Az előző posztunkban megírtuk, hogy mit NEM mondott az MNB a Bitcoin és az egyéb digitális devizákkal kapcsolatos szabályozás kérdésében.
Ma pedig azt mutatjuk be, hogy milyen csavaros választ adott az MNB a neki feltett kérdésekre. Következzen hát az “érdemi” válasz.
Azt írta az MNB, hogy “a Bitcoin besorolása a hatályos jogszabályi kategóriákba:
A devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény (Deviza tv.) 2. § 4. pontja szerint a valuta külföldi pénz. Tekintettel arra, hogy a Bitcoinok kibocsátásának helye nem egy adott országhoz kötött, így a külföldi jellege nem állapítható meg.
A Bitcoin előállítása egy informatikai megoldás segítségével történik, tehát nem jelenik meg fizikai formájában, csak elektronikusan létezik. A Bitcoin így nem tekinthető a pénzhelyettesítő eszköz egy felsorolt formájának, vagy egyéb e körbe sorolható okmánynak sem.
Az MNB tv. 4. § (2) bekezdése szerint az MNB jogosult Magyarország hivatalos pénznemében bankjegy- és érmekibocsátásra. Az MNB által Magyarország hivatalos pénznemében kibocsátott bankjegy és érme – ideértve az emlékbankjegyet és emlékérmét is – (a továbbiakban együtt: bankjegy és érme) Magyarország törvényes fizetőeszköze. A Bitcoint nem egy ország központi bankja bocsátja ki, így nem tekinthető egy ország törvényes fizetőeszközének.
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.) alapján az elektronikus pénz, valamint a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz fogalmába így a Bitcoinokat nem lehetséges besorolni.
Az elektronikus pénz, valamint a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz fogalmába így a Bitcoinokat (így többes számban!) nem lehetséges besorolni, tekintettel arra, hogy a Bitcoinokkal a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény (Pft.) szerinti fizetési megbízás nem tehető. Az MNB hangsúlyozni kívánja továbbá, hogy a Bitcoin kibocsátója nem egy konkrét intézmény – a felhasználók közössége sem tekinthető kibocsátó intézménynek –, mely tények ugyancsak azt támasztják alá, hogy a Bitcoin és a Fizetésre Használható Virtuális Eszközök nem tartoznak az elektronikus pénz, valamint a készpénz-helyettesítő fizetési eszközök kategóriájába.”
Ha véletlenül a Bitcoin automaták kérdése is érdekelne, akkor el kell, hogy keserítsünk, mert “a bankjegyek feldolgozásáról, forgalmazásáról, valamint hamisítás elleni védelmével kapcsolatos technikai feladatokról szóló 11/2011. (IX. 6.) MNB rendelet (Rendelet) vonatkozó rendelkezései ” nem vonatkoznak a Bitcoin automatákra. Az MNB álláspontja szerint a „Bitcoin automata” – mint Fizetésre Használható Virtuális Eszköz vételére vonatkozó műveleteket lehetővé tevő berendezés – nem tartozik a Rendelet hatálya alá, mivel a készpénz befizetése során nem történik fizetési számlát érintő tranzakció.”
Aztán az is kiderül még, hogy “a Bitcoin, mint Fizetésre Használható Virtuális Eszköz kibocsátása ugyan nem sorolható egyértelműen a Hpt. jelenleg hatályos jogszabályi kategóriájába, ez azonban nem jelenti azt, hogy a tevékenység végzésének nincsenek olyan vonzatai, melyek egyéb jogszabályok által meghatározott követelményeknek való megfelelést vonnak maguk után. Azon tény, miszerint a Fizetésre Használható Virtuális Eszközök nem tartoznak az MNB felügyeleti hatáskörébe, nem zárják ki az azzal való kereskedelem adójogi vonzatait. E kérdés tekintetében azonban a Nemzeti Adó- és Vámhatóság az illetékes, így javaslom az említett szerv megkeresését.”
(Köszönjük, ez megtörtént és hála Istennek a NAV válaszolt is.)
Végezetül még arról is tájákoztatnak, hogy “hogy az MNB folyamatosan nyomon követi a piaci folyamatokat, az Európai Unióban formálódó gyakorlatot, az uniós szintű szabályozás alakulását, és ez alapján alakítja ki saját álláspontját.”
Ennek őszintén örülünk a magunk részéről, mert egyrészt (nemsokára) szükség is lesz erre a nyomon követésre, másrészt az amerikaik és az oroszok sem lazsálnak ám a téma kapcsán.
Annak is örültünk volna, ha a feltett kérdések kapcsán, inkább megmondják, hogy mi most a magyar, azaz mi most a Bitcoin, ahelyett, hogy tájékoztatnak, hogy MI NEM a Bitcoin. Reméljük hogy a legközelebbi levelünkben olvasóink kér(d)ése már meghallgatásra talál…
Végezetül, akit érdekel, hogy MI NEM a Bitcoin, az itt tudja elolvasni az MNB tájékoztatást teljes egészében.
Ha tetszenek a posztok és szeretnéd támogatni a munkánkat, akkor itt megteheted:
BTC: 1G9ReJJUXqwwtAUCajzUk4GWm6BDWoKCCf
LTC: LPFXf42zHTgT8BAGmi2dgBKMUCpUJyYVxy
DASH: XuD7Am4yoyDh6tR3GdgWpFFMTnkEQ4KP26
ETH: 0xe984642d5f84e2043a535aba5b6c7ff1691ac15b
MONERO: 358a3bac054b9c91dfaf6f5b3a57cd43d92e4d8056127201a64067e55eff0607
2 hozzászólás
[…] is, mert amit érdemben válaszolt még az MNB a levelében (és, ami egy következő – Az MNB és a Bitcoin: kilóg a lóláb II. – poszt tárgya), az – jogi szemmel nézve – elég nyugtalanító a különböző […]
2017-07-31 at 18:36[…] ECB (Európai Központi Bank), MNB lehet itt sorolni a példákat […]
2017-12-07 at 09:27