres eljárás helyett eljárásnak van helye, ha:

  • legalább a felek egyike gazdasági tevékenységgel hivatásszerűen foglalkozó személy, és a jogvita ezzel a tevékenységével kapcsolatos, továbbá
  • a felek az eljárás tárgyáról szabadon rendelkezhetnek, és
  • a választottbíróság eljárást választottbíróság szerződésben kikötötték
  • törvény azt külön megengedi

Nincs helye választottbírósági eljárásnak a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) XV-XXIII., és XXV. fejezetében szabályozott eljárásokban (így pl: a házassági, az apasági és a származás megállapítása iránti, a szülői felügyelet megszüntetése iránti, a gondnokság alá helyezéssel kapcsolatos perekben, a fizetési meghagyásos eljárásban, a közigazgatási perben, a sajtó-helyreigazítási eljárásban, a munkaviszonyból és munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perekben, stb.)

A választottbírósági ítélet hatálya ugyanaz, mint a jogerős bírósági ítéleté, végrehajtására a bírósági végrehajtásról szóló jogszabályok irányadóak. Ami a külföldi végrehajthatóságot illeti, az 1958. évi New Yorki Egyezmény alapján egy magyarországi választottbírósági ítélet külföldön könnyebben végrehajtható, mint egy magyar rendes bírósági ítélet.

Magát a választottbírósági eljárást az alábbi előnyökkel szokták felruházni:

  • A felek szabadon határozhatják meg a választottbírósági eljárás helyszínét (globálisan) és nyelvét is.
  • A válaszottbírósági eljárás szabályai rugalmasabbak, mint a bírósági eljárásé, miközben a végrehajthatósága adott esetben könnyebb.
  • A választottbírósági eljárás rendszerint hamarabb befejeződik, mint a rendes bírósági eljárás.
  • A választottbírósági eljárás egésze zárt ajtók mögött zajlik, bizalmasabb „business like” jellegűbbek.
  • A felek számára adott a lehetőség, hogy olyan választottbírók elé vigyék az ügyüket, aki az adott jogterületen kiemelkedően nagy szakértelemmel rendelkeznek. Ez Mo-n 10 éves jogászi múltat jelent az adott területen.
  • Az ítélet (általában) nem fellebezhető.

Hátrányként pedig a költségességét és a jogorvoslat hiányát szokták felhozni, ugyanis költségesebb megindítani (különösen a nagyobb pertárgyértékű ügyek esetében), mint a polgári pert, ahol az illeték maximált összegű. A választottbírósági eljárásban nincs a költségkedvezményhez hasonló jogintézmény, tehát, ha a felperes pénzügyi helyzete alapján nem képes az eljárás kezdetekor fizetendő díjelőleg megfizetésére, akkor nem is tudja az eljárást megindítani. Ha pedig valami ellen nem lehet jogorvoslattal élni, az magában hordozza a bírói tanács „tévedésének” esélyét is az ítélet kapcsán

Most úgy tűnik a blokklánc cégek is léptek egyet a választottbíráskodás irányába. A Datarella nevű cég  (aki a Intel, Siemens, Daimler cégeket is ügyfelei közt tudhatja) azt nyilatkozta, hogy kidolgoztak egy blokklánc alapú választottbírósági (szabály) rendszert (Blockchain Arbitration Rules), amivel a gazdasági szereplők számára könnyebbé válik a különböző vitás ügyek intézése. A projekt a Code Legit néven fut.

Az oldalukon lévő elérhető szövegek az angol nyelvterületen már ismert választottbírósági eljárás szövegének „visszatükröződései” (szerződés létezése (existence), joghatása (effect), érvényessége (validity), felmondása (termination), értelmezése (interpretation), végrehajtása (execution), teljesítése (performance), alkalmazása (application, operation), breach (megszegése), stb.

Például:

  • All claims and disputes arising under or relating to this agreement are to be settled by binding arbitration. – Minden a jelen szerződés kapcsán felmerülő jogvita választottbírósági úton rendezendő, amely a Felekre nézve kötelező erővel bír.
  • Any dispute, controversy or claim arising out of or relating to this contract including any question regarding its existence, interpretation, validity, breach or termination or the business relationship created by it shall be referred to and finally resolved by arbitration. – A Felek minden a szerződés létezésével, értelmezésével, érvényességével, megszegésével, felmondásával, illetve a Felek közötti üzleti kapcsolattal összefüggésben felmerülő vita, ellentét, igény esetén választottbírósághoz fordulnak, amely azt véglegesen rendezi.

Teljes egészében még nem lehet ugyan tanulmányozni a start-up cég választottbírósági rendszerét, de ez is jó példa a jog(rendszer) digitalizációjára. A jog ugyanis nem egy önmagáért működő rendszer, hanem egy adott terület (pl: gazdaság) működésének szabályait tisztázza vitás ügyek esetében.

A meglévő gazdasági/politikai vonalon belül az e-tax és e-voting mellett az e-law/d-law system lesz a fejlődés további iránya a jövőben, tekintettel nemcsak a papír alapú folyamatok megszűnésére, hanem arra is, hogy amennyiben a jogrendszer nem akar lemaradni a technikai újítások világától, akkor bizony mielőbbi reformra szorul, különben a piaci és egyéb szereplők ki fogják építeni azt az „alternatív valóságot”, ami hatékonyabban és gyorsabban fogja megoldani a problémáikat, mint a „tradicionális” jogrendszer.

A jogalkotási oldalt tekintve a jogalkotónak biztosnak kell abban lennie, hogy az igénybevett technológiák és kódok valóban feltörhetetlenek és megmásíthatatlanok, különben – egy ilyen kritikus hiba esetén – nem lehet az adat és jogbiztonságot garantálni.

A fentiekkel együtt mi azt gondoljuk, hogy a jelenlegi rendszer mellett el kell kezdeni felépíteni azt a digitális jogrendszert, amely a későbbiekben – részben vagy egészben – át fogja tudni venni a meglévő (jog)rendszer feladatait.

Ezt a célt szolgálják megkereséseink, melyek közé legutóbb már a Nemzetgazdasági Minisztériumot is bevontuk.

dr. Varsányi Károly, jogtanácsos

Ha tetszenek a posztok és szeretnéd támogatni a munkánkat, akkor itt megteheted:

BTC: 1G9ReJJUXqwwtAUCajzUk4GWm6BDWoKCCf

LTC: LPFXf42zHTgT8BAGmi2dgBKMUCpUJyYVxy

DASH: XuD7Am4yoyDh6tR3GdgWpFFMTnkEQ4KP26

ETH: 0xe984642d5f84e2043a535aba5b6c7ff1691ac15b

MONERO: 358a3bac054b9c91dfaf6f5b3a57cd43d92e4d8056127201a64067e55eff0607

 


dr. Varsányi Károly bejegyzett kamarai jogtanácsos, a digitalcash.hu oldal szerkesztője, más oldalak vendégírója, blokklánc jogász. Ha kérdésed van a digitális fizetőeszközök vagy a digitális eszközosztályok (tokenek, etc.) kapcsán, akkor írj neki.
Ajánlott bejegyzések
SZÓLJ HOZZÁ
2 hozzászólás
  • Jönnek a hangyák, avagy Kína mindenből sajátot akar. – Digitalcash.hu Válasz

    […] Azok, akik a NEO mellett vannak, azok azt mondják, hogy a NEO rendszere jobb, mint az Ethereumé, csak – marketing okok miatt – a nyugati társadalmak ezt még nem tudják Ugyanígy abban is vita van, hogy jó-e, ha egy decentralizált platform centralizált rendszerekkel és hatóságokkal működik együtt (miszerintünk ez elkerülhetetlen, de ezt már sokszor elmondtuk/leírtuk). […]

    2017-07-25 at 20:19
  • Az MNB és a Bitcoin: kilóg a lóláb I. – Digitalcash.hu Válasz

    […] Azon túl, hogy – megítélésünk szerint – ez a téma sokkalta komolyabb annál, hogy – a formál logika szabályainak megfelelő – kitérő válaszokat adjunk rá, hiszen azt az MNB-nél sem vitathatják, hogy nem a jogkövető állampolgárok vannak az MNB-ért, hanem pont fordítva, az MNB van az állampolgárokért, éppúgy, ahogy maga a jogrendszer sem egy öncélú szabályozás, hanem a valós életviszonyokra kell reflektáln… […]

    2017-07-30 at 15:55

Leave A Comment

Digitalcash.hu
Assign a menu in the Left Menu options.