Digitalcash.hu
  • Telefonszámunk:
  • Címünk
    Budapest, Hungary
  • Munkaidőnk:
    Hétfő - Péntek 9.00 - 17.00

New to site?


Login

Lost password? (X)

Already have an account?


Signup

(X)
Farooq
KezdőlapBankrendszerA digitális devizák és a blokklánc technológia esete a PSD-vel.
12
júl

A digitális devizák és a blokklánc technológia esete a PSD-vel.

Nem is olyan sokára jelentős változások fognak bekövetkezni az Európai Unió életében. Elég csak a GDPR-re vagy az Európai Ügyészségre gondolnunk. A változások azonban a pénzügyi területen is jelentősek lesznek és itt nem csak az IMF által körvonalazott fejlődési irányra gondolhatunk, hanem más dolgokra is.

SEPA-ról (Single euro payments area) talán már sokan hallottak. Ez az a “törekvés”, ami a készpénz nélküli fizetési tranzakciók harmonizációját célozza az Európai Unión belül.

Ma pedig megismerkedünk egy másik fogalommal a PSD-vel is.

Az Európai Unióban először 2009-ben jelent meg a fizetési rendszerek egységesítését célzó szabályozás az ún. PSD (Payment Services directive) 1.

(Magyarul pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló uniós irányelvnek lett fordítva, hogy mi balgák ne keverjük össze a hónap közepén vagy végén – jó esetben mind a 2-szer – bekettyenő fizetéssel:-)

A direktíva vagy irányelv egy olyan jogalkotási aktus, amely valamennyi uniós ország számára kötelezően elérendő célkitűzést állapít meg. Ilyen még a rendelet, de már pl. a határozatnak konkrét címzettje van, míg az ajánlás és vélemény, meg olyan, mint a nevük mutatja…

Ez az első direktíva főleg az elektronikus, nem készpénz alapú utalásokkal foglalkozott, úgy mind a hitelek transzferja, a betéti kártyákkal végzett  utalások, az egyéb kártyás fizetések és a mobil és online fizetések.

A cél pedig az volt, hogy egységes szabályok mellett könnyítsék és segítsék az Unión belüli utalások és fizetések kapcsán az uniós állampolgárokat.

A szabályozás abban is úttörő volt, hogy bevezetett egy bankokon kívüli új fogalmat is, ami a fizetési szolgáltatók szóval lehetne leírni. Ez Magyarországon az ún. fizetési rendszert működtető pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény kategóriájába sorolják jelenleg legjobb tudomásunk szerint.

A fizetési szolgáltatóknak 3-as kritériumnak kellett megfelelniük az erdeti szabályozás szerint.

  1. adekvát információk átadása a szolgáltatásukat igénybe vevőknek
  2. gyors, biztonságos és hatékony szolgáltatás
  3. kártérítés az ügyfeleknek, ha mégis hibáztak valamiben.

2015-ben aztán idejét látta az Unió az eredeti PSD (1) felülvizsgálatát és megszületett a PSD2, ami majd 2018-ban lép majd életbe, hasonlóan az Unió általános adatvédelmi rendeletéhez a GDPR-hez.

A PSD2 az alábbi irányelvek mentén jött létre:

  1. könnyebbé és biztonságosabbá tenni az internetes fizetési rendszereket
  2. nagyobb biztonságot garantálni a felhasználóknak
  3. promotálni a mobil és internetes fizetési rendszereket
  4. erősíteni a fogyasztói jogokat
  5. erősíteni a European Banking Authority (EBA) szerepét és hozzákezdeni a technikai sztenderdek egységesítéséhez/kidolgozásának

Maga a direktíva egy nagyobb jogszabályi csomaghoz tartozik, amiben például a multilaterális (magyarul: többoldalú) interchange díjak (magyarul: bankközi jutalék mérték) is szabályozva van.

(Ezekkel a bankok egyébként szeretnek visszaélni  ( persze még sok minden egyébbel is, hiszen, aki a pénzzel “bánik”, annak néha merész gondolatok jutnak az eszébe. Azt se gondoljuk, hogy a jegybankok csak és kizárólag azért szabályozzák a pénzforgalmat, mert annyira, de annyira szeretnek szabályozni. Nyilván jól esik a zúzának a szabályozói szerepkör, no meg az se rossz, ha ismerjük és értjük a rendszert és ezért használni is tudjuk:-)

Egyébként a hivatkozott cikkben a Bíróság valószínűleg azért helyezte hatályon kívül a GVH döntését, mert az vélhetőleg nem alaposan tárta fel a rendelkezésre álló tényállást. Hogy ez mennyire valós, majd kiderül az új eljárásban. Gyakran az ilyen ítéletek, csak az időt húzzák jogi álláspontunk szerint.)

Ami nagy újítás a korábbi irányelvhez képest PSD2-es direktíva szerint a bankoknak (várhatóan) 2018-tól hozzáférhetővé kell tenniük az átutalási és számlavezetési rendszereiket harmadik felek számára is.

A 3. fél ebben az értelmezésben leginkább az olyan már most is részlegesen pénzforgalommal foglalkozó nagy szolgáltatókat jelenti, mint az Apple, vagy a Google, vagy  a Facebook akik, mint tudjuk saját fizetési rendszerüket (pl: Apple Pay) fejlesztgetik. Nekik lesz elsősorban jó, hogy hozzáférnek majd a bankok – eddig kvázi monopolizált – átutalási/fizetési és számlarendszereihez.

Elviekben a PSD2-vel lehetővé válik, hogy egy internetes vásárlás esetén meghatalmazással mindent 1 platformon intézzünk vagy az átutalásainkat a Google, az Amazon vagy a Facebook rendszerein keresztül intézzük. Ráadásul a “kölcsönadott” rendszerben nem sorolhatják hátrább hátrányosan az ilyen 3. féltől érkező “megbízásokat” és a díjazásról is átlátható információkat kell adni a fogyasztóknak.

Ebben a felállásban a jelenlegi számlavezető bankunk kimarad a dobásból, mert az új irányelv eltörli a bankok pénzügyi adatok feletti monopóliumát.

Eddig a bankok főleg egymással versenyeztek/kartelleztek, most ez változni fog. Nem véletlen mondta az RSB képviselője diplomatikusan, hogy nagy fejfájás ez a bankoknak. Valószínűleg a sajtón kívül kevésbé diplomatikusan (pain in the ass/neck) is kifejezhette már magát párszor egy-két banki vezető, tekintettel arra, hogy egyes ágazati vélemények szerint a PSD2 rendszere jelenlegi bankolás halálát hozhatja el, ha világszerte végig szalad példaként.

A fizetési szakemberek szerint nemcsak technológiailag, hanem fejlesztési és mentális szempontból is sokkoló eredményei lesznek az új PSD-nek.

Ugyanakkor azt is látni kell, hogy szigorítni fogják a felhasználók azonosítását és speciális biztonsági eljárásokat is bevezetnek majd, akármit is jelentsen ez:-D

Ez viszont nagy lehetőség lehet a blokklánc technológiában és/vagy digitális devizákban utazó cégeknek is, hiszen 19.000 regisztrált bank rendszerét használhatják majd az Európai Union belül, azok, akik korán ébrednek (helló, ez egy tipp volt kedves cégvezetők. Ha rátok szakad a bank és  nálunk láttátok először az infót, majd gondoljatok Ránk jól:-).

Ráadásul ezzel az új rendszerrel egy új, nagy interdiszciplináris fizetési hálózat is kiépülhet először csak Európában, de később Amerikában vagy Kínában is.

Szóval egyfelől méltán lehetnek lelkesek a fintech/regtech cégek a megnyíló lehetőségek láttán, hiszen csak a fintech szektorban a következő években dollár százmilliárdok fognak elköltődni bizonyos elemzések szerint.

Másfelől viszont az ember elgondolkodik az orwelli világon és a világkormányon is.

Aztán, hogy ez az irányelv milyen hatással lesz kis hazánk (leány)bankjaira azt nem lehet tudni, de ez is egy újabb lehetőség arra, hogy az amúgy is kötelező pénzforgalmi újraszabályozások kapcsán gondoljon a jogalkotó a digitális devizákra is.

 
Címkék:

dr. Varsányi Károly ügyvéd, a digitalcash.hu oldal szerkesztője, más oldalak vendégírója, blokklánc jogász. Ha kérdésed van a digitális fizetőeszközök vagy a digitális eszközosztályok (tokenek, etc.) kapcsán, akkor írj neki.
Ajánlott bejegyzések
SZÓLJ HOZZÁ
4 hozzászólás
  • Mit mondott a Kínai Népi Bank a Bitcoinról? – Digitalcash.hu Válasz

    […] igazság. Ezt csak azért szeretnénk az elején leszögezni, mert éppen egyszer, kétszer, háromszor merült fel “bankos” téma a legutóbbi időben a digitális pénzek kapcsán. A […]

    2017-07-14 at 15:06
  • Kis Balázs Válasz

    Mit takar a fintech és a regtech cég?

    Mindkettőnek megpróbáltam utánaolvasni, de csak az előbbire találtam magyarázatot, és sajnos az sem kielégítő számomra. Túl ködösnek ítéltem az „online banki ügyekkel foglalkozó pénzügyi startup” kategóriájú megfogalmazásokat.

    Tudom, hogy a cikkeitek nagy része ilyenekről szól, ezt is elolvastam – azoknak csak egy részét, de nagy szükségem lenne egy kb 2-2 mondatos összefoglalóra. Főleg, mert a regtechre még értelmes vonatkozást sem találtam. Felületes olvasó lennék? (Költői, az vagyok.) PS: ne felejtsétek az első mondatot!

    2017-07-14 at 20:14
    • Carlo, Digicash, Jofkov Válasz

      Szia!

      Nem vagy felületes, csak kicsit még új a fogalom.

      Regtech: http://www.investopedia.com/terms/r/regtech.asp

      A pénzügyi területen lévő (fin) tech cégek közül azok, akik a különböző szabályozásból fakadó technológiai sztenderdek kidolgozásán és megvalósításán dolgoznak.

      Analógia: TCP/IP – Https ugye technikai protokollok. A pénzügyi területen már vannak olyan – általában jogszabályokba lefektetett – elvárások, amiknek a pénzügyi (pl: pénzforgalmi szereplőknek) meg kell felelniük. Pl: mostanában már elég gyorsak a belföldi utalások, (de ez régebben nem volt így), ezeket mindig lefektették, hogy pl: 2 napon belül, 1 napon belül, 8 órán belül, 2 órán belül oda kell érnie a „címzetthez” a pénzösszegnek utaláskor. Na, ilyesmit képzelj el a regtech-nél is (persze nagyobban), hogy a tech. cégek, ha pénzügyi területen akarnak labdába rúgni, akkor még ezeknek a pénzügyi szabályoknak is meg kell felelniük és össze kell hangolniuk a technológiájukat ezzekkel az elvárásokkal (biztonságos, gyors, visszakövethető utalás, etc.)

      2017-07-15 at 12:13
  • Az MNB és a Bitcoin: kilóg a lóláb I. – Digitalcash.hu Válasz

    […] túl, hogy – megítélésünk szerint – ez a téma sokkalta komolyabb annál, hogy – a formál logika szabályainak megfelelő – kitérő válaszokat adjunk rá, […]

    2017-07-30 at 16:12

Leave A Comment

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Digitalcash.hu