Az MNB sajtóközleménye az ICO befektetésekről.
-
Szerződr. Varsányi Károly
-
Kommentek0 Komment
-
Kategória
Bár az MNB bitcoinnal és egyéb digitális devizákkal kapcsolatos álláspontja hagy némi kérdést mindenkiben, de most végre pozitív irányba mozdultak és megszólaltak ICO ügyben. Reméljük, hogy (pl.) orosz mintára előbb-utóbb nálunk is elindul valami és lesz a kérdésben szabályozás is, nem csak figyelmeztetés.
Olvassuk együtt, hogy mire figyelmeztetnek:
“Akár befektetett tőkéjük egy részét vagy egészét is elveszthetik azok az ügyfelek, akik tokeneket vásárolnak nyilvános ICO forrásgyűjtés keretében tőkebevonásra, cégfejlesztésre hivatkozó személyektől. Az MNB és az Európai Értékpapír-piaci Hatóság is folyamatosan figyelmeztet az – egyre inkább terjedő – befektetés jelentős kockázataira.
Az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) és a Magyar Nemzeti Bank (MNB)folyamatosan felhívja a fogyasztók figyelmét arra, hogy Európa-szerte, így Magyarországon is terjedőben van a rendkívül kockázatos befektetéseknek számító ICO (initial coin offering) nyilvános forrásgyűjtési forma.
Az ICO jellemzője, hogy egy vállalkozás vagy magánszemély – osztott főkönyvi (distributed ledger) technológia, például blokklánc (blockchain) alkalmazásával – tokeneket bocsát ki és kínál eladásra hivatalos fizetőeszközért (pl. euró), vagy gyakrabban virtuális valutáért (pl. bitcoin, ether) azért, hogy projektjéhez tőkét szerezzen vagy cégépítését finanszírozza. A tokenek a kibocsátó, vagy a kibocsátó közösség felé fennálló „értéket” testesítenek meg, a hagyományos befektetési termékek közül a legjobban a részvénybefektetésekhez hasonlítanak, ám fontos különbség, hogy a tokenek tulajdonosi jogokat többnyire nem biztosítanak, társasági részesedést jellemzően nem testesítenek meg.
Az ICO-k rendkívül kockázatos és igen spekulatív befektetési formáknak számítanak. A tokenek ára ugyanis általában rendkívül ingadozó, és előfordulhat az is, hogy a befektetők huzamosabb ideig nem tudják visszaváltani őket, azaz likvid (másodlagos) piaccal nem feltétlenül rendelkeznek.
További kockázatot jelenthet, hogy az ICO-k nem minősülnek egyértelműen szabályozott nyilvános forrásgyűjtési formának az Európai Unióban (EU). Ezzel összefüggésben az ICO-val kapcsolatos befektetői információk, tájékoztatások egyelőre még nem kiforrottak. Az ICO-t bemutató tájékoztató (ún. white paper) kapcsán kiemelt kockázatot jelent, hogy a dokumentum – szabályozottság hiányában – nem, vagy nem teljeskörűen tartalmazza a befektetési döntéshez szükséges információkat és jellemzően túlzottan optimista piaci előrejelzéseket tartalmaz.
E tranzakciók kapcsán jelentős annak az esélye, hogy a befektetők elveszthetik befektetett tőkéjük egy részét vagy egészét, mivel az ICO-projektek tipikusan a fejlődés korai szakaszában vannak, és üzleti modelljeik kísérleti jellegűek. Az ICO-ba fektető ügyfeleket nem védik az uniós vagy magyar garanciaintézmények felelősségi és kárviselési szabályai sem. Végül az ICO-k kapcsán felmerülhet a csalás és pénzmosás lehetősége is.
Az ICO-projekteket jellemzően külföldi bejegyzésű, határon átnyúló szolgáltatást nyújtó vállalkozások, vagy éppen természetes személyek valósítják meg. A közelmúltban ugyanakkor a hazai piacon már megjelentek egyes magyar vállalkozások, magánszemélyek által – valamilyen ICO keretében – kibocsátott tokenek is.
A valamely európai hatóság engedélyével rendelkező, határon átnyúló ICO-t megvalósító külföldi intézmények felügyelete nem tartozik a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hatáskörébe. Az viszont, hogy egy magyarországi vállalkozás, magánszemély által megvalósított ICO a magyar jegybank felügyelési körébe tartozik-e vagy sem, csak eseti alapon határozható meg. Számos ICO – struktúrájától függően – ugyanakkor kívül eshet az EU-s és hazai jogszabályok hatókörén. Ebben az esetben a befektetők egyáltalán nem részesülhetnek az uniós jogszabályok nyújtotta védelemben.”
Forrás:: itt.
Leave A Comment Kilépés a válaszból
Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .
Üdvözöljük a blokklánc jogász weboldalán
Címkefelhő
Legfrissebb hozzászólások
Archívum
- 2022 augusztus (8)
- 2022 július (13)
- 2022 június (12)
- 2022 május (17)
- 2022 április (14)
- 2022 március (8)
- 2022 február (9)
- 2022 január (17)
- 2021 december (12)
- 2021 november (15)
- 2021 október (15)
- 2021 szeptember (20)
- 2021 augusztus (20)
- 2021 július (18)
- 2021 június (32)
- 2021 május (26)
- 2021 április (32)
- 2021 március (24)
- 2021 február (21)
- 2021 január (29)
- 2020 december (26)
- 2020 november (25)
- 2020 október (31)
- 2020 szeptember (25)
- 2020 augusztus (23)
- 2020 július (21)
- 2020 június (14)
- 2020 május (12)
- 2020 április (13)
- 2020 március (14)
- 2020 február (7)
- 2020 január (10)
- 2019 december (16)
- 2019 november (12)
- 2019 október (14)
- 2019 szeptember (15)
- 2019 augusztus (18)
- 2019 július (20)
- 2019 június (25)
- 2019 május (21)
- 2019 április (20)
- 2019 március (23)
- 2019 február (18)
- 2019 január (24)
- 2018 december (19)
- 2018 november (22)
- 2018 október (21)
- 2018 szeptember (25)
- 2018 augusztus (19)
- 2018 július (19)
- 2018 június (18)
- 2018 május (24)
- 2018 április (21)
- 2018 március (19)
- 2018 február (20)
- 2018 január (27)
- 2017 december (22)
- 2017 november (23)
- 2017 október (22)
- 2017 szeptember (23)
- 2017 augusztus (30)
- 2017 július (26)
- 2017 június (23)
- 2017 május (23)
- 2017 április (9)