Az MNB és a Bitcoin: kilóg a lóláb I.
-
Szerződr. Varsányi Károly
-
Kommentek1 Komment
-
Kategória
A mai posztunkban arról fogunk írni, hogy mit válaszolt a Magyar Nemzeti Bank az MNB-nek címzett 2017. június 27. napján (a NAV-nak és a NAIH-nak is címzett és azonos időpontban) postára adott állásfoglalást kérő levelünkre.
A poszt 2 részes lesz, mert úgy gondoljuk, hogy van benne egy olyan “csavar”, ami tanulságos lehet a magyarországi digitális deviza Közösségnek is arra nézve, hogy mi itt az irányvonal, mire lehet számítani.
Előljáróban annyit, hogy a postára adott 3 levéllel kapcsolatosan úgy lett, ahogy sejtettük és a NAV levele érkezett meg leghamarabb. (update: Közben befutott a NAIH levele is). A NAV tájékoztató levelének keltezése 2017. július 7. Ez azt jelenti, hogy alig 10 nap alatt a NAV áttekintette az állásfoglalást kérő levében feltett kérdéseket és meg is válaszolta azokat (amit ismételten megköszönünk a NAV-nak, köszi “srácok és lányok” tudtuk, hogy számíthatunk Rátok, tudtuk, hogy képben lesztek legalább annyira, amennyire ilyen esetben kell).
Ehhez képest az MNB levele 2017. július 26-i keltezésű, tehát cca. 1 hónapba telt megírni a választ.
A válaszban a feltett kérdések kapcsán semmi, azaz semmilyen információ nem került közlésre, ugyanis sajnálatos módon a formális logika szabályait követi az MNB válasza.
Mit jelent ez általánosságban és mit konkrétan?
Konkrétan azt jelenti, hogy mivel nem jelölte meg a kérdést feltevő szerkesztő társunk azt, hogy ő most a digitalcash.hu honlap jogatnácsosa-e vagy egyéb gazdálkodó szervezeté, tehát, hogy milyen minőségben igényli a válaszokat a feltett kérdésekre, ezért nem válaszolt az MNB.
Általánosságban pedig azt jelenti, hogy találtak egy saját maguk által kialakított! jogi normát, azt “lehivatkozzák” , ráhúzzák az adott esetre és aztán jó napot!
Idézzünk az MNB honlapjáról az MNB által kiadandó állásfoglalások jogi természetéről szóló leírásból:
“Az állásfoglalás kiadása nem minősül a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) alapján hatósági tevékenységnek, így az állásfoglalás-kérések megválaszolására nem vonatkoznak a Ket.-ben, valamint az MNB tv.-ben meghatározott eljárási szabályok és határidők.”
Az MNB állásfoglalásokra vonatkozó formai és tartalmi követelményektől ” az MNB csak kivételesen, indokolt esetben tud eltekinteni.”
Ebből kiderül, hogy az MNB az állásfoglalások közzétételére vonatkozó szabályozás kapcsán nem kógens, (azaz kivételt nem tűrő szabályozás szerint), hanem diszpozitív (azaz eltérést engedő) szabályozás szerint járhat el.
Mit jelent ez? Annyit jelent, hogy az MNB-nek van mérlegelési jogköre arra nézve, hogy választ adjon a feltett kérdésekre, akkor is, ha a a kérdést feltevők az MNB által (és nem jogszabályhelyen alapuló!) – az állásfoglalások formai és tartalmi követelményeire vonatkozóan- megállapított kívánalmaknak nem tesznek eleget.
Magyarul: ha nagyon akarták volna, meg válaszolhatták volna a feltett kérdéseket, feltéve ha VAN KIALAKÍTOTT ÁLLÁSPONTJUK (mint, ahogy a NAV-nál és a NAIH-nál láttuk, hogy nekik bizony volt). Ebből aztán mindenki levonhatja a saját maga következtetését, hogy hogyan is állnak jelenleg a dolgok az MNB-nél Bitcoin (és egyéb digitális deviza) ügyben.
Formailag nézve tehát nem sértettek jogszabályt (ezért írtuk a formál logikát korábban), de a helyzet kísértetisen emlékeztet arra az általunk sajnálatosnak tartott gyakorlatra, amikor a magyar bíróságok – törvényi felhatalmazással – jogot szolgáltatnak és kísérletet sem tesznek az objektív igazság kiderítésére.
Anélkül, hogy ebbe részletesen belemennénk, korábban a polgári perrendtartásban legalább kísérletet kellett tenni az ún. objektív igazság kiderítésére. Ezt azonban már egy jó ideje megváltoztatták és innentől kezdve nem kell megkísérelni sem az igazság kiderítését, elég, ha találunk egy többé-kevésbé megfelelő passzust (jogszabályhelyet) a döntést igénylő jogvitára, azt alkalmazzuk, “ráhúzzuk” az ügyre, anélkül, hogy mélyebb összefüggéseket (kommentár, jogalkotó vélhető akarata, társadalmi hasznosság/veszélyesség stb.) vizsgálnánk és már meg is vagyunk. Jogot szolgáltattunk, mindenki mehet hazafele – mint a templomból – Isten hírével.
Sőt! Ebben az esetben még csak nem is tudták megjelölni azt a “jogszabályhelyet” (de ezt majd a posztunk 2. részében látni fogjuk), amit alkalmazni kellene, hanem úgy jártak el, mint az egyszeri bíróság és elutasították a kereslevelet és a kérdéseket is, idézés kibocsátása nélkül.
Erre mondjuk mi azt, hogy legalább halasztották volna el a tárgyalást, ahogy a rutinosabb bírák szokták, ha nem tudnak felkészülni az első tárgyalásra (azaz szépen meghallgatják a feleket és elhalasztják a tárgyalást gondolván, hogy majd a második tárgyalásra már ők is jobban képben lesznek az üggyel).
(Tehát, ahelyett, hogy “lepattintanak”, meg kellett volna írni, hogy “vizsgáljuk, álláspontunk még nem került kialakításra, a szabályozást igénylő területek összetett mivolta, stb., stb.)
Azon túl, hogy – megítélésünk szerint – ez a téma sokkal komolyabb annál, hogy – a formál logika szabályainak megfelelő – kitérő válaszokat adjunk rá, hiszen azt az MNB-nél sem vitathatják, hogy nem a jogkövető állampolgárok vannak az MNB-ért, hanem pont fordítva, az MNB van az állampolgárokért, éppúgy, ahogy maga a jogrendszer sem egy öncélú szabályozás, hanem a valós életviszonyokra kell reflektálnia.
Minnél később lesz a terület “leszabályozva” annál több esély van arra, hogy visszaélések történjenek (onecoin, btc.-e, stb.), annál kevesebb bevétele lehet az államkasszának. Ellenben egy jól átgondolt szabályozással komoly cégeket lehetne az országba csábítani és akár fel is lehetne mérni a szabályozandó piac nagyságát, résztvevőit.
Ott van az Igazságügyi Miniszter példája, aki nyíltan beszélt róla, hogy a jogtanácsosokat nem csak ezért kell kamarai nyilvántartásba venni, mert feltétlen a dupla felelősségi rendszer kialakítása a cél, hanem mert fogalmuk sincsen arról, hogy per pillanat hányan vannak.
Nem megijedni kell tehát egy szabályozandó területtől, hanem átgondolni.
A magunk részéről ismételten meg fogjuk keresni az MNB-t a kérdéseinkkel és reméljük, hogy ezúttal válaszokat is fogunk kapni.
Már csak azért is, mert amit érdemben válaszolt még az MNB a levelében (és, ami egy következő – Az MNB és a Bitcoin: kilóg a lóláb II. – poszt tárgya), az – jogi szemmel nézve – elég nyugtalanító a különböző nemzetközi szinten már megindult szabályozásokkal (vagy Uram bocsá’ az IMF álláspontjával) összevetve.
Stay tuned, holnap jövünk a 2. résszel.
Ha tetszenek a posztok és szeretnéd támogatni a munkánkat, akkor itt megteheted:
BTC: 1G9ReJJUXqwwtAUCajzUk4GWm6BDWoKCCf
LTC: LPFXf42zHTgT8BAGmi2dgBKMUCpUJyYVxy
DASH: XuD7Am4yoyDh6tR3GdgWpFFMTnkEQ4KP26
ETH: 0xe984642d5f84e2043a535aba5b6c7ff1691ac15b
MONERO: 358a3bac054b9c91dfaf6f5b3a57cd43d92e4d8056127201a64067e55eff0607
Leave A Comment Kilépés a válaszból
Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .
Üdvözöljük a blokklánc jogász weboldalán
Címkefelhő
Legfrissebb hozzászólások
Archívum
- 2022 május (9)
- 2022 április (14)
- 2022 március (8)
- 2022 február (9)
- 2022 január (17)
- 2021 december (12)
- 2021 november (15)
- 2021 október (15)
- 2021 szeptember (20)
- 2021 augusztus (20)
- 2021 július (18)
- 2021 június (32)
- 2021 május (26)
- 2021 április (32)
- 2021 március (24)
- 2021 február (21)
- 2021 január (29)
- 2020 december (26)
- 2020 november (25)
- 2020 október (31)
- 2020 szeptember (25)
- 2020 augusztus (23)
- 2020 július (21)
- 2020 június (14)
- 2020 május (12)
- 2020 április (13)
- 2020 március (14)
- 2020 február (7)
- 2020 január (10)
- 2019 december (16)
- 2019 november (12)
- 2019 október (14)
- 2019 szeptember (15)
- 2019 augusztus (18)
- 2019 július (20)
- 2019 június (25)
- 2019 május (21)
- 2019 április (20)
- 2019 március (23)
- 2019 február (18)
- 2019 január (24)
- 2018 december (19)
- 2018 november (22)
- 2018 október (21)
- 2018 szeptember (25)
- 2018 augusztus (19)
- 2018 július (19)
- 2018 június (18)
- 2018 május (24)
- 2018 április (21)
- 2018 március (19)
- 2018 február (20)
- 2018 január (27)
- 2017 december (22)
- 2017 november (23)
- 2017 október (22)
- 2017 szeptember (23)
- 2017 augusztus (30)
- 2017 július (26)
- 2017 június (23)
- 2017 május (23)
- 2017 április (9)
1 Komment
[…] Az előző posztunkban megírtuk, hogy mit NEM mondott az MNB a Bitcoin és az egyéb digitális devizák kapcsáni szabályozás (levélben feltett kérdéseink) kapcsán. […]
2017-07-31 at 18:32