Az Európai Ügyészség és a blokklánc.
-
Szerződr. Varsányi Károly
-
Kommentek2 hozzászólás
-
Kategória
Adományoznál az oldal fejlesztésére és még több posztra? Alább találod meg a tárcáink címét. Előre is köszi!
A mai posztunk lehetne akár filózófikusabb jellegű is, hiszen a poszt mögötti kérdés az az, hogy hol vannak az adataink nagyobb biztonságban: a piaci résztvevőknél vagy az államnál? Örök kérdés, hogy kell-e szabályozni a piacot és, ha kell, akkor mennyire? Mert vagy belenyúlunk a piacba és szabályozzuk, vagy többé-kevésbé a piac azt csinál, amit akar és akkor mindenki a maga bőrén tapasztalhatja meg a konzekvenciákat egy adott pillanatban (ahogy rákerül a sor). Szóval lehet itt érveket hozni pro és kontra a bevatkozás mellett és ellen is, azonban mi csak szorítkozzunk a tényekre.
Talán sokaknak elkerülte a figyelmét, de nem is oly rég 16 tagállam bejelentette, hogy megerősített együttműködést kíván indítani az Európai Ügyészség (European Public Prosecutor‘s Office, továbbiakban: EPPO) létrehozása céljából. Az Európai Ügyészség 2009 óta szerepel az uniós szerződésekben, azonban eddig a létrehozása érdekében tett erőfeszítések nem jártak sikerrel. Eddig. Most azonban a EPPO szerint új hajnal pirkad. Idén kicsit “begyorsulnak” a folyamatok, legalábbis ezt ígérik. Az EPPO – független – uniós szervként elkezdene működni, olyan szervezetként, amely bizonyos feltételek mellett jogosult lenne az uniós csalások és az Unió pénzügyi érdekeit sértő egyéb bűncselekmények vonatkozásában a nyomozást és a vádhatósági eljárást lefolytatni és a vádlottakat bíróság elé állítani. Az EPPO központi szerve EU-s szinten lenne, míg a decentralizált szervei pedig tagállami szinten, ahol EDP-k formájában (European Delegated Prosecutors) /uniós ügyészek képében valósulnának meg. (Külön érdekesség, hogy hogyan működne a kinevezés és a munkáltatói jogok gyakorlása Magyarországon, tekintettel arra, hogy ezek jelenleg a legfőbb ügyész kezében összpontosulnak a legfőbb ügyészről, az ügyészekről és életpályájukról szóló 2011 évi CLXIV. törvény alapján? A mi tippünk az, hogy ezek – tekintettel arra, hogy független uniós szervről lenne szó -, szépen kikerülnének a legfőbb ügyész kezéből.)
Na, de hogy jön az az egész a blokklánchoz?
Korábban írtunk már érintőlegesen, hogy a blokklánc kapcsán bizonyos adatvédelmi kérdések még finoman szólva sem kerültek letisztázásra (aki nem olvasná el az egész posztot, az a poszt utolsó harmadában keresgéljen.) Az ún. GPDR (uniós általános adatvédelmi rendelet) 2018-ban lép majd hatályba, de sok részletkérdése a rendeletnek még nem látszik tisztázottnak (lásd még: a belinkelt posztban).
Most pedig az EPPO “bejelentette”, hogy hozzáférést igényel a felhőhöz és az abban tárolt adatokhoz, lett légyen ez bárhol is. Nem érdekes, hogy az adat a Google, a Facebook felhőjében vagy akár a blokkláncon van. Ha kell az adat, akkor nincsen apelláta (mely szavunk egyébként latin eredetű és fellebbezést jelent). Per pillanat ugye a host-ország hozzájárulása kell egy ilyen külső “megkeresés” kapcsán, de ezt felülírná az EPPO jogköre a jövőben. Tehát, ha az EPPO hivatalosan igényli, akkor a hozzáférést nem lehet megtagadni.
A felhő által ugye az adataink kikerülnek a fizikai közelségünkből és sokszor mi sem tudjuk pontosan hogy hol vannak. Ez az ára a kényelemnek (pl: szinkronizáció). Az átlagfelhasználó biztosan nem tudja (és mi sem), hogy a Google melyik szerverének melyik merevlemezén van az ő postafiókja, vagy éppen a világ melyik országában, az Apple melyik szerverközpontjában tárolódnak a fotói/zenéi? Google Drive, Apple iCloud, Microsoft OneDrive, vagy a Dropbox, mind ismert és kedvelt felhő alapú szolgáltatások.
Na, már most ezzel (mármint a személyes adatokkal, amik a felhőben tárolódnak) vissza is lehet élni – szól a hivatalos indoklás. Valóban pl: a Google esetében bizonyos szolgáltatások önkényesen vették igénybe a keresőcég szerverparkjainak adathalmazát és ez csak 1 példa a sok közül, ami aggodalomra adott okot.
Terrorizmus, gazdasági bűncselekmények, csalások, stb. az egyik oldalon, privátautonómia, szabad piac és a (túl)adóztatástól/kontrolltól való félelem a másikon. Aztán mindenki eldöntheti, hogy mit preferál, el lehet ezen filozofálgatni, ahogy a bevezetőnkben írtuk.
3 dolog azonban biztos vagy biztosnak látszik:
- Az állam/Unio előbb-utóbb szabályozni fog blokklánc területen is.
- Az EPPO által alkalmazni kívánt bírságok súlyosak lesznek ( 20,000,000 euró vagy az éves árbevétel 4%-a világszinten a nagy cégeknek, illetve 10,000,000 euró vagy 2% -a az éves árbevétele világszinten a cégnek.
- A fejlődés, minden szabályozás ellenére és/vagy mellett: feltartóztathatatlan.
Adományoznál az oldal fejlesztésére és még több posztra? Alább találod meg a tárcáink címét. Előre is köszi!
BTC: 1G9ReJJUXqwwtAUCajzUk4GWm6BDWoKCCf
LTC: LPFXf42zHTgT8BAGmi2dgBKMUCpUJyYVxy
DASH: XuD7Am4yoyDh6tR3GdgWpFFMTnkEQ4KP26
ETH: 0xe984642d5f84e2043a535aba5b6c7ff1691ac15b
Leave A Comment Válasz megszakítása
Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .
Üdvözöljük a blokklánc jogász weboldalán
Legfrissebb bejegyzéseink
Címkefelhő
Legfrissebb hozzászólások
- dr. Varsányi Károly - Olvasói vélemény az ex InLock korai kifizetésről.
- atti - Olvasói vélemény az ex InLock korai kifizetésről.
- dr. Varsányi Károly - 2 kérdés az ex InLock Vigiler.io kapcsán.
- Sobrijozska - 2 kérdés az ex InLock Vigiler.io kapcsán.
- dr. Varsányi Károly - Aranyvízum? Miért nem Bitcoin alapon?
Archívum
- 2024. szeptember (4)
- 2024. augusztus (27)
- 2024. július (25)
- 2024. június (16)
- 2024. május (21)
- 2024. április (23)
- 2024. március (24)
- 2024. február (25)
- 2024. január (24)
- 2023. december (24)
- 2023. november (28)
- 2023. október (13)
- 2023. szeptember (26)
- 2023. augusztus (13)
- 2023. július (15)
- 2023. június (15)
- 2023. május (12)
- 2023. április (11)
- 2023. március (21)
- 2023. február (12)
- 2023. január (19)
- 2022. december (14)
- 2022. november (20)
- 2022. október (15)
- 2022. szeptember (13)
- 2022. augusztus (10)
- 2022. július (13)
- 2022. június (12)
- 2022. május (17)
- 2022. április (14)
- 2022. március (8)
- 2022. február (9)
- 2022. január (17)
- 2021. december (12)
- 2021. november (15)
- 2021. október (15)
- 2021. szeptember (20)
- 2021. augusztus (20)
- 2021. július (18)
- 2021. június (32)
- 2021. május (26)
- 2021. április (32)
- 2021. március (24)
- 2021. február (21)
- 2021. január (29)
- 2020. december (26)
- 2020. november (25)
- 2020. október (31)
- 2020. szeptember (25)
- 2020. augusztus (23)
- 2020. július (21)
- 2020. június (14)
- 2020. május (12)
- 2020. április (13)
- 2020. március (14)
- 2020. február (7)
- 2020. január (10)
- 2019. december (16)
- 2019. november (12)
- 2019. október (14)
- 2019. szeptember (15)
- 2019. augusztus (18)
- 2019. július (20)
- 2019. június (25)
- 2019. május (21)
- 2019. április (20)
- 2019. március (23)
- 2019. február (18)
- 2019. január (24)
- 2018. december (19)
- 2018. november (22)
- 2018. október (21)
- 2018. szeptember (25)
- 2018. augusztus (19)
- 2018. július (19)
- 2018. június (18)
- 2018. május (24)
- 2018. április (21)
- 2018. március (19)
- 2018. február (20)
- 2018. január (27)
- 2017. december (22)
- 2017. november (23)
- 2017. október (22)
- 2017. szeptember (23)
- 2017. augusztus (30)
- 2017. július (26)
- 2017. június (23)
- 2017. május (23)
- 2017. április (9)
2 hozzászólás
[…] a blokklánc technológia) kapcsán csak és kizárólag a polgári jogi hatásokra koncentrálok, a büntető jogi vetületet meghagyom más kollégák számára, hadd kamatoztassák ők is tudásukat a téma […]
2017-06-26 at 21:12[…] változások fognak bekövetkezni az Európai Unió életében. Elég csak a GDPR-re vagy az Európai Ügyészségre gondolnunk. A változások azonban a pénzügyi területen is jelentősek lesznek és itt nem csak […]
2017-07-12 at 19:00