Adományoznál az oldal fejlesztésére és még több posztra? Alább találod meg a tárcáink címét. Előre is köszi!

Tessék! Itt van a csattanós „viszontválasz” (a követendő út) a tegnapi posztunk kapcsán az oroszoktól.

Mint ismeretes, lengyel testvéreinknek megártott a Zubrowka , mert vad riogatásba kezdtek a digitális devizák kapcsán, pedig, mint tudjuk nem riogatni kell, hanem okosan szabályozni.

Az oroszok legalábbis a jelek szerint valami ilyesmire készülnek. Ezt támasztják alá a különböző jegybanki nyilatkozatok és törekvések is. A 70-es években a „szeretkezz, ne háborúzz” volt a jelszó (igaz nem a Szovjetunióban), mára pedig az okosabb országok a „szabályozz, ne háborúzz” elvét követik.

Most például a leningrádi régió/terület  3 prominens képviselője (Vladimir Petrov, Marina Chistova és Viktor Karpenko) fordult az orosz jegybankhoz.

A szentpétervári (angolul nem összekeverendő a floridai St. Pete-tel🙂 és leningrádi terület előljárói a Kingiseppsky, Slantsevsky, és Vyborgsky területek nevében eljárva, arra kérték az orosz jegybankot, hogy tekintettel arra, hogy mind a finn, mind pedig az észt határhoz közel esnek, ezért tegyék törvényes fizetőeszközzé a régióban a digitális devizákat.

Javaslatuk indoka az volt, hogy ezek a területek (benne a nagyobb településekkel úgy mint Kingisepp, Slantsy, és Vyborg) gazdaságát jelentősen fel lehetne pörgetni, ha utat engednének az fenti európai országokból (Észtország, Finnország) beáramló fizetőképes keresletnek. Mind Észtországban, mind Finnországban elég népszerűek a digitális devizák, ezért hagyni kellene, hogy az onnan beérkező üzletemberek és turisták szabadon költsék vagy fektessék be azokat. Az sem feltétlen baj, ha az onnan jövő vállalkozások azzal fizetnek a helyi szolgáltatásokért, amennyiben a helyi szolgáltatók elfogadhatják a digitális devizákat (a saját rizikójukra) törvényes fizetőeszközként.

Ugye a gond eddig sem a fizetésekkel volt, mert az viszonylag egyszerű, hanem a fizetések „ipari méretben” történő elfogadásával és azok „lepapírozásával”.

Tehát a különféle számviteli és könyvelési, adóelőleg bevallási és adófizetési kötelezettségeknek a jogszabályoknak mindenben megfelelő teljesítése lenne itt a cél „ okoséknál”. Lengyel testvéreiknek meghagyják a riogatást, ők pedig szívesen elfogadnák a digitális devizákat, egyúttal kiaknáznák a vásárló és befektető erőből fakadó előnyöket.

Ezt egyébként így is kell, csak kell mellé egy jól átgondolt szabályozás is.

Ennek az irányvonala pedig már tényleg a szabályozó hatóságok hatásköre.

Tehát, ha van 5 BTC-nyi bevételem, akkor az adót BTC-ben teljesítsem-e?

Ha a BTC árfolyama az adó bevallása és megfizetésének napján eltér a megszerzése napjának árfolyamától, akkor legyen-e a rendszerben valamilyen szabályozó az eltérés kapcsán? Tehát, ha pl. 90%-ot esik az árfolyam, akkor ha BTC-ben adózom, akkor nincs gond. Ugyanígy emelkedéskor sem. Ellenben, ha átváltottam fiat pénzre és most kevesebbet ér, mint a megszerzéskor, akkor a váltáskori árfolyamon adózok-e az akkor megszerzett fiat összeg után? Logikusan fordítva is: ha a váltás napján többet ér,mint a megszerzéskor, akkor a nagyobb érték után adózom. Avagy beépítenek egy alsó/felső korlátot, miszerint a megszerzés napjának árfolyamától mondjuk 25%-os eltérés megengedett felfelé és lefelé is a váltás napján az adó megfizetését tekintve, a többi a Te rizikód.

Ilyen és ehhez hasonló kérdések alapos, mérlegelt átgondolása szükséges, tekintettel a fiat pénzre váltás mozzanatára.

Megijedni azonban nem kell. A dolog már működik egy hasonló területen a való életben is.  A gazdálkodó szervezeteknek sokszor kiterjedt export-, importkapcsolataik vannak, amelyeket valutában, devizában bonyolítanak és gyakran kötnek devizás szerződéseket, megállapodásokat is (helló okos szerződések).

A külföldi pénzértékre szóló eszközöket és kötelezettségeket jelenleg is forintra kell átszámítani a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben meghatározott devizaárfolyam-változatok közül való választással. Az árfolyamnyereség és az árfolyamveszteség is régóta ismert fogalmak és ugyanígy a szabályozásuk is.

Most tehát a feladat ugyanaz lenne. A meglévő szabályozási metódusok figyelembe vételével, de azokat továbbfinomítva, ki kellene dolgozni a digitális devizákra vonatkozó számviteli és könyvelési, adóelőleg bevallási és adófizetési szabályozást.

Egyébként, ha már úgyis sok szempontból közeledünk az oroszokhoz, akkor végre itt lenne egy olyan téma, amit jobbról és balról és középről, valamint politikai irányvonalak nélkül is igen sokan tudnának támogatni: próbáljuk meg mi tanulmányozni az orosz szabályozási törekvéseket. Nekünk ugyanis ebben a kérdésben nem a lengyeleket, hanem sokkal inkább az oroszokat kell alapul vennünk (ott úgyis nagy hagyománya van az alternatív „digitális” pénznek).

Végezetül annak is szeretnénk hangot adni, hogy reményeink szerint igazzá válik, amit Horn Gyula anno úgy fogalmazott meg, hogy „találékony a magyar, meg tudja oldani” (ezeket a kérdéseket).

Hajrá! A lehetőség nekünk is adott, nem csak az oroszoknak.

Ha tetszenek a posztok és szeretnéd támogatni a munkánkat, akkor itt megteheted:

BTC: 1G9ReJJUXqwwtAUCajzUk4GWm6BDWoKCCf

LTC: LPFXf42zHTgT8BAGmi2dgBKMUCpUJyYVxy

DASH: XuD7Am4yoyDh6tR3GdgWpFFMTnkEQ4KP26

ETH: 0xe984642d5f84e2043a535aba5b6c7ff1691ac15b

MONERO: 358a3bac054b9c91dfaf6f5b3a57cd43d92e4d8056127201a64067e55eff0607