Digitalcash.hu
  • Telefonszámunk:
  • Címünk
    Budapest, Hungary
  • Munkaidőnk:
    Hétfő - Péntek 9.00 - 17.00

New to site?


Login

Lost password? (X)

Already have an account?


Signup

(X)
Farooq
KezdőlapBitcoinBitnózis: Bitcoin konspirációs teória I.
12
aug

Bitnózis: Bitcoin konspirációs teória I.

  • Szerző
    dr. Varsányi Károly
  • Kommentek
    3 hozzászólás
  • Kategória

A mai napon elkezdünk egy olyan többrészes sorozatot, ami a Bitcoin születését és vélelmezett küldetését járja körbe.

Bevezető

A Bitcoin közösség egy részét már elég régóta izgatja, hogy ki lehet az a “Satoshi Nakamoto”, miért lett bedobva a Bitcoin a köztudatba pont akkor, amikor a 2008-as válság kibontakozott, milyen szerepet szánhatnak neki, hova fejlődhet az évek alatt.

A többrészes poszt szerzői nem mi vagyunk, a szerző nevét (akinek ezúton is köszönjük a lehetőséget!) egy későbbi posztban osztjuk meg hogy, akit érdekel az “előre tudjon majd” ugorni oda és teljes terjedelemben olvashassa az egész írást.

Egyébként nem titok, hogy a poszt újraközlése részünkről kicsit tisztelgés – a méltán népszerű – Tiboru Konteo blogja előtt (amit most a mi kedvenc konteónkra állítottunk nyitásként :-).

A poszt tartalmával nem muszáj egyetérteni, lehet – normális hangnemben – kritizálni is a benne foglaltakat, de a sértegetéseket törölni fogjuk, mert a destruktív kritikánál éppen 4,17-szer jobb a konstruktív. 

(Szóval pl. mielőtt nagy erőkkel neki állnál ekézni a szerzőt, jusson eszedbe, hogy a poszt nagy része 2015-ös)

Miről szól az írás?

Következzen tehát a Bitcoin, az új világpénz I. része, ahol a legfontosabb kérdések kerülnek feltevésre.

“Az írás elemzi a bitcoin létrehozásának mögöttes célját, forgalmának, árfolyamának és térhódításának manipulálását, kapcsolatát a jelenlegi pénzrendszerrel és a többi altcoinnal, szerepét a jövő gazdaságában és a hatalom átmentésében. A tanulmány 2015-ben készült, de megállapításai most, 2017-ben is érvényesek. Az eredeti szövegbe több helyen beszúrtam a 2017-es adatokat, illetve a végét kiegészítettem néhány gondolattal. Az első fejezet a témában jártasak számára elhagyható, ugyanakkor ne lepődjön meg, ha a többi még Önben is megütközést kelt: Az elemzést lehet eredetinek, eretneknek vagy éppen idiótának minősíteni, de unalmasnak semmiképp.  Ezzel együtt nem tekintem magam a téma szakértőjének, célom csupán, hogy az olvasó elgondolkozzon a bitcoinhoz és az egyéb kriptovalutákhoz tapadt furcsa, érthetetlennek tűnő jelenségeken.

A Bitcoin története, tulajdonságai

2009. január 3-án egy Satoshi Nakamoto nevű úr létrehozta a bitcoin (BTC) elnevezésű digitális (kripto) pénz első blokkját, első „érméjét”. A bitcoin egyedül számítógépes kódként létezik, érme formában nem, mégis gyakran ábrázolják úgy, nem véletlenül: A ”coin” angolul érmét jelent, utalva arra, hogy Nakamoto a bitcoin-t eredetileg is pénznek szánta.

Ezt megelőzően, – közvetlenül a 2008-es pénzügyi válságot követően, ugyancsak ő az interneten közzétette az ún. white paper-t, amely a bitcoin leírását tartalmazza. Satoshi Nakamoto-val soha senki nem beszélt, senki sem ismeri, mindig e-mailben tette közzé gondolatait, azonban 2011 óta már úgy sem, mert szőrén-szálán eltűnt.

Egy évtizeddel korábban, 1998-ban Nick Szabo (University of Washington, 1989, degree in Computer Science) közzétett egy tanulmányt, amelyben a bitcoinhoz feltűnően hasonlító ún. „bit gold” decentralizált digitális pénz létrehozását szorgalmazta, de kezdeményezése nem talált visszhangra. Szabo létező személy, és tagadja, hogy ő lenne Satoshi Nakamoto. Ugyanakkor elgondolkoztató, hogy a digitális pénzt már a kezdetektől összefüggésbe hozták az arannyal.

A Bitcoin bányászata

A bitcoin-t a létrehozásának évében alig ismerték, gyakorlatilag nem ért semmit, viszont bányászata rendkívül egyszerű volt: Egy alaptudású személyi számítógépen naponta akár több bitcoint is elő lehetett állítani. A bitcoin – és a hozzá hasonló ún. kriptopénzek (olyan digitális pénzek, amelyek titkosítási eljárásokat alkalmaznak) többsége ugyanis bányászat útján keletkezik, – akárcsak az arany, vagy a többi fém: Számítógép bányászat útján, amely a gép számítási kapacitásának speciális szoftver útján történő felhasználását jelenti, és bonyolult kódsorozatot  – bitcoin-t eredményez. A naponta előállítható bitcoinok – pénzegységek – mennyisége, a bányászat hatékonysága az idő előrehaladtával automatikusan csökken, a rendszer – emberi beavatkozás nélkül – azt is figyelembe veszi, hogy hányan csatlakoztak az „aranyláz”-hoz, azaz hányan, és milyen kapacitású számítógéppel termelik ki.

A bitcoin-ból 21 millió darabot lehet összesen bányászni, többet nem, ez bele van építve a matematikai alapjaiba. Ahogy előrehalad a kitermelés, úgy nehezül a tevékenység. Ma már egyetlen bitcoin előállítása is olyan hatalmas számítási kapacitást követel meg, ami csak néhány embernek vagy szervezetnek adatik meg. Érzékeltetésül: A világ bitcoin bányászatának energiaszükséglete ma már Írország teljes éves energiafelhasználásával egyenértékű, a bányászat energiafelhasználása napjainkban már meghaladja a paksi atomerőmű összteljesítményét (2015-ben!).

Mégis bányásszák. A számítógépek – számítógép rendszerek – többsége hatalmas csarnokokban vannak elhelyezve, amelyek hűtésékről folyamatosan gondoskodni kell. Jelenleg 14 477 325, azaz több mint 14 millió bitcoint állítottak elő (2015-ben!), a teljes mennyiség, azaz mind a 21 millió BTC kitermelése jóval 2020 után várható. Addig azonban folyamatosan nő az előállításukhoz szükséges számítási kapacitás, és az annak megfelelő energiafogyasztás. Kínában most építenek (építettek) egy minden képzeletet felülmúló számítógép központot, amely a tervek szerint a világ éves bitcoin termelésének mintegy öt százalékát fogja adni. Ugyanakkor léteznek ún. bányásztársulások (pool-ok), amelyek a tagok viszonylag szerényebb számítási kapacitásainak összeadásával, és az így nyert bitcoin egymás közt történő felosztásával működnek. Ez azt jelenti, hogy magányos, otthoni bányászok már régen nem képesek akár csak néhány aranyszemcsét is összegyűjteni, ez a lehetőség már több éve megszűnt (2015).

Technológia

Satoshi Nakamoto-nak egyes vélekedések szerint legalább 5 millió bitcoin van a birtokában, amelynek döntő részét a kezdeti időszakban állította elő egyszerű számítógépek segítségével. Hogy ki hány darab bitcoin-nal rendelkezik, azt lehetetlen megállapítani, ugyanis a pénz nem személyhez, hanem a kliens (felhasználói) szoftver által véletlenszerűen előállított 33 karakteres bitcoin címekhez kötött, amelyek száma gyakorlatilag végtelen.  Többek között e címeket tartalmazza a pénztárca. Az eljárás nem új, és nem csak a bitcoin esetében alkalmazzák, hanem például az elektronikus (digitális) aláírás is ezen alapul. Ami új benne, az az ún. blockchain (blokklánc) technológia alkalmazása.

Ugyanazon címre több átutalás is érkezhet, és többször is fizethetünk a segítségével, – nem muszáj minden tranzakció alkalmával új címet generálni (de lehet, némely esetben ajánlatos, újabban viszont – ki tudja miért? – úgymond kötelező, de erről később). Amikor pénzt utalunk, akkor nem valamely személy részére küldjük, hanem a fogadó fél által előzetesen megadott, általa előállított bitcoin címre továbbítjuk, ami nyilvános, ezért akár e-mailben is megküldhető. A cím egyedi, annak valószínűsége, hogy két felhasználó ugyanazt a címet állítsa elő a saját ún. kliens szoftvere segítségével gyakorlatilag nulla.

Peer-to-peer

A bitcoin-nak nincs szüksége bankra vagy közvetítő szervezetre. Az átutalások közvetlenül a felek között folynak névtelenül (peer-to–peer), a pénz a saját pénztárcából indul, és a fogadó fél pénztárcájába érkezik, viszont a tranzakciókat a bitcoin-t bányászó számítógépek hitelesítik: A pénz a tranzakció alkalmával a fogadón félnél rögtön megjelenik, azonban a hitelesítéséig (confirmation) azt nem lehet felhasználni, nem lehet továbbküldeni, így fizetésre egy ideig nem alkalmas. A bitcoin esetében a hitelesítéshez legalább hat (újabban  három?) confirmation elég, ami a tranzakciós forgalomtól függően mintegy ötven percet vesz igénybe – ez attól is függ, mennyi díjat ajánlott fel a küldő fél a tranzakcióért a bányász (többségében egyúttal hitelesítő) gépeknek. Más kriptopénzeknél ez az időtartam rövidebb, van olyan, amelynél mindössze egy perc, vagy még kevesebb (a „Dash” kriptopénz esetében ez állítólag „azonnalos”, a tapaszalataim kissé mást mutatnak.) A hitelesítésért a bányászok tranzakciós díjat számítanak fel, ez jelenleg átlagosan néhány tízezred BTC. A díj mértékét a kliens (felhasználó oldali) programban lehet beállítani, abban a szoftverben, amelyik a saját gépünkön lévő pénztárcát – egy speciális fájlt – is kezeli.

Blokklánc – blockchain

Magukat a tranzakciókat az ún. blockchain (blokklánc) tartalmazza, amely a hálózat sok pontján megtalálható, bárki letöltheti. A bitcoin esetében ez most egy kb. 100 gigabyte méretű fájlt jelent (2017). Az évek során a blockchain mérete a tranzakciók számával együtt növekszik, ami problémát jelent a pénzrendszer „demokratizmusa” szempontjából, hisz elméletileg a blokklánccal minden felhasználó rendelkezhet a saját gépén. A blockchain-ből visszakereshető bármely tranzakció, amit valaha is végrehajtottak a hálózatban, és ő a garancia arra, hogy ugyanazt a bitcoin-t ugyanabból a tárcából kétszer ne lehessen elkölteni, azaz a pénztárca másolásával és újbóli felhasználásával nem lehet átverni a rendszert. A bányászgépek (is) ezt a blokk láncot ellenőrzik minden hitelesítés alkalmával.

A tranzakció során csupán a küldő félnek kell internetkapcsolatban állnia, mert a fogadó fél később akkor is megkapja az átutalt összeget, ha momentán ki van kapcsolva a számítógépe, vagy az okostelefonja: A fogadó fél gépének (telefonjának) utólagos bekapcsolása és a kliensszoftver (applikáció) elindítása után a részére korábban átutalt pénz „menetrendszerűen” meg fog érkezni. Ráadásul teljesen mindegy, hogy melyik készüléket kapcsolja be, a telefonját vagy a számítógépét, és melyiken nézi meg a tárcája tartalmát, mert ugyannyi pénzt fog látni benne mindkét esetben, és azt ugyanúgy elköltheti bármelyik eszközről, mivel a tranzakció automatikusan szinkronizálásra kerül a másikon is.

Hisz gondoljunk bele, ha ellopják – azaz engedélyünk nélkül lemásolják – a tárcánkat és esetleg megszerzik a hozzá tartozó jelszót is, majd a tárcafájlt a tolvaj feltelepíti a saját kliensprogramja alá a saját számítógépén, és az abban lévő pénzt elkölti, hiába van meg a saját gépünkön továbbra is a korábbi tárcánk azt fogjuk tapasztalni, hogy annak tartalma kiürül, a pénzünk köddé válik, tehát a szinkronizáció – a blokkláncon keresztül – a két tárca között ez esetben is lezajlik.  Ha nem így lenne, ugyanazt a pénzt a tárca másolása útján akár többször is el lehetne költeni, és sajnos minden bizonnyal sokan vissza is élnének vele.

Egy másik módszer alapján a szinkronizáció egy harmadik fél közreműködésével is megvalósulhat, amikor a tárcánk nem a saját számítógépünkön vagy mobiltelefonunkon kerül elhelyezésre, hanem egy ún. internetes webtárca-szolgáltatónál. Ez esetben asztali számítógépről a szolgáltató honlapján keresztül tudjuk kezelni a pénzünket egy közönséges böngésző program segítségével, mobiltelefonos hozzáférés esetén pedig a bitcoin applikáció szolgáltatóhoz rendelése biztosíthatja a tárcánkhoz való hozzáférést.

A módszer hátránya, hogy meg kell bíznunk egy harmadik fél tisztességében, amely a bitcoin-t életrehívó koncepciótól idegen, hisz ezzel egy közvetítő szervezetet (egy bankot?) veszünk igénybe pénzünk tárolásához és továbbításához. A lényeget tekintve ugyanis a bitcoin a készpénz (bankjegy papírpénz) szerepét tölti be akár nagytávolságú átutalás, akár személyes találkozás alkalmával használjuk, csak sokkal gyorsabban, és kockázatmentesebben.

Az utóbbi esetén a küldő és a fogadó fél mobiltelefonjait egymás felé kell fordítani, majd a kamera segítségével a fogadó fél bitcoin címét tartalmazó ún. QR kódot be kell olvasni, és az utalandó összeg beütésével a tranzakció néhány másodperc alatt megvalósítható. Fizetési módszerként alkalmazható boltban, benzinkútnál, kávézóban, bárhol, ahol van internetkapcsolat. Ehhez mobilinternet előfizetéssel egyre többen rendelkeznek napjainkban, de természetesen jó hozzá a WI-FI is.

A bitcoint – matematikai alapjaiból adódóan – egyetlen esetben lehet bedönteni, vagy a pénzeket a tárcákból eltulajdonítani: Amennyiben a bányász számítógépek kapacitásának legalább 51%-át egyetlen személy vagy szervezet birtokolja, és azokat ellenséges szándékkal összehangoltan alkalmazza. Egyéb esetben nem. A rendszer folyamatosan ki van téve támadásoknak, de állja a sarat, ami fejlett matematikai alapjaiból következik. A kliens (felhasználó oldali) szoftverek nyílt forráskódúak, bárki aprólékosan ellenőrizheti azok működését, általában amatőr(nek álcázott) programozók fejlesztik szabadidős tevékenységként. Az internetről minden korlátozás nélkül ingyen letölthetők.

Bitcoint több mint tíz online tőzsdén lehet vásárolni, illetve léteznek ATM-ek (készpénzes terminálok) is erre a célra. A világon összesen négy-öt ezer bolt, vállalkozás fogadja el, a számuk lassan ugyan, de nő. Ugyancsak növekszik azoknak az innovatív mikro-vállalkozásoknak (start-up) a száma, amelyek valamilyen módon a bitcoin-nal állnak összefüggésben.

És most lássuk a lényeget.

2. A Bitcoin megítélése

Ki az a Satoshi Nakamoto, és miért nem fedi fel a kilétét? Miért van az, hogy 1998-ban Nick Szabó ismert folyóiratokban megjelent tanulmánya alig érdekelt valakit, viszont az interneten inkognitóban cikkező Nakamoto ötlete 2009-ben világhódító útra indult. A világhálózat addig bekövetkezett térhódítása miatt, mondják néhányan, azonban ez nem elegendő magyarázat: Próbáljon meg valaki bármely zseniális ötletet a saját ismeretlen neve alatt a Facebook-on közzétenni matematikai formulák segítségével, az eredmény nagy biztonsággal megjósolható: A kutyát se fogja érdekelni. Minden bizonnyal erre a sorsra kellett volna jutnia a bitcoin-nak is, mégsem így történt.

Vajon miért?

Az a pár blog és Youtube videó, ami a témával foglalkozik (2015-ben!) azt feltételezi, hogy valamelyik titkosszolgálat – alkalmasint az NSA – állhat a háttérben, mivel ő rendelkezik azzal a szellemi kapacitással és politikai támogatottsággal, amely lehetővé teszi egy ilyen grandiózus projekt elindítását.

Ám legyen, ellenőrizni úgysem tudjuk, viszont ha igaz, akkor óhatatlanul felvetődik egy másik, fontosabb kérdés: Mi célból teszi ezt? Az erre adandó válasz sokkal érdekesebb, és messzebbre mutat annál, mint hogy Nakamoto magányos tudós-e, vagy e név alatt egy egész csapat tevékenykedik, és hogy a csapattagok melyik fizetési listán szerepelnek.

A bitcoin alkalmazása – mint volt szó róla – a készpénz (bankjegy) használatnak feleltethető meg. Ez azért is különös, mert a készpénz használatát napjainkban az államok igyekeznek visszaszorítani, mert az az adóelkerülés és a pénzmosás hatékony eszköze lehet annál fogva, hogy a segítségével végrehajtott tranzakciókat nem lehet nyomon követni, azok nem köthetők személyekhez, túl azon természetesen, hogy a készpénzhasználat a bankok és az ügyfelek számára többletköltséggel jár. Nem véletlenül korlátozzák a vállalkozások által kifizethető, vagy az országhatáron keresztül magánszemélyek által kivihető maximális készpénz mértékét.

Mégis: Hogy van az, hogy az államok és bankok egyik oldalról igyekeznek korlátozni a készpénz (bankjegy) forgalmat, a másikról viszont szemet hunynak a bitcoin és az egyéb kriptopénzek használata felett?

A FED – az USA központi bankjának szerepét betöltő magánbank – elnöke újságírói kérdésre a közelmúltban azt válaszolta, hogy a bitcoin használata nem tarozik a hatáskörébe, ő csak a dollárért felel. Az USA törvényhozása a bitcoint nem pénzként, hanem pénzügyi eszközként (financial instrument) határozza meg, és részben az arra vonatkozó törvények hatálya alá helyezi. A J.P. Morgan egyik alelnöke egy nem rég készített interjúban kitérő választ adott a bitcoin használatával kapcsolatos újságírói kérdésre, mindenesetre a New York-i tőzsde komolyan fontolóra vette a bitcoin árfolyamának jegyzését.

Az Európai Bíróság 2015 őszén egy svéd magánszemély beadványára a bitcoinos pénzváltási ügyletet ÁFA mentesnek ítélte meg, hivatkozva a valuták közötti átváltás adómentességére, amellyel a bitcoint de facto pénzként ismeri el.

A Bank of England hivatalos közleményében mintegy két éve elhanyagolhatónak nevezte a bitcoin által generált forgalmat, – valóban az volt, hisz a bitcoin kapitalizációja akkoriban mintegy négy milliárd dollárra rúgott (2015!), és ami 2017-re a tízszeresére emelkedett – ezért az angol (brit?) központi bank tolerálja annak használatát.

Peking a bankok és vállalkozások számára tiltja, a magán személyek részére azonban engedélyezi a bitcoin-t: Nem mindenki számára ismert, hogy a világ legnagyobb bitcoin tőzsdéit Kínában üzemeltetik, amelyek jüanban jegyzett napi forgalma jelentősen felülmúlja a nyugati országok hasonló tőzsdéinek kereskedelmét.

Oroszország központi bankja másfél évvel ezelőtt a bitcoinnal kapcsolatos közleményében megállapította, hogy az ország hivatalos valutája a rubel. Oroszhonban aki nem tud a sorok között  olvasni, az az álmos könyvek szerint nem sokra viszi, ennek ellenére az interneten virágoznak a bitcoinnal kapcsolatos orosz oldalak és fórumok mindenféle következmény nélkül. Azóta az orosz pénzügyminiszter-helyettes a Bloombergnek adott interjújában nem zárta ki, hogy országában rövidesen szabályozott keretek között hivatalosan is engedélyezni fogják a Bitcoin használatát, és – itt kapaszkodjunk meg – az indoklás szerint azért, hogy a pénzügyi tranzakciókat átláthatóvá tegyék, és a pénzrendszert kifehérítsék.

Japánban 2017. április 1-től hivatalosan is engedélyezték a bitcoin és az egyéb kriptopéntek használatát a kiskereskedelemben.

A Magyar Nemzeti Bank nem rég (2015) közleményben hívta fel a figyelmet a bitcoin árfolyamának erős volatilitásából fakadó kockázatokra, de ennél messzebb nem ment.

Kérdések

Mi az oka ennek a tartózkodó, ugyanakkor nem tiltó magatartásnak?

Mi az oka annak, hogy a királyok, parlamentek és bankárok a történelem folyamán mindig kíméletlenül felléptek az alternatív pénzkibocsátás és használat ellen az általuk kibocsátott pénz monopóliuma érdekében, ugyanakkor ez a bitcoinra már a kezdetektől fogva sem igaz, hanem inkább a jószándékú hallgatást, halogatást és csöndes támogatást választják?

Mi az oka annak, hogy az Egyesült Államok a dollár világpénz szerepének megőrzése érdekében több százmilliárd dollárért háborúkat is hajlandó indítani, ugyanakkor a bitcoin esetében félrefordítja a fejét, pedig azt – jelenleg néhány tízmillió, de pár éve még csak néhány millió – dollár mozgósításával tőzsdei összeomlást előidézve mindenféle háború nélkül meg tudná tenni úgy, hogy senki sem gyanakodna rá?

Mi az oka annak, hogy az internetes bitcoin szolgáltatásokkal viszonylag kevesen élnek vissza, bár lehetőség bőven lenne rá a zavaros, sokszor nem létező szabályozásból adódóan?

Mi az oka annak, hogy a Youtube-on és egyéb internetes fórumokon egymást érik a bitcoin használatával kapcsolatos tudósítások, ismertetők és nem kis pénzből rendezett konferenciák, amelyeken a bitcoint, mint a jövő nagyszerű lehetőségét mutatják be, viszont mindebből a mainstreem médiában csak vajmi kevés jelenik meg?

Mi az oka annak, hogy ezeken az előadásokon, konferenciákon a fellegekbe dícsérik a bitcoin azon tulajdonságát, hogy nincs szükség hozzá bankokra vagy egyéb közvetítő szervezetekre, teljesen anonim, ráadásul nem inflálódik, hisz 21 milliónál képtelenség belőle többet előállítani, ugyanakkor alig esik szó arról, hogy a digitális pénz a névtelenségéből adódóan a drog és fegyverkereskedelem, a terrorizmus és az egyéb illegális tevékenységek finanszírozásának hatékony eszköze?

Mi az oka annak, hogy ezeken az előadásokon, ismertetőkön soha nem elemzik azt a nyilvánvaló problémát, hogy az államok – a digitális pénz névtelenségéből adódóan – hogyan szedik be az adót, ha a kereskedelem bitcoinban fog megvalósulni?

Mi az oka annak, hogy az erősen visszafogott médiajelenlét ellenére a bitcoin egyre ismertebb, azonban használata csak lassan nyer teret, akármennyire is bizonygatják az ellenkezőjét felkent propagandisták és lelkes amatőrök ?

Mi az oka annak, hogy ezért az önmagában haszontalan kódért cserébe sokan hajlandók nem kevés dollárt, eurót, jüant fizetni anélkül, hogy az kötve lenne bármilyen pénzhez, termékhez, szolgáltatáshoz vagy akármilyen földi jóhoz, ezért az árát egyes egyedül az iránta való kereslet és kínálat megmagyarázhatatlan, szeszélyes viszonya határozza meg azokon az internetes tőzsdéken, amelyek korrekt működéséért gyakorlatilag senki sem felel?

Nos, ezekre a kérdésekre igyekszik választ adni az alábbi elemzés. “

A sorozat 2. részét itt olvashatod.

Támogatás

Ha tetszenek a posztok és szeretnéd támogatni a munkánkat, akkor itt megteheted:

BTC: 1G9ReJJUXqwwtAUCajzUk4GWm6BDWoKCCf

LTC: LPFXf42zHTgT8BAGmi2dgBKMUCpUJyYVxy

DASH: XuD7Am4yoyDh6tR3GdgWpFFMTnkEQ4KP26

ETH: 0xe984642d5f84e2043a535aba5b6c7ff1691ac15b

MONERO: 358a3bac054b9c91dfaf6f5b3a57cd43d92e4d8056127201a64067e55eff0607

Címkék:

    dr. Varsányi Károly ügyvéd, a digitalcash.hu oldal szerkesztője, más oldalak vendégírója, blokklánc jogász. Ha kérdésed van a digitális fizetőeszközök vagy a digitális eszközosztályok (tokenek, etc.) kapcsán, akkor írj neki.
    Ajánlott bejegyzések
    SZÓLJ HOZZÁ
    3 hozzászólás
    • Öreg Rozmár Válasz

      sziasztok,

      kicsit offtopic, de a bányászat által keletkezett számítási teljesítmény felhasználása érdekel. Ki fizethet érte, mire használhatja fel? Jó esetben jóra, pl.: SETI@HOME , de mi van ha nem? Érdekelne cikk erről is.

      Köszi,

      2017-08-20 at 11:20
      • Carlo, Digicash, Jofkov Válasz

        Jó kérdés. Próbálunk majd utánnajárni. Köszi az ötletet.

        2017-08-20 at 11:37
    • Mit mondott Roger Ver a Bitcoin Cash-ről? - Digitalcash.hu Válasz

      […] Kínára is azért „haragszom”, mert egy ilyen hatalmas ország, ekkora erőforrásokkal hogyan hagyhatta elszabadulni a lovakat, hacsak nem szándékosan? Már sokkalta hamarabb kellett volna (okosan)lépnie, azaz szabályoznia. Az ilyen tiltások csak az árfolyamnak tesznek rosszat, annak is csak átmenetileg, na persze, ha az a cél, akkor viszont minden a tervek szerint halad. […]

      2020-03-31 at 14:25

    Leave A Comment

    Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

    Digitalcash.hu