Digitalcash.hu
  • Telefonszámunk:
    +36 nemsokára
  • Címünk
    Budapest, Hungary
  • Munka időnk:
    Hétfő - Péntek 9.00 - 17.00

New to site?


Login

Lost password? (X)

Already have an account?


Signup

(X)
Farooq
KezdőlapEgyébÍgy adózz a Bitcoinod után.
11
nov

Így adózz a Bitcoinod után.

  • Szerző
    dr. Varsányi Károly
  • Kommentek
    128 hozzászólás
  • Kategória

A digitalcash.hu a magyar bitcoin szcéna – egyik legjobban – szabályozás mellett elkötelezett tagja.

Számos alkalommal kifejtettük már, hogy miért és milyen irányban kellene szabályozni.

A mai posztunkban egy régóta húzódó kérdés, jelesül a Bitcoin és egyéb kripto pénzek adózása körül folyó vitára szeretnénk pontot tenni.

Szinte hetente olvasok erről folyó vitákat a különböző fórumokon, eltérő véleményekkel, szóval tényleg itt az idő tiszta vizet önteni a pohárba, amúgy is régóta meg akartam már írni ezt a posztot.

Korábban írtunk már a Bitcoinról a társasági adó szempontjából.

A mostani poszt a vállalkozóknak, bányászoknak, magánszemély befektetőknek lehet fontos.

Arra kérnénk mindenkit, hogyha hasznosnak találta a posztot, azzal tudja a köszönetét kifejezni az alább leírtak kapcsán, ha alább a komment szekcióban dob egy “thx”-et jelen poszt alá.

Reméljük sikerült nem kevés pénz és időt megspórolni a magyarországi Bitcoin közösségnek, azzal, hogy az így pl. könyvelőnek/adószakértőnek ki nem adott forintokat is lehet bitcoinba tenni.

Szeretnénk egyúttal megköszönni a NAV-osok munkáját. Mivel nem kaptam a név közlésre engedélyt, ezért úgy írom, hogy azok akiket érint, azért felismerjék, hogy kinek szól a köszönet. Köszönjük H. Réka osztályvezetőnek és dr. D. T. Sándorné ügyintézőnek is a korrekt tájékoztatást.

Az írást használjátok szabadon, azzal a megkötéssel, hogy ne felejtsétek el a forrást (oldalunk) vagy a kérdező (dr. Varsányi Károly) személyét feltüntetni.

Most lássuk a lényeget, hogyan is adózik a Bitcoin a legtöbbünk számára?

Amennyiben a magánszemély bányászat révén a bitcoinhoz szoftver felhasználásával jut, az e tevékenység a személyi jövedelemadó rendszerében önálló tevékenységnek minősül. E tevékenység révén a szerzett bevételből a jövedelmet az Szja. tv.-nek az önálló tevékenységre irányadó rendelkezései szerint kell megállapítani a tételes költségelszámolás vagy a 10%-os költséghányad alkalmazásával. Bevételnek minősül a kibányászott bitcoin megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci értéke. Szokásos piaci érték lehet a megszerzés időpontjában érvényes, törvényes fizetőeszközben megállapított átváltási árfolyam. 

 
Tételes költségelszámolás esetében a bevétellel szemben a jövedelem megállapításához elszámolható az e törvényben meghtarározott kivételekkel, legfeljebb az adott tevékenység bevételének mértékéig az e tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen felmerült és igazolt költség, valamint a tárgyi eszközök beruházási költségének átalány-értékcsökkentése.
 
 
Megjegyezni kívánom, hogy az elismert költségnek csak a bevételszerző tevékenységgel közvetlenül összefügő, kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen kifizetett, szabályszerűen igazolt kiadás minősül. Ha a magánszemély olyan termék vagy szolgáltatás ellenértéke alapján kíván költséget elszámolni amelynek értékesítője vagy nyújtója az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott bizonylat kiállítására kötelezett, akkor a kiadás igazolására kizárólag az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti bizonylat (ide értve a nyugtát)  alkalmas, egyébként a kiadás igazolására kizárólag az a bizonylat alkalmas, amely tartalmazza a költség összegének megállapításához szükséges valamennyi adatot (így például a kiadás összegét és pénznemét) is. Nem minősül elismert költségnek – ha a törvény másként nem rendelkezik – a magánszemély személyes vagy családi szükségletét csak részben vagy egészben kielégítő termék, szolgáltatás megszerzésére fordított kiadás, vagy olyan vagyontárgy megszerzésére, fenntartására, üzemeltetésére, felújítására, karbantartására fordított kiadás, amely nem a jövedelemszerző tevékenységgel kapcsolatos, vagy – ha a törvény kivételt nem említ – akár részben is, a magányszemély személyes vagy családi szükségletének kielégítését célozza (Szja. tv. 4.§ (3) bekezdés).
 
A fentiek szerint megállapított jövedelem után a magánszemély 15%-os személyi jövedelemadó, adóelőleg és 22%-os egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett (Eho tv. 3.§ (1) bekezdés a) pont).
 
Ha a bevétel nem a kifizetőtől származik, akkor az adóelőleget a magánszemélynek kell megállapítani és a negyedévet követő hónap 12. napjáig megfizetni. Nem kell az adóelőleget megfizetni, ha a megállapított adóelőleg összege az adóév elejétől összesítve, vagy az egyébként az adott negyedévben nem haladja meg a 10 ezer forintot. A magánszemély az adóhatósági közreműködés nélkül elkészített bevallásában negyedéves bontásban – a negyedév utolsó hónapjának kötelezettségeként – vallja be az adóelőleget, amelynek a megfizetésére a negyedében maga köteles (Szja. tv. 46.§ (9-10) bekezdés.
 
Ha a jövedelem nem kifizetőtől származik, vagy az egészségügyi hozzájárulás levonására nincs lehetőség, az egészségügyi hozzájárulást a magánszemély állapítja meg, fizeti meg és vallja be előlegként, az adóelőleg, illetőleg az adó megfizetésével egyidejűleg. A tárgyévre vonatkozóan az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallásban vagy az állami adóhatóság által összeállított adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített jövedelem adóbevallásban kell az előlegként megfizetett egészségügyi hozzájárulással elszámolni, az adóbevallás benyújtásának határidejéig a különbözetet megfizetni, illetőleg a bevallás megfelelő rovatában lehet a túlfizetéséként mutatkozó különbözet összegéről rendelkezni (Eho tv. 11.§ (2), (8) bekezdés).
 
Más a helyzet, ha a magánszemély e tevékenységét egyéni vállalkozás keretében végzi. Ekkor a bitcoin bányászat révén szerzett bevétel vállalkozói bevételnek minősül és a vállalkozói személyi jövedelm adózás szabályai szerint számolhatja el a tevékenység érdekében felmerült, igazolt költségeket és számolhat el értékcsökkenési leírást. A vállalkozói személyi jövedelemadózást alkalmazó egyéni vállalkozó 9 %-os személyi jövedelemadót és a vállalkozói osztalákalap után 15%-os vállalkozói osztalékadó fizetésére kötelezett, valamint a vállalkozói osztalékalap után a személyi jövedelemadón felül az Eho. tv. 3. § (3) bekezdés c) pontja alapján 14 %-os egészségügyi hozzájárulási kötelezettség is fennállhat 450.000 forintos felső határig.
 
Az egyéni vállalkozónak lehetősége van az átalányadózás választására is. Ez esetben a vállalkozói bevétel 40%-át számolhatja el költségként, az így megállapított jövedelem az összevont adóalapba tartozik, amely után 15%-os személyi jövedelemadó terheli.
 
Az egyéni vállalkozó választhatja az egyszerűsített vállalkozói adózást (eva), illetve a kisadózó vállalkozás tételes adófizetési kötelezettségét is (kata).
 
Befektetési céllal vásárolt bitcoin értékesítéséből származó jövedelem.
 
A hatósági felügyelet teljes hiánya miatt az Szja. tv. 67/A. § szerinti ellenőrzött tőkepiaci ügylet szabályai a bitcoin esetére nem alkalmazhatóak. Továbbá az Szja. tv.-nek az árfolyamnyereségre irányadó szabályai (67/A.§) sem alkalmazhatóak, miután az Szja tv. alkalmazásában a bitcoin nem tekinthető értékpapírnak.
 
Az Szja tv. alalmazásában ugyanis az értékpapír: minden olyan okirat, elektronikus jelsorozat, amely a kibocsátás helyének joga szerint értékpapírnak minősül, továbbá a közkereseti társaságban fennálló részesedés, a KFT üzletrésze és a szövetkezeti részesedés.
 
A Ptk. 6:565. §-a szerint az értékpapír: “ha valaki írásban, nem elektronikus formában vagy elektronikus formában rögzített és értékpapírszámlán nyilvántartott (dematerializált) módon egyoldalúan kötelezettséget vállal arra, hogy ő maga vagy a nyilatkozatában megjelölt más személy a nyilatkozatban rögzített jog gyakorlását a nyilatkozatban meghatározott feltételek szerint az okirat vagy az értékpapírszámla által jogosultként igazolt személy részére biztosítja, vagy az okiratban illetve az értékpapírszámla által jogosultként igazolt személy részére teljesíti,  az okirat, illetve a nyilatkozatot rögzítő elektronikus jelsorozat értékpapírnak minősül.”
 
Az  Szja tv. 28.§ (1) bekezése szerint egyéb jövedelem minden olyan bevétel, amelynek adókötelezettségére e törvény rendelkezést nem tartalmaz, azzal, hogy – a költségelszámolásra vonatkozó rendelkezéseket is figyelembe véve – a bevételnek nem része a megszerzése érdekében a magánszemély által viselt szabályszerűen igazolt kiadás.
 
Ebből adódóan a megvásárolt bitcoin később törvényes devizára/valutára történő átváltása során elért nyereség, illetve a magánszemély által bányászott bitcoin későbbi átváltásakor keletkező nyereség a magánszemély összevont adóalapba tartozó egyéb jövedelemként adóköteles. 
 
A jövedelem után a magányszemélynek 15% személyi jövedelemadót, továbbá 22% egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie. Tekintettel arra, hogy az egészségügyi hozzájárulást a magánszemélynek kell fizetnie, és ezt költségként nem számolhatja el, illetve részére nem térítik meg, az Szja tv. 29.§-a alapján adóalapként magállapított jövedelem 82%-a veendő figyelembe. Az önálló tevékenységből származó jövedelemhez hasonlóan az egyéb jövedelem is az összevont adóalap részeként adóköteles, így a magányszemélynek adóelőleget kell fizetnie.
 
Bitcoin elfogadás: amikor a kereskedő/szolgáltató ellenértékként jut a bitcoinhoz. Ekkor ugyanúgy adózik, mint a tevékenységéből származó más jövedelme (például önálló tevékenységből származó vagy vállalkozói jövedelemnek minősül).
 
Az Art. (az adózás rendjéről szóló tv.) 14.§ (1) bekezdés e) és f) pontjai az adózó adókötelezettségeként határozza meg a bizonylat kiállításra és megőrzésére, illetve a nyilvántartás vezetésére, könyvvezetésre vonatkozó kötelezettségeket.
 

Az Art. 44.§  (1) bekezdése általános szabályként mondja ki, hogy a jogszabályban előírt bizonylatot, könyvet, nyilvántartást (ideértve a gépi adathordozón rögzített elektronikus adatokat, információkat is) úgy kell kiállítani, illetve vezetni, hogy az az adó alapjának, az adó összegének, a mentességnek, a kedvezménynek, a költségvetési támogatás alapjának és összegének, továbbá ezek megfizetésének, illetve igénybevételének megállapítására, ellenőrzésére alkalmas legyen.

 
Az Szja a tv-nek a nyilvántartására vonatkozó szabályairól a 10.§ rendelkezik.
 
E szerint a magánszemély az 5. számú melléklet és a törvény előírásainak megfelelően alap és kiegészítő nyilvántartásunkban időrendben folyamatosan nyilvántartó és rögzít minden olyan adatot amely az adókötelezettség betartásához utólagosan is ellenőrizhető módon szükséges. A nyilvántartásban adatot rögzíteni módosítani és törölni csak bizonylat alapján lehet. A nyilvántartásban rögzített adatot módosítani vagy törölni csak úgy lehet hogy az eredeti adat a módosítást illetve a törlést követően is megállapítható legyen.
 
Bizonylat az alakilag és tartalmilag hiteles olyan dokumentum irat amely megfelel az e törvényben meghatározott valamennyi feltételnek és amelyen minden az adó kötelezettség teljesítése szempontjából szükséges adat magyar nyelven is fel van tüntetve. A magánszemély a jogszabályban előírt kötelezettség teljesítéséhez a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges határidőig bizonylatot állít ki minden olyan gazdasági eseményről amelynek alapján jogszabály rendelkezése szerint nyilvántartásában adat rögzítésére módosítására vagy törlésére köteles, kivéve ha a bizonylat kiállítására más személy kötelezett.
 
A bizonylat alaki és tartalmi hitelességét megbízhatóságát – ha a jogszabály másként nem rendelkezik – a magánszemély, a képviseletére jogosult személy vagy az általa a bizonylat aláírására feljogosított személy (ideértve a Polgári Törvénykönyv szerint vélelmezett képviseletet is) a magánszemély azonosító adatainak feltüntetésével és aláírásával igazolja.
 
A bizonylaton az adat csak a kiállító által és kizárólag akkor módosítható ha módosítása bizonylat valamennyi példánnyal hitelt érdemlő módon keresztül vezetésre kerül.
 
Az a bizonylat amelyre vonatkozóan az általános forgalmi adóról szóló törvény rendelkezést nem tartalmaz legalább a következő adatokat tartalmazza: 
 
Megnevezés, sorszám vagy más azonosító a magánszemély neve, állandó lakóhely, (székhelye, telephelye), valamint adóazonosító száma, a kiállító neve, (elnevezése) állandó lakóhelye (székhelye, telephelye )valamint – ha rendelkezik ilyennel – adóazonosító jele, adószáma,  ha kiállító nem azonos a magánszeméllyel, a kiállítás időpontja, a gazdasági esemény leírása, megjelölése (így különösen a bevétel vagy a kiadás összege megszerzésének, illetve teljesítésének jogcímen a nyilvántartásban való rögzítés időpontja, több gazdasági eseményt összesítő bizonylat esetén az összes összesítés alapjául szolgáló bizonylatok körének, valamint annak az időszaknak a megjelölése, amelyre az összesítés vonatkozik minden olyan adat, ami az adó kötelezettség teljesítéséhez, a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges.
 
A bizonylatot és a nyilvántartást az adó megállapításához való jog elévüléséig kell megőrizni.
 
E kötelezettség a bizonylat rontott példányait is vonatkozik. Az e törvény szerinti nyilvántartások vezetése a magánszemélyt nem mentesíti a más jogszabályban meghatározott kötelezettség teljesítéséhez és a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges nyilvántartás vezetése alól.
 
Itt kell megemlíteni hogy az Art. 45.§-a szerint az általános forgalmi adó alanya az általa végzett értékesítésről jogszabály szerinti bizonylatot (számla, készpénzfizetési számla, nyugta) állít ki, ideértve a jogszabályban megállapított szerv által jóváhagyott pénztárgép típusú nyugtát is. A bizonylatot szigorú számadás alá vont nyomtatványként kell kezelni és nyilvántartani.
 
Az Szja. tv. 5 számú mellékletében ugyan nem található a Bitcoin összefüggő részletező nyilvántartás a vonatkozó szabály, de az adókötelezettség megállapításához, illetve annak utólagos ellenőrzéséhez szükséges a Bitcoin megszerzésének és értékesítésének körülményeiről összefüggő analitikus nyilvántartás vezetése (például a virtuális fizetőeszköz típusa annak megszerzésének időpontja, mennyisége, szerzéskori értéke, értékesítés darabszáma, időpontja, átruházás időpontja a megszerzett bevétel összege.)
 
A levelének 5. pontjában azt a kérdést tette fel, hogy vonatkoznak az adózás szempontjából különböző szabályok azokra, akik a digitális deviza a tőzsdéken kereskednek a digitális pénz párokkal?
 
Ezen kérdés kapcsán utalni kívánok arra, hogy a bitcoinnal kapcsolatos ügyek kapcsán a hatályos jogszabályok ezen belül az adózási jogszabályok sem tartalmaznak rendelkezéseket (a szerkesztő megjegyzése: nagyon helytelenül!)
 
Ugyanakkor értesítem, hogy a Bitcoinnak a hazai gazdasági életben történő térnyerése azonban szükségessé tenné a Bitcoin a kapcsolatos üzleteknek a jogszabály szintű szabályozását.
 
Erre tekintettel, illetve több adónemet is érintően a bitcoinnal bonyolított üzletek helyes adójogi megítélése kérdésében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a Nemzetgazdasági Minisztérium között egyeztetés van folyamatban.
 
Az egyeztetés eredményének kimenetele az adóhatóság eddig kialakított szakmai álláspontját is módosíthatja, ezért javasoljuk a jogszabályváltozások – különösen az adójogszabályok változásának – valamint a Nemzeti Adó és Vámhivatal, illetve a Nemzetgazdasági Minisztérium honlapjára kihelyezett tájékoztatók figyelemmel kísérését.
 

Ha tetszenek a posztok és szeretnéd támogatni a munkánkat, akkor itt megteheted:

BTC: 1G9ReJJUXqwwtAUCajzUk4GWm6BDWoKCCf

LTC: LPFXf42zHTgT8BAGmi2dgBKMUCpUJyYVxy

DASH: XuD7Am4yoyDh6tR3GdgWpFFMTnkEQ4KP26

ETH: 0xe984642d5f84e2043a535aba5b6c7ff1691ac15b

MONERO: 358a3bac054b9c91dfaf6f5b3a57cd43d92e4d8056127201a64067e55eff0607

Címkék:

    dr. Varsányi Károly bejegyzett kamarai jogtanácsos, a digitalcash.hu oldal szerkesztője, más oldalak vendégírója, blokklánc jogász. Ha kérdésed van a digitális fizetőeszközök vagy a digitális eszközosztályok (tokenek, etc.) kapcsán, akkor írj neki.
    Ajánlott bejegyzések
    SZÓLJ HOZZÁ
    128 hozzászólás
    • Csaba Válasz

      köszönet a posztért!

      2017-11-11 at 21:11
      • Carlo, Digicash, Jofkov Válasz

        Yesss, legalább 1 valaki:-)

        Szívesen, máskor is.

        2017-11-11 at 21:21
      • Carlo, Digicash, Jofkov Válasz

        Szívesen, máskor is.:-)

        2017-11-11 at 21:54
    • Karácsonyi Zoltán Válasz

      THX

      Egy korábbi kérdésemre adott választ szeretnék idézni:

      “Karoly Varsanyi :Hmmm. Felső plafon nélküli EHO? Akkor ezt azért én elvinném az (Alkotmány)bíróság elé. Miért diszkriminálnák a BTC-t az értékpapírokkal szemben? Ha ott 450eFt, akkor itt miért nem? Nem vagyok könyvelő, de a plafon nélküli EHO meredeknek tűnik. ”

      Mi változott azóta?

      Üdvözlettel:
      Karácsonyi Zoltán

      2017-11-11 at 21:43
      • Carlo, Digicash, Jofkov Válasz

        Nem tudom, inkább egy könyvelőt kéne megkérdezni szerintem. Jogilag megértem és ha plafon nélkül lenne, szerintem az egy rossz szabályozás lenne, de attól még így lehet és ha így van, akkor be is kell tartani.

        2017-11-11 at 21:56
      • egosum Válasz

        Nagyon is jogos kérdés, a felső plafon hiánya enyhén szólva is meredek. Amennyiben egy illetékes ezt olvasá az én kérdéseim:
        Érdemes egy ilyen eljárást végigvinni a bíróságon? Hozzávetőleg milyen költségekkel járna? Időben? Minden apropó nélkül lehetséges a bírósághoz fordulni egy ilyen üggyel, vagy szükséges valamilyen kiváltó esemény (például én felső határral adózom, mert eltér az én értelmezésem és amikor egy esetleges vizsgálatkor a NAV nem ért egyett, akkor irány a bíróság)?

        A kérdésem nem tisztán elméleti, szívesen finanszíroznék (legalább részben) egy ilyen eljárást.

        thx

        2017-11-12 at 09:34
        • Carlo, Digicash, Jofkov Válasz

          Igaz már eléggé beszűkítettek az állampolgároknak az AB-hez forduláshoz való jogát, de ha meg lehet jelölni, hogy melyik jogot sérti a plafon nélküli EHO akkor lenne rá esély. A legjobb lenne, ha ez hivatalból történne és mondjuk egy bíró kérne AB-s jogértelmezést egy korábban a NAV ellen indított perben. Na, bumm, most kaptunk választ a NAV-tól, erre én meg már ellenük folyó perről írok 🙂 Megkövetem őket, a gondolataimat meg revideálom 🙂

          2017-11-12 at 13:40
    • rob Válasz

      thx

      2017-11-12 at 07:56
    • elbandi Válasz

      vegre tortenik valami, de sajna megint felmunka: leragadtak a btc-nel, az altcoinokrol szo nincs.
      meg mikori btc arfolyamot kell szamolni? nap eleji? nap vegi?
      mivan az olyan coinnal aminek a banyaszas pillanatban (es utana meg 2 hetig) nincs is valtoja/erteke?

      2017-11-12 at 23:59
      • Luighi Válasz

        Aznapi MNB hivatalos árfolyamon kell számítani 🙂
        Legalábbis a FOREX/devizaszámláknál úgy van.

        2017-11-25 at 09:30
        • Carlo, Digicash, Jofkov Válasz

          Igen, ez tényleg így van. Köszi a hozzászólást.

          2017-11-25 at 14:47
    • Gabor Válasz

      Thx!

      2017-11-13 at 08:45
      • Carlo, Digicash, Jofkov Válasz

        Nagyon szívesen, máskor is.:-)

        2017-11-13 at 16:52
    • butch3r Válasz

      thx! De lenne 2 pontom:

      1. ha vettem 10 éve 1000$-t teszem azt 200$ vagy kisebb árfolyamon, majd most eladom akkor az 1000x65ft “nyereségem” után is adóznom kénr? Tudtommal, ha nem üzletszerű tevékenységből fakadt ez – már pedig a fenti példa alapján nem- akkor az adómentes. Szja tv. 1. melléklet 7. 4. pont; 67/A. §

      2. EU ha jól tudom, kimondta, hogy a btc az pénz nem pedig commodity.

      A fentiek alapján, ha nem üzletszerű a bitcoin-om átváltása akkor nem kell adót fizetnem utána. (persze definiáld mi üzletszerű, de ha vettem évekkel ezelőtt majd sok évvel később beváltom huf-ra akkor én nem látok különbséget a fenti usd analógiához képest. (http://www.eba.europa.eu/documents/10180/657547/EBA-Op-2014-08+Opinion+on+Virtual+Currencies.pdf)

      2017-11-16 at 12:58
      • Carlo, Digicash, Jofkov Válasz

        1. pont: Azért ne legyünk naivak, ezt az emberek nem szokták bevallani.

        2. pont: Szerintem is pénz a BTC, de a magyar jog szerint mindegy, hogy miből, de bevételed keletkezett. Ha meg bevételed keletkezett, akkor adót is kell fizetned.

        2017-11-16 at 17:24
        • butch3r Válasz

          egyetértek. de akkor ha én vettem 2012-ben 1btc-t majd azt most eladom, akkor a fenti $-os analógián kiindulva ezt miért valljam be? 🙂 vagy ha megteszem akkor -szerintem, bár nem vagyok sem jogász sem adószakértő- hivatkozhatok erre a törvényre. Az más kérdés, hogy ha nagyon kötekedni akarnak akkor szükségem lesz utána egy jó ügyvédre is…

          ps.: nem kötekszem, remélem nem veszitek annak, csak -szerintem- egészségesen challangelem más nézőpontból és info figyelembevételével 🙂

          2017-11-16 at 20:46
    • Robi Válasz

      Helo,

      Köszi a posztér, viszont lenne egy fontos kérdésem.
      A 22% os egészégügyi hozzájárulásnak ez melyik változata ?
      Mer van ami max 450 ezer / év és van a korlátlan.

      Ez azért fontos mer egy átlagon felüli fizetésnél már a 450 echo ki van fizetve, vagy majdnem az egész, és így csak szja-t kell adózni.

      2017-11-19 at 11:05
      • Carlo, Digicash, Jofkov Válasz

        Szívesen, máskor is.

        Én úgy olvasom, hogy a plafonos verzió:

        “Más a helyzet, ha a magánszemély e tevékenységét egyéni vállalkozás keretében végzi. Ekkor a bitcoin bányászat révén szerzett bevétel vállalkozói bevételnek minősül és a vállalkozói személyi jövedelm adózás szabályai szerint számolhatja el a tevékenység érdekében felmerült, igazolt költségeket és számolhat el értékcsökkenési leírást. A vállalkozói személyi jövedelemadózást alkalmazó egyéni vállalkozó 9 %-os személyi jövedelemadót és a vállalkozói osztalákalap után 15%-os vállalkozói osztalékadó fizetésére kötelezett, valamint a vállalkozói osztalékalap után a személyi jövedelemadón felül az Eho. tv. 3. § (3) bekezdés c) pontja alapján 14 %-os egészségügyi hozzájárulási kötelezettség is fennállhat 450.000 forintos felső határig.”

        2017-11-19 at 15:45
    • Karácsonyi Zoltán Válasz

      “Befektetési céllal vásárolt bitcoin értékesítéséből származó jövedelem.

      A jövedelem után a magányszemélynek 15% személyi jövedelemadót, továbbá 22% egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie.”

      Ez elég egyértelműnek tűnik, és tudtommal a 22%-os EHO-nak nincs felső plafonja.

      A NAV részéről szerencsésnek tartanám, ha megjelentetnének egy nyilvános, hivatalos tájékoztatást a honlapjukon, hisz egyre több embert érint a dolog.

      2017-11-19 at 20:53
    • asdas Válasz

      és mi van ha elbukja az ember a pénzét ? Akkor a Nav fizet neki ?

      2017-11-28 at 07:22
      • Carlo, Digicash, Jofkov Válasz

        Igen, ez volt a napp vicce 😀

        2017-11-28 at 16:19
        • Norbi Válasz

          Thx!
          A “Bitcoin adózása társaság adó szempontjából” lévő leírásban megtalálható volt a NAV hivatalos válasza: http://digitalcash.hu/wp-content/uploads/2017/07/Adó2.pdf
          Lehetséges a magánszemélyek adózásához kapcsolódó NAV állásfoglalást is közzé tenni?

          2017-12-04 at 21:18
          • Carlo, Digicash, Jofkov Válasz

            Nem olvasol minket rendszeresen 🙁 Már megtörtént. Ez nem az az oldal, ami erre nem figyelne oda.:-) Szóval, hogy megspórold a könyvelőt és a jogászt, tessék:-)

            http://digitalcash.hu/2017/11/11/igy-adozz-bitcoinod-utan/

            Peace!

            2017-12-05 at 06:30
            • Norbi

              Thx,
              Igen, köszi ezt láttam… Arra gondoltam, hogy itt nem láttam a PDF formában NAV által küldött választ mint a “társasági adó szempontjábóli” résznél. Ott megosztottátok , itt nem láttam ilyet.

              Köszi

              2017-12-05 at 21:27
            • Carlo, Digicash, Jofkov

              Szia!

              Nem tettük fel pdf-ben, mert leírtunk inkább mindent:-D

              Üdvi!

              2017-12-07 at 05:47
    • Jóska Válasz

      butch3r kérdéséhez hasonló kérdésem lenne. Tegyük fel, hogy én még 2012ben bányásztam egy coint, és most átváltom jó magyar forintra, majd hazautalom.
      1. Jól értem, hogy ilyenkor a 2012-es bányászat idején lévő szokásos piaci ár számít adózási szempontból?
      Ezt gondolom érezzük, hogy nagyságrendileg egyáltalán nem mindegy hogy 10 vagy 15000 dollár után adózik az ember.

      2. Ha igen, mégis hogyan kéne nekem ezt bizonyítanom, hogy 2012-ben bányásztam?
      Ehhez a kérdéshez hozzátenném, hogy technikailag szerintem nem is feltétlenül kivitelezhető. A blockchainben ugyan visszanézhetőek a rewardok a talált blockok után és a tranzakciók, de ha az ember poolban bányászik, akkor csak a kifizetések szerepelnek benne, ami nem a bányászat időpontja.

      2017-12-13 at 22:54
      • Carlo, Digicash, Jofkov Válasz

        Szia!

        Teljesen jól érted.

        Milyen bizonylatod vagy ha úgy tetszik okirati bizonyítékod van arról, hogy 2012-ben bányásztad ki a BTC-det?

        2017-12-14 at 06:42
        • Attila Válasz

          Köszi a cikket, nagyon hasznos!
          Jóska kérdéséhez kapcsolódóan lenne egy további kérdésem.
          Tegyük fel, hogy szintén 2012-ben bányásztam 1 BTC-t, ami eddig ott csücsült a Bitcoin tárcámon, de most (2018-ban) szeretném forintra váltani.
          A fentiek szerint, a bányászás napján vett piaci árnak megfelelően adózok utána (pl. a 10%-os költséghányad alkalmazásával). Eddig érthető is, de mi történik az árfolyamváltozással, ami azért számottevő? Hogyan kell ezt leadózni? Kell-e egyáltalán?
          Hasonlóan kellene kezelni, mint egy értékpapírszámlán realizált hozamot?

          2018-01-02 at 15:40
          • Carlo, Digicash, Jofkov Válasz

            Amikor fiatra váltod, az akkori árfolyam alapján kell adóznod az elért nyereség után.

            2018-01-02 at 19:46
    • nuhac Válasz

      Adott az alábbi workflow.

      1. Átutalok 100 000 Ft leadózott jövedelmet egy BitCoin brókerhez. Az utalás járulékos költségei (SEPA tranzakció) után lesz kb. 95 000 Ft a brókernél, ami valószínűleg már EUR-ban jelenik meg, egyszerűség kedvéért legyen 300 EUR.
      2. A brókernél veszek 300 EUR értékben BTC-t, bent hagyom egy évig fialni.
      3. Egy évvel később a félre rakott BTC már 610 EUR-t ér. Ezt visszaváltom EUR-ra, és mivel ennek is van költsége, lesz belőle 600 EUR. A 600 EUR-t visszautalom a bankszámlámra, ennek is van költsége (SEPA tranzakció), mely után lesz mondjuk 180 000 Ft-om a bankszámlámon.

      A fent vázolt esetben mi után kell adóznom? Szimplán a különbözet után (80 000 Ft), vagy még levonhatom belőle az utalási/átváltási költségeket (SEPA tranzakciós díj, bróker)?

      Mi a helyzet akkor, ha a bróker nem számol fel külön költséget, csak belekalkulálja a BTC vételi/eladási árfolyamába a járulékos költséget (picivel olcsóbban veszi, drágábban adja, mint a középárfolyam)? Ekkor csak a SEPA tranzakció számít költségnek?

      2017-12-14 at 08:09
      • Carlo, Digicash, Jofkov Válasz

        Levonhatod ezeket a költségeket, ha tudod bizonyítani őket.

        A 2. kérdésre is igen a válasz.

        2017-12-14 at 18:03
    • JK Válasz

      Köszi a cikket! 3 kérdésem lenne a témához:

      1. Ha különböző árfolyamokon vásároltam kriptopénzt, én döntöm el, hogy részleges eladáskor melyikből adtam el vagy átlagolni kell az árfolyamokat?

      2. Egy mai HVG-n megjelent írás szerint a kereskedelemből szerezett nyerességnél “a gond az, hogy az egyéb jövedelmeknél az adóalap nem csökkenthető a kereskedésben elszenvedett veszteségekkel. Ami nonszensz. A szabályozás a kriptopénzbe fektetőket jövedelmük eltitkolására ösztönzi, hiszen egy ellenőrzés során az ügyletek feltárásával akár a valós jövedelmük sokszorosát is követelheti rajtuk a NAV.”
      http://hvg.hu/gazdasag/20171215_bitcoin_haszon_nyereseg_adozas_kriptovaluta_zseton_penz_tozsde_kapzsisag

      A fentiekről mi a véleményetek? Van erre valami ésszerű megoldás?

      3. Egy másik cikk (http://arsboni.hu/hogyan-adozzunk-a-bitcoin-utan/) szerint
      “Magánszemély esetében az árfolyamnyereség esetén 15% SZJA + 14% EHO fizetési kötelezettség keletkezik.”

      Törvényi szabályozás hiányában lehet jóhiszeműen ezt a változatot követni?

      A válaszokat előre is köszönöm,

      JK

      2017-12-15 at 15:18
    • KO Válasz

      Az “egyéb jövedelem” szerinti szja kategóriában nem is a 15 + 22% (plafon nélkül) a legsúlyosabb, hanem az hogy a veszteség nem szembeállítható a nyereséggel. Bárki aki valaha aktívan kereskedett bármely fiat párral vagy akár USDT-vel (Poloniex, Bittrex, stb) annak a nyereségét tornyozzák és azt adóztatják.

      Másképp fogalmazva, ha volt mondjuk 10e dollárod (vagy 10e dollárnyi USDT-d) a számlán és az évben keletkezett 150e dollár nyereséged és 140e dollár veszteséged, tehát 10e dollárt kerestél, akkor a NAV szerinti számítással az adód ötszöröse(!) az általad elért haszonnak. Összesen ~50e dollárnyi befizetendő adód keletkezett. Magyarul kb. 2 és fél millió forintot dupláztál (gratulálok) és kb. 13 millió forint adót fognak rajtad követelni (szintén gratulálok).

      Ahhoz, hogy szerintük a bitcoin “egy fizetési ígéretet tartalmazó követelés” már nem is tudok mit hozzáfűzni.

      2017-12-16 at 15:44
      • Carlo, Digicash, Jofkov Válasz

        Ez van, nem én mondom, hanem a NAV.

        2017-12-17 at 19:03
        • JK Válasz

          Korábbi hozzászólásom 2. pontjában ugyanezt a kérdést próbáltam felvetni. A fenti példában ráadásul ha megállapítják az 50000 USD-nyi adóhátrálékot, még 200%-os büntetést is kiróhatnak tudtommal…
          Könnyen belátható, hogy itt súlyos hiányossága van a törvények és nem felelhet meg az adózás szellemiségének ez a gyakorlat (=egy tisztességes, adózni szándékozó ember teljes exisztenciáját elvesztheti, ha ezt a szabályt alkalmazzák vele szemben). Véleményem szerint ez az első és legfontosabb megoldandó feladat a szabályozással kapcsolatban. Mint jogászt kérdezlek, hogy nincs-e realitása pl. az alkotmánybírósághoz fordulni ilyen esetben?
          Addig is, létezik valamilyen gyakorlati megoldás a kérdésre, ha valaki a valós nyeresége után szeretne adózni (akár a legkedvezőtlenebb 37%-ot is)?

          2017-12-17 at 22:37
          • JK Válasz

            …és ezt az információt mindenképp érdemes lenne belevenni a cikkbe is, hiszen nem mindenki olvas hozzászólásokat…

            2017-12-17 at 22:42
      • Miki Válasz

        Köszönöm a cikket, nagyon jó!
        Viszont ez a kérdés engem is érdekel, és eszembe is jutott egy hajmeresztő párhuzam. Mert tegyük fel, hogy beülsz egy kaszinóba rulettezni. Egész nap nyomod, estére előtted van az asztalod 10+ milla. Bátor leszel, felteszed mindet a piros hetesre, nem jön be, kisétálsz a kaszinóból mondjuk 5ezer huf nyereséggel. Ami ugye papíron szintén adóköteles, de te az este folyamán 10 millát nyertél…

        Ugyanez a (kriptós) brókerszámla esete. Ott te akkor tettél szert jövedelemre, és annyira, amikor, és amennyi kiutalás megérkezett a fiat számládra, addig nem. Akkor sem, ha a teljes EU-költségvetés összege ott csücsül a bitek között a nevednél. Az még a “bank pénze”.

        2018-01-17 at 12:44
        • Carlo, Digicash, Jofkov Válasz

          Ezért írtunk levelet a NAV-nak és az NGM-nek is.

          2018-01-19 at 05:45
    • Szja Válasz

      Sziasztok,
      Az lenne a kerdesem hogy felmerulhet-e hogy mivel kulfoldi kriptotozsden veszed es adod el a kriptodevizad kulfoldfon adofizetesi kotelezettseged keletkezik? Mivel a kifizeto nem vonja le az adot maganszemelykent neked kellene ilyenkor adobevallast beadni az adott orszagban. Nem kripto de pl USA osztalek utan USA-ban kell adozni.

      2017-12-17 at 11:06
      • Carlo, Digicash, Jofkov Válasz

        Ahol pl. a kettős adózást kizáró egyezmény lehetővé teszi, ott nem kell, de elviekben igen, kellene.

        Az, hogy külföldön keletkezett a jövedelem, az még itthon is megalapozza az adófizetési kötelezettséget.

        2017-12-17 at 18:49
    • I am J Válasz

      thx, de fenntartásaim vannak a leírtakkal kapcsolatban. Egész pontosan azzal, hogy az árfolyamnyereséget elintézi máshova nem kategorizálható jövedelemként.

      Nem vagyok könyvelő, de amit most összeolvastam a neten az alapján:

      Ha a bitcoin nem pénz és nem értékpapír (mert nincs kibocsátó, lásd cikk) és az is érezhető hogy nem ingatlan, akkor marad ingó vagyontárgynak. (ennek definiciója ugyanis kb. pont ez: minden ami nem ingatlan, pénz vagy értékpapír) Erre viszont általában azt írják, hogy ha nem gazdasági tevékenység keretében történik az értékesítése, akkor csak SZJA-t kell fizetni, EHO-t nem. A probléma viszont a “gazdasági tevékenység” fogalmával van, ami nem igazán definiált és ha rámondják akkor megint jön a 22%-os EHO.

      Szóval szerintem nem igaz az, hogy egyéb jövedelemként kéne elszámolni, mert ne lenne olyan kategória ami ráhúzható. Van: ingó vagyontárgy értékesítése.

      De egyénként tényleg nem tűnik normálisnak hogy miért nem a 14%-os EHO vonatkozik rá, mint általában a “rendes” tőkejövedelmekre.

      2017-12-17 at 16:46
    • kJones Válasz

      Sziasztok! És a hard fork kapcsán keletkezett jövedelem, hogy adózik szerintetek? Konkrétan: egy tárcában a hard fork idején volt 1 BTC, majd ez alapján a user kapott 1 BCC-t is. A BCC-t átváltotta BTC-be, most pedig kivenné kápéban.

      Ez a fentiek értelmében azt jelenti, hogy a BCC teljes összege (mínusz átváltással összefüggő tranzakciós költség) után kell jövedelemadót fizetni?

      2017-12-18 at 19:00
    • Zoli Válasz

      Sziasztok!
      Köszi az utánajárást. Az egyik hozzászólásban felmerült, hogy fiat párral való kereskedés esetén teljesen irreális adóalapot vehet figyelembe a NAV – erre esetleg kérnétek még egy állásfoglalást?
      Ha valóban így van, a teljes szabályozás értelmét veszti és kilátástalan helyzetbe kerülhet bárki, aki egyébkét szeretne adózni a valós jövedelme után…
      Ti hogy látjátok a helyzetet? A múltban volt már erre precedens vagy csak elvi lehetőség?

      2017-12-18 at 21:13
      • Carlo, Digicash, Jofkov Válasz

        Kérhetünk, de pls emlékeztess minket a jövő évben, mert a közigazgatásban a fű sem nő már most. Pláne, hogy tél van 😀

        2017-12-19 at 17:46
        • Zoli Válasz

          Rendben, igyekszem észben tartani és januárban rátok írni.
          Ha már szerencsére van segítőkész kontaktotok a NAV-nál, éljünk a lehetőséggel 🙂

          2017-12-19 at 21:45
    • Dezső Válasz

      Mi van, akkor ha valaki csak bountyt kapott, nem fektetett be, nem vásárolt. Az így kapott coinok több BTC profitot eredményeztek, melynek egy részét tőzsdén tovább növelte?

      2017-12-18 at 22:47
      • Dezső Válasz

        és hogyan igazolom hitelt érdemlően, hogy nem fektettem be, hanem csak hozzám vágták? ez nem befektetési céllal történő vásárlás, nem is bányászás..

        2017-12-18 at 22:52
        • Carlo, Digicash, Jofkov Válasz

          Ezt neked kell igazolnod, a te dolgod, hogy hogyan tudod hitelt érdemlően.

          2017-12-19 at 17:42
          • Dezső Válasz

            De ugyanúgy adózik?
            15% szja + 22% eho ?

            2017-12-20 at 11:51
    • Tacsa Válasz

      SEPA tranzakciónál is érvényes az, mint sima HUF-EUR készpénzváltásnál, hogy a 300 000 Ft fölötti (egyösszegű) utalásokat külön vizsgálja a NAV (pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni tv.)? Mert több közeli ismerőstől hallottam, hogy váltottak ennél magasabb összeget (forintért vettek eurót) helyi pénzváltókban és utána hívogatták őket a NAV-tól.

      Kell attól félnem, hogy pl. egy félmilliós, vagy egymilliós SEPA tranzakció miatt a nyakamra száll a NAV pénzmosás, terrorizmus finanszírozását gyanítva? Különös tekintettel itt arra, hogy egy BitCoin bróker a kedvezményezett.

      Az átutalni kívánt összegek teljes egészében leadózott jövedelemből származnak (munkabér).

      2017-12-19 at 14:55
      • Carlo, Digicash, Jofkov Válasz

        Ha le van adózva az utalt pénz, akkor semmitől nem kell félned. A NAV csak a munkáját végzi.

        2017-12-19 at 18:04
        • Tacsa Válasz

          Itt igazából arra lennék kíváncsi, hogy 300 000 Ft-os utalás felett a banktól megy-e automatikusan lejelentés a NAV-nak. Attól még, hogy Ti segítőkész emberekkel kerültetek kapcsolatba a NAV-nál (amit e cikkben is kiemeltetek), ott is emberek dolgoznak és nem biztos, hogy csak a jó fej, segítőkész fajtából. Nem ismeretlen kishazánkban hatósági emberek részéről a hivatali visszaélés és a szőrszálhasogatás sem. Szóval, azért szeretnék nem fókuszba kerülni, ha lehet. Van arról valami információd, hogy a pénzmosás és a terrorizmus ellenes törvény hogyan vonatkozik banki tranzakciókra, különös tekintettel a SEPA utalásokra?

          2017-12-19 at 20:11
          • Carlo, Digicash, Jofkov Válasz

            Szia!

            Jelenleg a szabadságomat töltöm már, de ha írsz nekem a digitalcash.hu-n lévő email címre, akkor igyekszem utánna nézni neked.

            Üdvi!

            2017-12-20 at 18:22
            • Tacsa

              Nem zargatnálak a szabadságodon. Kiírtam JogiFórumra. 🙂

              Jó pihenést!

              2017-12-20 at 21:55
    • asd Válasz

      ki a fasz fog adózni utána? 😀 hagyjál már nevetséges 😀

      2017-12-20 at 11:22
      • Carlo, Digicash, Jofkov Válasz

        Köszi haver, ez építő jellegű volt. Peace!

        2017-12-20 at 18:15
    • Ildi Válasz

      Ha én nem tudom igazolni mikor vettem a BTC-t és egyéb altcoinokat, így nem is számolom el költségként, csak befizetem a 15% szja-t és + 22% eho-t a teljes bevétel (mint nyereség) után, akkor későbbiekben lehet-e ebből bármiféle problémám?
      (ha nem igazolt az eredet)
      magánszemélyként.

      2017-12-21 at 01:22
      • Carlo, Digicash, Jofkov Válasz

        De mi lesz az adóalap?

        2017-12-21 at 09:58
        • Ildi Válasz

          Köszönet a posztért, nagyon hasznos tartalom! 🙂
          Szóval, ha valaki bányászott, de nem tudja hitelt érdemlően bizonyítani okirattal, hogy mikor is bányászta. Vagy airdropból szerezte és nem tudja hitelt érdemlően bizonyítani, esetleg készpénzért vette, úgy hiába is akarná befizetni a 15+22% adót,
          a crypto forrását mikor keletkezett és mennyi, azt hitelt érdemlően először bizonyítania kell.
          egyébként adóalapot sem lehet megállapítani.
          nem elég, hogy rendelkezel x btc-vel és befizeted az adót. Utána is problémázhatnak. Jól értem?

          2017-12-21 at 11:12
          • Carlo, Digicash, Jofkov Válasz

            Mindig és mindenkor problémázhatnak, de ha problémáznak, azt mondani/közölni fogják 😀

            2017-12-23 at 09:02
        • Ildi Válasz

          magánszemélyként az összevont adóalapba tartozó, egyéb jövedelmeként.
          0 ft kiadás, x bevétel. bevétel után pedig 15+22% befizetése. Ilyenkor ez nem játszik ezek szerint?
          Akkor annak sincs egyszerű dolga, aki vett mondjuk átutalással bitcoint. tőzsdézett vele és még több bitcoinja lett. Nem elég screenshot, meg váltó excel export. Pecsétes papírral kell igazolni?

          nem kell már több stadion? Hiába fizetjük be ilyenkor az adót, mert jöhet a patás ördög vazelinnel?

          2017-12-21 at 11:31
          • Carlo, Digicash, Jofkov Válasz

            Alapnak jó a screenshot, de ha nem tetszik vmi a bevallásban/nem világos nekik, úgyis kérdezni fognak 😀

            2017-12-23 at 09:03
    • Ildi Válasz

      Köszönöm Carlo a cikket, és a kimerítő válaszokat!

      Ha tehát pl. localbitcoinson vett mondjuk valaki bitcoint régen, aminek felment az értéke:
      2013-ban vett mondjuk 2 bitcoint 100ezer forintért. Kereskedett vele tőzsdéken, azt tudja printscreenelni.
      welletről nyom egy printscreen, de bizonylat nincs.
      nem számol el költséget, nincs kiadási oldal. Leadózza, mint 15% +22%-al magányszemélyként egyéb jövedelemként. Jövedelemként teljes bevételt megállapítva, tehát nem von le költségeket.

      “Az Szja. tv. 5 számú mellékletében ugyan nem található a Bitcoin összefüggő részletező nyilvántartás a vonatkozó szabály, de az adókötelezettség megállapításához, illetve annak utólagos ellenőrzéséhez szükséges a Bitcoin megszerzésének és értékesítésének körülményeiről összefüggő analitikus nyilvántartás vezetése (például a virtuális fizetőeszköz típusa annak megszerzésének időpontja, mennyisége, szerzéskori értéke, értékesítés darabszáma, időpontja, átruházás időpontja a megszerzett bevétel összege.)”

      Ha a a virtuális fizetőeszköz típusa annak megszerzésének időpontja, mennyisége, szerzéskori értéke nem megállapítható, mi a legrosszabb eset ami történhet? Tegyük fel nagyobb összegről van szó. (Walleten bekerüléskor még jóval kisebb összeget képviselt, walletről nyomható printscreen.)

      Boldog Karácsonyt!

      2017-12-23 at 21:17
      • Ildi Válasz

        és a vételről így nincs bizonylat, van és kész.. csak azóta sokszoros értéket képvisel, szeretné az emberünk kiutaltatni és mondjuk ingatlanba fektetni…

        2017-12-23 at 21:19
      • Carlo, Digicash, Jofkov Válasz

        Szia! B.U.É.K.!

        Te magad írtad meg: “Leadózza, mint 15% +22%-al magányszemélyként egyéb jövedelemként. Jövedelemként teljes bevételt megállapítva, tehát nem von le költségeket.”

        2018-01-02 at 20:27
    • Solaris Válasz

      Sziasztok! Tehát ha Társasággal bányászol(Pl. KFT,), akkor a nyereség után 9% társasági adó, és ha utána osztalékként kiveszed 15%SZJA+14%EHO 450k-s plafonig. Jól értem?

      2017-12-25 at 10:36
      • Carlo, Digicash, Jofkov Válasz

        Igen.

        2017-12-25 at 19:51
    • petya Válasz

      Sziasztok! Ha nem váltom át a pénzem fiatba, hanem olyan helyen vásárolok, ahol bitcoinnal lehet fizetni (pl 220volt-nál), akkor is be kell fizetni a 15%+22%-ot az “árfolyamnyereség” után?

      2018-01-03 at 14:46
      • Carlo, Digicash, Jofkov Válasz

        Nem, ez esetben természetesen nem kell. Ha már ott jársz, add át üdvözletünket Brekinek! 😀

        2018-01-03 at 16:32
        • Tibi Válasz

          A Blockchaineum konferencián nem ezt mondták:
          https://youtu.be/N3eWiZ5oIA4?t=10026
          A bitcoinnal történő vásárlásnál is adózni kell az árfolyamnyereség után eszerint.

          2018-01-04 at 08:21
          • Carlo, Digicash, Jofkov Válasz

            Ezt most mire írod? A NAV-os állásfoglalásra? Vagy?

            2018-01-04 at 20:40
          • Ernő 27 Válasz

            Kedves Károly!
            Köszönjük hiánypótló munkádat és hozzászólásaidat.
            Kérlek ne vedd akadékoskodásnak, csupán meglep hogy többen többféleképpen látják talán szabályozás hiányában a témát. Jó lenne tudni mi az igazság.
            Dr. Magyar Csaba, okleveles adószakértő szerint a Millásreggeliben készült interjúban szintén olyasmit mond, hogy vásárlás után is ugyanúgy kell adózni 15+19,5%-al. Valamint BTC-DASH váltás után is kell, nem csak, ha fiat-ba váltunk.
            Utóbbi elég érdekes lehet.
            Az előbbi esetben (pl. 220volt vásárlás) miből következik, hogy nem kell adózni, ha btc-ért veszek egy tv-t mondjuk?

            2018-01-31 at 00:03
            • Carlo, Digicash, Jofkov

              Üdv!

              A termék vásárláskor bizony adózni kell. A diszkriminatív az lehet, hogy miért az egyéb jövedelem szabályai szerint? Pl. a tőkejövedelem (kamat, osztalék, árfolyamnyereség) szabályai szerint kedvezőbb adózás valósulhatna meg. További probléma, hogy az MNB nem “vezeti” a kripto pénzek értékét, így melyik tőzsde árfolyama lesz az elfogadott?

              Üdvözelettel:

              dr. Varsányi Károly

              2018-02-09 at 20:25
        • zbh Válasz

          Sziasztok!
          Először is köszi a cikket.
          A fenti kérdést tovább gondolva, ha én vásárolok valami értékeset bitcoinért (mondjuk egy autót a http://www.moonlambos.io oldalon:), akkor ha jól értem nem kell befizetni a 15%+22%-ot. De tegyük fel, hogy fél év múlva megunom az autót és eladom forintért cserébe. Ilyenkor be kell fizetni a 15%+22%-ot?

          2018-01-04 at 12:06
          • Carlo, Digicash, Jofkov Válasz

            Elviekben a jelenlegi szabályok szerint még nem kellene. De ha analógiás lesz a szabályozás, akkor igen.

            2018-01-04 at 20:37
    • Tibi Válasz

      A kripto-kripto átváltásokat hogyan kéne dokumentálni, mert pl. egy ShapeShift-es váltásról semmi igazolást nem kapok.

      A másik kérdésemhez egy példa:
      – vettem 2 ETH-t 400$-os darabáron (800$ befizetés)
      – ezt átváltottam többféle altcoinná is, majd vissza ETH-ba
      – így lett 4 ETH-m
      – 800$-os árfolyamon fiat-ra váltanék 1 ETH-t (800$ kifizetés)

      Ilyen esetben 400$ nyereség után kéne adózni vagy pedig 0 után, és majd akkor adózom a többit, ha azt is eladtam?
      Alapvetően azért fontos különbség, mert lekövetni hogy pontosan melyik vásárolt ETH-ból mi lett mire újra fiatra váltanám nem triviális.

      2018-01-04 at 07:57
      • Carlo, Digicash, Jofkov Válasz

        Szerintem a 400 dollár nyereség után kell és majd később a többi értékesítés utáni különbözetek után is.

        2018-01-04 at 20:39
    • Zotta Válasz

      A betéti bankkártyák után hogyan kell adózni? A kártya feltöltésekor váltódik fiatra a crypto?

      2018-01-04 at 14:16
      • Carlo, Digicash, Jofkov Válasz

        Elviekben igen, de ezt azért a kibocsátó társasággal is kéne tisztázni és erről “igazolást” szerezni tőlük.

        2018-01-04 at 20:34
    • goliath Válasz

      Befizetek magyar bankszámláról 1000 dollárnak megfelelő forintot egy btc brókerhez, ahonnan össze-vissza kereskedek mindenféle altokkal, átutalom más brókerekhez is oda-vissza. Ezek után ha kiutalom a kezdeti befektetett összeget a bankszámlámra (1000$), akkor azután kell adóznom?

      2018-01-05 at 17:12
      • Carlo, Digicash, Jofkov Válasz

        Nem. Ha tudod igazolni, hogy ugyanennyit be is fizettél.

        2018-01-05 at 17:22
        • Tibi Válasz

          Szia!

          Ez ellentmond annak amit fentebb írtál az én helyzetemre, ahol szintén ugyanannyit utalok csak ki, mint amennyit befizettem.

          2018-01-08 at 08:08
    • Koolo Válasz

      Thnx a cikkért.
      Az lenne a kérdésem, hogy bizonyítéknak print screeneket is elfogadnának?
      Mi van, akkor, hogy ha vettem bitcoin töredéket, de már nincs meg, de nem is tudom bizonyítani, hogy mi lett vele, csak annyit, hogy egy számlára át lett utalva, ilyenkor mi lenne a hozzáálásuk (elvásároltam, de nem hivatalos oldalon, az oldal már nem is él, és semmilyen számla nem járt hozzá)?
      Másik kérdés, hogy csak akkor kell adóbevallást csinálni, amikor kivesszük a pénzt, vagy minden évben?

      2018-01-06 at 15:26
      • Carlo, Digicash, Jofkov Válasz

        Szerintem a print screen-nek kétséges a bizonyító ereje, de ez csak az én véleményem.

        2018-01-06 at 15:58
        • Koolo Válasz

          Akkor miben látják a hiteles igazolást? Megadjuk nekik az oldalra való belépéshez szükslges adatokat, hogy megnézzék?

          Erre esetleg válasz: Másik kérdés, hogy csak akkor kell adóbevallást csinálni, amikor kivesszük a pénzt, vagy minden évben?

          2018-01-06 at 16:34
    • Captain Válasz

      Jo a cikk, de nekem is santit az uzletszeru megjegyzes a torvenyben, szerintem azzal lehet ervelni egy birosagon a 0%os ado mellett, ha csak 2 tranzakcio volt, egy oda meg egy vissza.
      Kerdes: Ha magyarorszagon dolgozom maganszemelykent, bert kapva, amikor veszem a BTC-t, de amikor visszavaltom pl 5 ev mulva akkor mar masik orszagban dolgozom, ahol adozok (es van 2os adoztatast elkerulo egyezmeny) akkor a masik orszag adoszabalyzata a mervado ugyebar?

      2018-01-07 at 10:32
    • Captain Válasz

      Koszi a linket. Peldaul Svajcban. Tehat ha jol ertem, egy adoevben ott kell adoznom, ha ott van munkaviszonyom, es 183-napnal tobbet tartozkodtam kint, (Vagy a teljes evet ott toltottem…), es a TB-t is ott kell fizetni.
      Ebben az esetben akkor minden mas egyeb bevetel, vagy egyebkent barmilyen mas arfolyamnyeresegem/osztalekom is ott adozik? Magyarul a kettos adoztatasi egyezmeny minden jovedelemre vonatkozik, vagy csak a munkaviszonybol szarmazo jovedelemre?

      2018-01-07 at 13:30
    • Béci Válasz

      Köszi a cikket.
      A NAV készséges állásfoglalása ellenére több órányi keresés után sem világos sajnos, hogyan kell magánszemélyként az “egyéb jövedelem” után számított adóelőleget befizetni? Nem szeretnék könyvelővel, vagy adótanácsadóval konzultálni emiatt, nonszensz, hogy ez nincs röviden, halandó által is érthetően leírva egy adott adóévre vonatkozóan, online. (Ez természetesen nem a cikk szerzőjének szól)

      Tegyük fel 2017 utolsó negyedévben tettem szert coin eladásból származó jövedelemre és szeretném az “adóalap x 22%” EHO-t és “adóalap x 15% SZJA”-t bevallani és megfizetni, ahol “adóalap = nyereség x 82%”, ha jól értelmezem a cikket. Hogyan tudom ezt kivitelezni, ha a számok megvannak? Ha jól értelmezem, a számított adóelőleget január 12-ig kellene elutalnom. A kereskedéstől független jövedelmeket, munkáltatót és az általa számolt és levont adóelőleget bízom benne nem kell idekeverni.

      Valószínűleg elballagok egy NAV ügyfélszolgálatra, de ha valaki tudja a választ, előre is köszi.

      A másik kérdésem a készletértékeléssel kapcsolatos: felteszem, nem kötelező a kereskedés során keletkezett nyereséget/veszteséget FIFO módon értékelni, igaz?

      Pl. tranzakciók időrendben
      2013 Q1 – vesz 1 coin – árfolyam 50 USD
      2017 Q1 – vesz 0.5 coin – árfolyam 2000 USD
      2017 Q4 – elad 0.5 coin – árfolyam 3000 USD

      A HUF/USD árfolyamkülönbségektől és költségektől a példában eltekintve választható-e, hogy (1) 500 USD, vagy (2) 1475 USD profitból számít az ember adóalapot és fizet adóelőleget?

      2018-01-08 at 16:46
    • Béci Válasz

      Nem meglepő módon végül egy ingatlanos oldalon találtam útmutatást az adóelőleg befizetésével kapcsolatban, ami gyakorlatilag egy-egy utalás a NAV-os SZJA és EHO számlákra az adóazonosító feltüntetésével a közlemény rovatban.

      2018-01-09 at 09:54
    • CRazzy Válasz

      THX a cikkért. Sziasztok! Szerintetek a befektetés alapjának megállapításánál mi kell figyelembe venni ha az exchange levon a váltás után díjat, a teljes összeget vagy a váltás költségével csökkentett összeget ?

      2018-01-09 at 10:31
    • Laci Válasz

      Sziasztok!

      Először is köszi a cikket, tök jó, valószínűleg a jelenlegi legjobb magyar nyelvű összefoglaló a BTC és más cryptovalutákkal kapcsolatos adózásról. Amit kicsit hanyagolva érzek nagy általánosságban az összes ilyen cikkből az az, hogy nem foglalkoznak azzal, hogy mi van ha valaki üzletszerűen szeretne valamit a cryptovalutákkal kezdeni, és a kérdésem is ezzel lenne kapcsolatos.

      Tudjátok, hogy milyen törvényi követelményei lehetnek annak, hogyha mondjuk egy MrCoin-hoz hasonló magyar céget szeretnék létrehozni? Vagyis a MrCoin is magyar, de Angliában vannak bejegyezve, annak ellenére, hogy ott tevékenységet szinte nem is végeznek. Gondolom ennek oka van.

      Köszönöm!:)

      2018-01-11 at 10:05
      • Carlo, Digicash, Jofkov Válasz

        Sajnos annak idején az erre vonatkozó kérdéseinkre nem válaszoltak a NAV-osok, de ha gondolod szívesen elirányítalak Debreczeni Barnához vagy Mogyorósi Attilához 😀

        Aztán simán lehet, hogy ez már a “know how” kategória náluk 😀

        2018-01-11 at 16:38
    • TomW Válasz

      Ha a jog nem ismeri a kriptovalutákat (jelen állapot szerint), akkor hogy ismerhet el bármilyen bizonylatot azokkal kapcsolatban?

      2018-01-13 at 05:41
      • Carlo, Digicash, Jofkov Válasz

        Nem is a kriptovalutakat ismeri el, hanem a hozzájük kötődő egyéb gazdasági cselekményeket/eseményekt (utalás, értékesítés, stb.). Tehát van egy határvonal (fiat money-ra váltás), ahol már bejön a jog. Amit az adójog nem szabályoz, de pénzed van belőle, azt úgy nevesíti, hogy: egyéb jövedelem.

        2018-01-13 at 08:33
      • Carlo, Digicash, Jofkov Válasz

        Egyébként meg a kriptovaluta nem a legjobb elnevezés, hiszen az bankjegyre/érmére utal. Ebben a kérdésben azért meggyőzhető vagyok:-)

        2018-01-13 at 08:34
    • Manti Válasz

      Ez az egész még mindig ködös, mi van, ha azt csinálom, hogy:
      – veszek 1 BTC-t mjuk 100.000 Ft-os áron a múltban
      – szénné kereskedem magam az összes kripto tözsdén, ICO-kban, mindenféle helyen (KIZÁRÓLAG crypto-crypto tranzakciókkal)
      – az 1 BTC-ből lesz 10 BTC
      – közben a BTC is felmegy mjuk 3.000.000 Ft-ra
      Jól értem-e, hogy CSAKIS akkor kell adót fizetnem, ha az így összekereskedett 10 BTC-ből átváltok valamennyit fiat pénzre (forintra), egyéb esetben viszont nem (hodl, termék vásárlás BTC-ért, stb.)?

      Továbbá mivel a fenti esetben elhanyagolható a befektetés (100.000 Ft), így mindegy, hogy van-e bizonylatom róla vagy nincs (mármint az eredeti 1 BTC megvásárlásáról), leadózom amit visszaváltok mintha tiszta bevétel lenne és kész. Ez így okés?

      2018-01-15 at 16:33
      • Carlo, Digicash, Jofkov Válasz

        Igen, jól érted. Csak fiatba váltásnál kell adóznod, de abba a mindenféle kártyák is beleértendőek. Tehát minden, amit nem BTC-vel fizetsz, hanem dollárral, euróval, forinttal, stb.

        2018-01-15 at 19:36
        • Manti Válasz

          Két kérdés:
          1. A kártyák alatt a crypto-debit kártyákat érted? Tehát ha van crypto-debit kártyám, ami mögött XY crypto van, DE boltban veszek vele zöldséget EUR-ért/HUF-ért (ami on-the-fly konverzióval crypto-ban vonódik a számlámról), akkor az tulajdonképpen nem crypto-ért való vásárlás?
          2. Mi a helyzet a bitpay-jel (ami pl. már Magyarországon is használható bizonyos helyeken)? Ez is on-the-fly konverziót csinál “tudtommal” (de miért is kéne ezt tudnom hogyan működik?), a lényeg, hogy a bolt zökkenőmentesen irányít át a bitpay-re, ahol BTC-ben írják ki mennyit küldjek, és én igazából nem tudom, hogy a bolt ténylegesen BTC-t kap-e vagy forintot.

          2018-01-15 at 20:37
          • Carlo, Digicash, Jofkov Válasz

            1. Amikor és ahol váltódik, az már nyilván nem crypto-ért való vásárlás. Ha ez a boltban történik meg, akkor ott.

            2. Akkor a bitpyay-től vagy a partnerétől kell igazolás, hogy mikor és mennyiért váltódott a crypto forintra.

            2018-01-19 at 05:47
            • Erik

              de akkor a bitpay -es vásárlás után kell fizetni vagy sem? Fentebb írtad 220volt-nál történő BTC-vel történő vásárlás esetén nem kell adót+járulékot fizetni.
              az nem bitpay-es?
              Azért kérdezem, mert más adószakértők szerint kell, szeretnék tisztán látni. Itt már Carlo szavaiból is azt olvasom, hogy kell. de a 220volt esetében mégsem kell?

              2018-02-07 at 11:34
            • Carlo, Digicash, Jofkov

              Nem jó, ha Jofkov adójogi kérdésekhez szól hozzá:-)

              A termék vásárláskor bizony adózni kell. Jobb lenne egyébként kriptoban.

              Üdvözelettel:

              dr. Varsányi Károly

              2018-02-09 at 20:29
          • Manti Válasz

            Érdekes, köszi a választ. Viszont ez esetben létezik-e egyáltalán bárhol crypto-ért való vásárlás? Mert tudtommal (meg egy-két ügyvéddel való beszélgetés alapján) minden esetben az eladónak forint összeget (is?) fel kell tüntetnie számlán, bizonylaton, stb. Az eladott termék adózását illetően is forintban kell számolni az eladáskori árfolyamon (mármint az eladónak), még akkor is ha közvetlenül az eladó kapja a crypto-t (ez igaz?).. Tehát a váltás mindenképp megtörténik, a különbség, hogy közvetlenül az eladó csinálja-e csak papíron, vagy valami közvetítő (bitpay, crypto debit card cég, stb.).
            Szóval összesítve: mi az, hogy crypto-ért való vásárlás? Mert mint vevő, az én szempontomból ugyanaz történik: crypto küld, termék megkap.

            2018-01-20 at 16:31
    • Tamás Válasz

      Jó cikk, ilyet szívesen olvasok!

      Tehát ha most elutalok X forintot hogy egy kereskedőnél átváltsam crypto-ra, majd egy év múlva visszaváltom és utaltatom 2X forint értékben, akkor annyi a dolgom hogy megőrzöm a két utalás bizonylatát és következő adózásnál egyéb bevételként feltüntetem a két érték különbségét?

      (feltételezve ha emellett munkáltató jövedelméből már adózva van az egészségügyi hozzájárulás a plafon értékig)

      2018-01-23 at 15:42
      • Carlo, Digicash, Jofkov Válasz

        Igen, elviekben igen.

        2018-01-23 at 16:05
        • Kádi Válasz

          Nem, az EHO-ra nincs plafon, úgyhogy azt is fizetni kell.

          2018-01-25 at 11:00
          • Carlo, Digicash, Jofkov Válasz

            Szépen meg is lehetne támadni az Alkotmánybíróság előtt.

            2018-01-27 at 14:21
            • name

              Eszerint még bízol a magyar jogállamban.

              2018-01-28 at 19:25
            • Carlo, Digicash, Jofkov

              Bízni szeretnék. A józan észben.

              2018-01-28 at 20:28
    • Krisztián Válasz

      Tiszteletem!

      A cikkben a követekző szerepel:
      “Amennyiben a magánszemély bányászat révén a bitcoinhoz szoftver felhasználásával jut, az e tevékenység a személyi jövedelemadó rendszerében önálló tevékenységnek minősül. E tevékenység révén a szerzett bevételből a jövedelmet az Szja. tv.-nek az önálló tevékenységre irányadó rendelkezései szerint kell megállapítani a tételes költségelszámolás vagy a 10%-os költséghányad alkalmazásával. Bevételnek minősül a kibányászott bitcoin megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci értéke. Szokásos piaci érték lehet a megszerzés időpontjában érvényes, törvényes fizetőeszközben megállapított átváltási árfolyam.”

      1.
      Tehát ha jól értem a bányászatból megszerzett bitcoin értékét minden egyes kibányászott bitcoin esetében az aktuális árfolyamon kell értelmezni, később ez alapján kell adózni. Azaz sikerűl kibányászni 2013.01.01-én 1 btc-t, és 2014.01.01-én is 1 btc. A fentiek alapján, ha ezt most szeretném pénzzé tenni, akkor a 2013.01.01-ei ill. a 2014.01.01-ei btc-eur árolyamot kell nézzem. DE, honnan tudom meg, hogy mennyi volt pontosan az értéke a btc-nek az adott napon?

      2.
      A cikk latti hozzászólásokban a fentiekkel ellentétben az szerepel, hogy az adóalapot az jelenti amikor a kibányászott btc-t átváltom fiatra. Azaz, ha maradunk a fenti példánál, akkor nem a 2013.01.01 és 2014.01.01-ei btc-uer árfolyamot kell nézni, hanem mondjuk a mait a 2018.01.23, ha el szeretném adni. Kérdésem ezzel kapcsolatban, hogy akkor most melyik az az árfoylyam ami alapján adózni kell? Mert az adózáshoz nem értek, de lehet a szövegértéshez sem, de jelenelg úgy értem a cikkben írtak és a kérdésekben adott válasz nem egy és ugynaz.

      Köszönöm!

      2018-01-23 at 20:36
      • Carlo, Digicash, Jofkov Válasz

        A két árfolyam közötti különbség után kell adózni, hiszen későbbi értékesítés valósult meg.

        A BTC árfolyama historikusan visszakövethető, de kérdés, hogy melyik tőzsdét fogadná el a NAV pl.

        2018-01-27 at 14:20
        • Krisztián Válasz

          Köszönöm!
          Ez azért vicces, mert mi van akkor ha kevesebbet ér a btc amikor el akarom adni mint amikor bányásztam? pl.: amikor bányásztam akkor a btc ért mondjuk 15000 dollárt, most el szeretném adni, de jelenleg 10000 dollárnál nem adnak többet egy btc-ért. Ez esetben az adóalap minusz 5000 dollár? 😀
          Egyébként azt, hogyan lehet hiteltérdemlően bizonyítani, hogy mikor kerűlt a tulajdonomba a btc? Kibányásztam 2013-ban, de fogom átutalom most egy új tárcába és ezt mutatom be mintha a mai nap kerűlt volna hozzám. Ekkor nincs nagy érték növekedés, az adó is kisebb.

          2018-01-27 at 21:45
          • name Válasz

            Nem lehet tudni mit fogad majd el a NAV bizonyítékként, szerintem a legjobb ha minél részletesebb nyilvántartást vezetsz, főleg mert neked kell bizonyítani hogy legális jövedelemből jutottál a bitcoinhoz.

            Ha bányásztad akkor a régi bitcoin cím privát kulcsát, screenshot a poolról meg a kifizetésekről, kontakt infó a poolhoz amin lekérdezheti a NAV, bányagép vásárlásáról számla stb, megnövekedett villanyszámlák, bármi ami igazola a történeted.

            Aztán a NAV eldönti hogy elfogadja, ha nem akkor viheted a bíróságra.

            2018-01-28 at 19:23
    • Tom9200 Válasz

      THX, köszi!
      Lehet, hogy írtad valahol, és elkerülte a figyelmemet, de megkérdem: Mi a helyzet, ha egyszerű esetben BTC-t veszek valahol, majd magánszemélynek átutalom, aki az ellenértékét belföldi banki HUF átutalással téríti meg? A két tranzakció között eltelik idő illetve van árfolyamkülönbség, így ezzel profitra teszek szert.

      Nyilván csak a különbözet után adóznék, hiszen az a jövedelem. Viszont mégis hogyan igazolom azt, hogy a két tranzakciónak egyáltalán köze van egymáshoz? Én befizettem egy cryptováltó oldalra, ez eddig oké. Innentől már nem fiat pénzről van szó. Majd később egy random magánszemély küld nekem egy nagyobb összeget. Hogyan hozom össze ezt a kettőt a NAV-nak? Tegyük fel, hogy nagyobb összegekről van szó és/vagy gyakori átutalásokról.

      Mert ha a teljes összeg után adózom mint jövedelem, és a különbség nem annyira nagy, csak mondjuk 10% (de az gyakran), akkor az adó nagyobb lesz mint a valódi különböztet, vagyis többet fizetek, mint a tényleges profitom.

      Köszi a választ előre is!

      2018-01-25 at 11:42
      • Carlo, Digicash, Jofkov Válasz

        Jól gondolod, ez valóban probléma tud lenni.

        Ezért is kértünk újabb állásfoglalást, hogy ez véletlenül se történhessen meg:

        http://digitalcash.hu/2018/01/11/digitalcash-hu-levele-az-ngm-nek-es-nav-nak/

        2018-01-27 at 14:17
      • name Válasz

        Hát még ha a vevőd nem banki átutalással, hanem készpénzben fizet a bitcoinért, így még az eladásnak sincs igazolható nyoma, legfeljebb a blokkláncon tudsz rámutatni egy tranzakcióra.

        Szerintem a legtöbb amit tehetsz hogy nyilvántartod a pénzmozgásokat bitcoin vásárláskor, (banki átutalás nyoma, order ID az exchangen), meg hogy mikor, mennyiért, kinek adtad el, a banki átutalás bizonylatával. Ha készpénzzel fizet a vevőd akkor még le is fényképezheted a szétterített pénzt (ahogy a rendőrség szokta), vagy lőhetsz egy képet közvetlenül az eladás után ott ahol találkoztatok, így lesz egy pontos idő és hely a GPS alapján. Vagy felveheted az adásvételt videóra, aminek a vevőd lehet nem fog örülni. Minnél részletesebb a nyilvántartás annál valószínűbb hogy elfogadja a NAV, ha mégsem akkor a bíróságon is jobb esélyed lesz.
        Biztosan majd akkor tudjuk ha volt pár eset ami eljutott a bíróságig vagy mégjobb ha az európai bíróságig. Addig csak remélhetjük hogy nem büntetnek meg.

        2018-01-28 at 19:14
        • Carlo, Digicash, Jofkov Válasz

          Ezt jól látod.

          2018-01-28 at 19:26
    • Zolifej Válasz

      “Más a helyzet, ha a magánszemély e tevékenységét egyéni vállalkozás keretében végzi.” Megtudná nekem valaki mondani mi a konkrét tevékenységi kör egyéni vállalkozás esetében?

      2018-01-26 at 17:43
      • Carlo, Digicash, Jofkov Válasz

        Na, ez egy jó kérdés:-) Egyéb pénzügyi szolgáltatás nyújtása, vagy?

        2018-01-27 at 14:14
    • MegaBrutal Válasz

      Most akkor jól értem, hogy összesen 37% adót kell fizetni az árfolyamnyereségből származó bevételből? (15% SZJA + 22% EHO?) Tehát, ha pl. 2 millió forint a nyereségem, akkor le kell adóznom belőle 740 ezer forintot? Vagy félreértek valamit? Értem én, hogy adózni kell, de megmondom őszintén, hogy ez így elég soknak tűnik; jóhogy már nem a felét veszik el… Voltam már egyszer könyvelőnél, ő ha jól emlékszem azt mondta, hogy 450 ezret kell adózni 2 millió nyereség után, bár én már azt is sokalltam. A könyvelő mondott valami olyat is, hogy ha a Bitcoin kereskedés mellett alkalmazotti jogviszonyból származó jövedelmem is van, akkor a munkáltatóm már levonta és befizette az EHO-t (vagy annak egy részét), és erre alapozta, hogy „csak” 450 ruppót kellene adóznom; de nem igazán értem ezt, mert azt az EHO-t a munkabérem alapján vonták le, így nem értem, hogy annak mi köze van a Bitcoin kereskedés után fizetendő adóhoz.

      Illetve nekem azt is mondta a könyvelő, hogy csak a realizált nyereség után kell adóznom; ami akkor minősül realizáltnak, amikor megérkezik a devizabefolyás a bankszámlámra – hogy azelőtt hogy forgatom a BTC/EUR-t a kereskedőoldalon, az nem érdekes, nem kell minden order után adóznom, csak a számlámra érkezett összeg számít. Viszont a fentebb olvasottak után már ebben sem vagyok biztos, hogy így van.

      Sajnos nagyon nem értek az adózáshoz, most össze vagyok zavarodva…

      2018-02-19 at 23:15
      • Carlo, Digicash, Jofkov Válasz

        Nem teljesen 37%, inkább csak olyan 30%, mert egyrészt az EHO 2018-ban 19,5%, másrészt vannak kiegyenlítések.

        Sajnos az EHO – úgy tűnik, hogy nem plafonos, tehát magánszemély esetében nincsen felső határ, ami finoman szólva is diszkriminatív.

        Eleve rossz helyzetben van a bitcoin, hogy egyéb jövedelemként és nem befektetésként adózik.

        Ráadásul a traderek nem állíthatják szembe a veszteségeiket a nyereséggel, ami megint csak diszkriminatív, ha pl. az e-sportok “analógiáját” nézzük:

        http://digitalcash.hu/2018/02/08/fontos-adojogi-lepes-bitcoin-adozasa-kapcsan/

        2018-02-21 at 07:14
        • MegaBrutal Válasz

          Köszönöm a választ! Sajnos cseppet sem nyugtatott meg… Pl. ez is új: „a traderek nem állíthatják szembe a veszteségeiket a nyereséggel”. Az én könyvelőm azt mondta, hogy a veszteség leírható a nyereségből, ezért a különbözetért nem kell adózni. Jól lehet, hogy ő a Bitcoin kereskedést devizakereskedésként értelmezte, és a deviza-árfolyamnyereség szabályait próbálta alkalmazni rá. Ez így elég gáz, hogy még könyvelővel is könnyen előfordulhat, hogy rosszul adózom le és megbüntethetnek… Tudtok olyan könyvelőt ajánlani, aki jól ért a Bitcoin adózáshoz?
          Illetve azt jól értem, hogy ha egyéni vállalkozás keretében kereskednék, akkor lenne EHO plafon? Magyarán, aki elég nagy tételben nyomja ahhoz, hogy megérje bevállalni az egyéni vállalkozással járó plusz terheket és kötelezettségeket a max. 450000 HUF EHO-ért (sajnos az nem én vagyok), annak érdemes inkább kiváltani az egyéni vállalkozóit?
          Az adózáshoz sajnos olyan szinten vagyok sügér, hogy full alapoktól kéne megtanulnom valahonnan, hogy mit miért… Természetesen eddig is adóztam, de minthogy mindig egy kifizetőm volt (munkáltató), nem nagyon kellett foglalkoznom az adóbevallásokkal (korábban mindig NY formon igényeltem egyszerűsített adóbevallást, illetve az utóbbi években a NAV megcsinálja „magától”; így sosem kellett nulláról megírnom egy teljes adóbevallást).

          2018-02-22 at 00:35
    • Bitcoin adózás 2018-ban - Cryptoguru Válasz

      […] (pontosabb?) kifejtésért javaslom a digitalcash cikkét elolvasni. Ugyan 2017. novemberben íródott, de a poszt alatti kérdések és válaszok talán […]

      2018-03-07 at 18:41

    Leave A Comment

    Digitalcash.hu