Digitalcash.hu
  • Telefonszámunk:
    +36 70 538-8940
  • Címünk
    Budapest, Hungary
  • Munka időnk:
    Hétfő - Péntek 9.00 - 17.00

New to site?


Login

Lost password? (X)

Already have an account?


Signup

(X)
Farooq
KezdőlapAdózásA digitalcash.hu levele az NGM-nek és a NAV-nak.
11
jan

A digitalcash.hu levele az NGM-nek és a NAV-nak.

  • Szerző
    dr. Varsányi Károly
  • Kommentek
    4 hozzászólás
  • Kategória

Tekintettel arra, hogy még a múlt évben, de egy facebook csoportban megígértük, hogy a blokklánc jogász újra fog írni a NAV-nak bizonyos adójogi kérdéseket megtárgyalandó, valamint, mert jó páran ezt kértétek is tőlünk, ezért most közöljük a Nemzetgazdasági Minisztériumnak és a Nemzeti Adó-és Vámhivatalnak küldött megkereséseink teljes szövegét. 

Először az NGM-nek küldött megkeresést olvashatják az erre fogékony olvasók, utánna a NAV-nak címzettet szemlézhetik az aggódó befektetők.

Reméljük, hogy az NGM – követve a NAV, a NAIH és az MNB jó példáját – most megtisztel minket és Titeket is válaszával.

(Ha pedig úgy érzed, hogy ezekkel a megkereséseinkkel Téged is szolgáltunk, akkor nem kell szégyenkezni, nyomd meg bátran az adomány gombot (tárcáink címét a poszt végén találod). Figyelem! Ez nem egy kötelező dolog! A mondat első felében benne van, ha úgy érzed…)

NGM:

Tisztelt Nemzetgazdasági Minisztérium, Tisztelt Miniszter Úr!

Alulírott dr. Varsányi Károly, mint a digitalcash.hu webportál szerkesztője, ismételt megkereséssel élünk a T. Minisztérium felé, az ún. digitális devizák adójogi anomáliái és a terület szabályozatlanságából fakadó bizonytalanságok feloldása érdekében.

Ne kerteljünk Uraim, ide bizony szabályozás kellene!

Levelünk mellékleteként csatoljuk Önöknek a NAV-nak elküldött – ismételt állásfoglalást kérő – levelünket, melyből világosan kitűnnek a jelenlegi adójogi anomáliák.

Ezen túlmenően hivatkozunk a NAV azon tájékoztatására is, amiben szó esik a NAV és a NGM közötti egyeztetésekre is.

Biztosak vagyunk benne, hogy a témát (ti: digitális devizák) Önök is figyelemmel követik, már csak azért is, mert olyan személyiségek is figyelmet szenteltek neki, mint Putyin elnök úr Oroszországban és az állami törvényhozás, az állami Duma. Ebben az évben várhatólag meg is születik a területtel kapcsolatos orosz szabályozás.

Ugyanígy várhatólag az EU is kénytelen lesz állást foglalni valamilyen formában az ügyben.

A mostani digitális devizákra vonatkozó magyar „szabályozás” kapcsán talán közösen is kijelenthetjük, hogy az nem a legjobban szabályozza sem a digitális devizákat, sem pedig a digitális devizákból származó jövedelmek adózását.

Sem a Polgári Törvénykönyvünk, mint általános szabályozó, sem a különös jogszabályok (pl.: Hpt. tv.) nem rendelkezik semmilyen formában a digitális devizákról és tokenekről sem.

A szabályozással kapcsolatos társadalmi igény azonban megszületett már és ezt adott esetben országunk javára is lehetne fordítani, nem utolsó sorban megszüntetve a jelenlegi anomáliákat és lefektetni az ún. digitális vagy programozható gazdaság alapjait.

Kérjük tehát a T. Minisztériumot és a T. Miniszter urat, hogy a levelünkben foglaltakra tegyék meg állásfoglalásukat, mely remélhetően tartalmazni fogja a terület szabályozására vonatkozó ígéretet is.

Bízunk abban, hogy hamarosan megszűnik – akár törvénymódosítás által – az általunk adójogi szempontból diszkriminatívnak tartott adógyakorlat, amely során magasabb adóteherrel sújtják a magyarországi adózók egy részét, elriasztva sok innovációt szem előtt tartó kis és nagy adózót Magyarországról, talán örökre. 

Gondolunk itt a hatályos német szabályozásra, mely szerint az ilyen típusú jövedelmek adómentesek Németországban 1 éves befektetési idő után. A fentiek alapján a digitális devizák akár tartós befektetésként történő szabályozásán is érdemes lenne elgondolkodni.

Budapest, 2018. január 11.

Kiváló tisztelettel:

 dr. Varsányi Károly

 Email címdigitalisfizetoeszkoz@gmail.com

 

NAV:

Tisztelt Nemzeti Adó és Vámhivatal!

 

Köszönettel vettem a korábban megküldött tájékoztatásaikatamit a digitalcash.hu Olvasói számára nyújtottak.

Nagyra értékeljük azon munkájukat, hogy hiányos jogszabályi környezetben is igyekeznek eligazítást nyújtani azon magyar állampolgárok számára, akik követve az adójogi előírásokat, rendezett módon kívánják értékesíteni a digitális deviza befektetéseiket és megfizetni az ilyen jellegű befektetésekből származó jövedelmük utáni adót.

Ugyanígy nagyra értékeljük az MNB és a NAIH  – a témát érintő és oldalunkon megtalálható – válaszait is.

Tekintettel arra, hogy a digitális devizák területe jelenleg nagyjából szabályozatlan és mert Olvasóinkban újabb és újabb kérdések fogalmazódtak meg, ezért ismételten megkereséssel fordulunk Önökhöz.

A mostani szabályozás kapcsán talán közösen is kijelenthetjük, hogy az nem a legjobban szabályozza a digitális devizákból származó jövedelmek adózását.

Jelenleg a bitcoinból és egyéb digitális devizákból származó jövedelem az Szja. tv. szerinti összevonásra kerülő jövedelmeknél, azon belül is az egyéb jövedelmek kategóriában szerepel, de metodikailag nem ott kellene szerepelniük, hanem a külön adózó jövedelmeknél.

Az  Szja tv. 28.§ (1) bekezdése szerint egyéb jövedelem minden olyan bevétel, amelynek adókötelezettségére e törvény rendelkezést nem tartalmaz, azzal, hogy – a költségelszámolásra vonatkozó rendelkezéseket is figyelembe véve – a bevételnek nem része a megszerzése érdekében a magánszemély által viselt szabályszerűen igazolt kiadás.

Ebből adódóan a megvásárolt bitcoin később törvényes devizára/valutára történő átváltása során elért nyereség, illetve a magánszemély által bányászott bitcoin későbbi átváltásakor keletkező nyereség a magánszemély összevont adóalapba tartozó egyéb jövedelemként adóköteles. 

A jövedelem után a magányszemélynek 15% személyi jövedelemadót, továbbá 19,5% egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie. Tekintettel arra, hogy az egészségügyi hozzájárulást a magánszemélynek kell fizetnie, és ezt költségként nem számolhatja el, illetve részére nem térítik meg, az Szja tv. 29.§-a alapján adóalapként magállapított jövedelem 84%-a veendő figyelembe. Az önálló tevékenységből származó jövedelemhez hasonlóan az egyéb jövedelem is az összevont adóalap részeként adóköteles, így a magányszemélynek adóelőleget kell fizetnie.

A legfőbb gond az a jelenlegi szabályozással, hogy mivel nem befektetésként van kezelve a bitcoin és az egyéb digitális deviza, ezért a veszteség  jelenleg nem elszámolható az egyéb jövedelem adóalapjában csökkentésként, mert csak a nyereséges ügyletekre számítják az adót.

Márpedig a kereskedés nagyon gyakran jár veszteséggel!

Ezzel szemben a különadózó jövedelmeknél pl. az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemnél elszámolható az ügyleti veszteség és a befektetési szolgáltató által felszámított díjak együttes összege is.

digitalcash.hu oldal olvasói között az alábbi kérdések merültek fel tájékoztatásukat követően:

I. „Ha minden bitcoin-forint/euró váltás költségekkel csökkentett pozitív különbözete adóalap növelő az egyéb jövedelem adójának számításakor, akkor hogyan kell figyelembe venni a veszteséges tranzakciókat? Növeli talán a nyereséges tranzakciókban a bekerülési értéket?

Példa: Egy kripto tőzsdén vettem 1 bitcoint 10.000 EUR-ért, majd megiiedve, hogy esik az árfolyam eladtam 9.000 EUR-ért, mindezt 0.1%-os kereskedési költség mellett, tehát vesztettem 1010 EUR.

Majd vettem 1 bitcoint 9.000 EUR-ért és később eladtam 10.000 EUR-ért szintén 0.1%-os kereskedési költség mellett. Valójában az adóévben veszteségem van -19 EUR, de ha a veszteséges kötések és azok költségei nem csökkentik az adóalapot, hogy ne legyen adóteher veszteségre, a második kötésnél az egy bitcoin bekerülési értékét meg kellene növelni 1010EUR-al 10.010 EUR-ra.

Nyilván a fenti példa kitalált és szándékosan egyszerű, de láthatják milyen súlyos hibákhoz vezethet a kripto-pénz kereskedés jelenlegi egyéb jövedelem adózási besorolása, ha valaki több ezer ehhez hasonló tranzakciót csinál egy évben, aminek jó része ráadásul veszteséges. A NAV állásfoglalása sajnos nem tér ki a veszteséges ügyletekre és a teljes tőke többszöröse is lehetne az adóalap, ami szöges ellentétben van a jövedelem (és nem veszteség vagy tőke) fair adózás szerinti szellemiségével.”

II.

Szintén kérdésként merült fel, hogy az ún. forkok kapcsán, tehát, amikor az eredeti coinból új coin származik, (lásd még: Bitcoin-Bitcoin Cash, vagy Bitcoin Gold), amely az eredeti cointól eltérő – jellemzően alacsonyabb- értékű, akkor az minek tekintendő, tekintettel arra, hogy itt a befektető kvázi „ajándékba” kapja az új értéket, így akár felmerülhet az ajándékozásra vonatkozó szabályok alkalmazása is.

III.

Mi a teendő, ha a kripto tőzsdén a dollárra/euróra átváltott kripto pénz kapcsán változott az árfolyam a tőzsdei váltás és a bankszámlára érkezes (kiutalás) napja között?

IV.

Ezen túl lehetséges-e kripto pénz társaságba, cégbe történő apportja, tekintettel arra, hogy korábbi állásfoglalásuk kapcsán a bitcoin adójogi szempontból követelésnek, fizetési ígéretnek tekintették és az új Ptk. szerint apportálni dolog tulajdonjogát, vagyoni értékű jogot vagy követelést lehet.  Ebbe a Bitcoin vagy a tokenek – adott esetben vagyoni értékű jogként – beleérthetőek.

Korábbi tájékoztatásuk alapján jelenleg egyeztetés van folyamatban az Önök Hivatala és az NGM között (akiktől sajnálatos módon nem kaptunk választ a nekik feltett kérdéseinkre), ezért jelen levelet (ismételt kérdéseinkkel) másolatban megküldjük az NGM részére is.

Bízunk abban, hogy hamarosan megszűnik – törvénymódosítás által –  az általunk adójogi szempontból diszkriminatívnak tartott adógyakorlat, ami során magasabb adóteherrel sújtják a magyarországi adózók egy részét, elriasztva sok innovációt szem előtt tartó kis és nagy adózót Magyarországról, talán örökre. Gondolunk itt a hatályos német szabályozásra, mely szerint az ilyen típusú jövedelmek adómentesek Németországban 1 éves befektetési idő után. A fentiek alapján a digitális devizák akár tartós befektetésként történő kezelésén is érdemes lenne elgondolkodni.

 

 Budapest, 2018. január 11.

Kiváló tisztelettel:

 dr. Varsányi Károly

 Email címdigitalisfizetoeszkoz@gmail.com

Ha tetszenek a posztok és szeretnéd támogatni a munkánkat, akkor itt megteheted:

BTC: 1G9ReJJUXqwwtAUCajzUk4GWm6BDWoKCCf

LTC: LPFXf42zHTgT8BAGmi2dgBKMUCpUJyYVxy

DASH: XuD7Am4yoyDh6tR3GdgWpFFMTnkEQ4KP26

ETH: 0xe984642d5f84e2043a535aba5b6c7ff1691ac15b

MONERO: 4JUdGzvrMFDWrUUwY3toJATSeNwjn54LkCnKBPRzDuhzi5vSepHfUckJNxRL2gjkNrSqtCoRUrEDAgRwsQvVCjZbS5foPzvtm4KSB2MmoP

 

 

 

Címkék:

dr. Varsányi Károly bejegyzett kamarai jogtanácsos, a digitalcash.hu oldal szerkesztője, más oldalak vendégírója, blokklánc jogász. Ha kérdésed van a digitális fizetőeszközök vagy a digitális eszközosztályok (tokenek, etc.) kapcsán, akkor írj neki.
Ajánlott bejegyzések
SZÓLJ HOZZÁ
4 hozzászólás
  • Zoli Válasz

    köszi, nagyon remélem, hogy lesz válasz – üssétek a vasat továbbra is! 🙂

    2018-01-12 at 19:32
    • Carlo, Digicash, Jofkov Válasz

      Ütjük és köszi:-D

      2018-01-15 at 19:40
  • csaba Válasz

    sokunk nevében köszönöm a munkád, Carlo, és bízom benne hogy év végéig megszületik egy elfogadható szabályozás!

    2018-01-16 at 18:13
    • Carlo, Digicash, Jofkov Válasz

      Köszönöm szépen! Én is bízom benne és remélem, hogy ebben az évben valóban jogalkotói szinten pótolják majd ezt a hiányosságot.

      2018-01-16 at 20:06

Leave A Comment

  • bitcoinBitcoin
    (BTC)
    $ 3,396.49
  • rippleXRP
    (XRP)
    $ 0.303171
  • ethereumEthereum
    (ETH)
    $ 90.02
  • stellarStellar
    (XLM)
    $ 0.110877
  • tetherTether
    (USDT)
    $ 0.995459
  • eosEOS
    (EOS)
    $ 1.95
  • bitcoin-cashBitcoin Cash
    (BCH)
    $ 95.07
  • litecoinLitecoin
    (LTC)
    $ 23.89
Digitalcash.hu