Tegnap írtuk az államtól független fizetési rendszer és fizetőeszköz koncepciójáról, ami kétségtelenül káprázatos dolog.

Azonban kodifikációra hajló ügyvédként a saját területünket nézve is vannak örvendetes fejlemények a jog világában is. Attól, hogy a válaszok még nem születtek meg rájuk, vannak ilyenek. Remélhetőleg nemsokára lesznek válaszok is.

Hogy is fogalmaztuk ezt meg ügyvédi honlapunkon?

“A jog, a gazdaság és a pénz XXI. századi átalakulását a technológia hajtja. A Programozható gazdaság és a Pénz 2.0 előbb-utóbb mindenki életére hatást fog gyakorolni. A jogrendszer és benne a jogi hivatás át fog alakulni. Ügyvédként és blokklánc jogászként is követem ezt a folyamatot angol és magyar nyelven is.”

Ha most átnézünk a másik oldalra, jelesül a digitális jegybankpénz oldalára, a saját szakmánkat tekintve ott is izgalmas dolgokat találunk. (Még egy kriptópénzekkel való összevetés kapcsán is, hiszen régóta tudjuk, hogy minden központi banknak van egy kis esetecskéje a digitális jegybankpénzzel.)

Hogy miért? Mert egy CBDC esetleges kibocsátása természetesen kérdéseket vet fel az a magánjog és a közjog területén is (lásd: tulajdonjog, nemzetközi magánjog, a szerződések szabályai, a pénzügyi jog és benne az adójog, a fizetési rendszerek és az elszámolásokkal kapcsolatos törvények, a fizetésképtelenséggel kapcsolatos törvények, és a mindent átható adatvédelmi rendelkezések).

Ha a 2 féle CBDC közül (ti: számla alapú és token alapú) közül a token alapú kapna bizalmat jegybanki részról, akkor 3 fontos kérdés kapásból megoldandó jogi szempontból is.

Először is a jelenlegi törvények szerint a legtöbb országban nem minősülne valutának egy token alapú CBDC, mivel ez a jogi kategória eddig jellemzően a fizikai bankjegyekre és fémérmékre volt fenntartva. Elméletileg a monetáris törvény egy törvényi reformmal behozhatja pénznemként token alapú CBDC-t, de a törvényes fizetőeszköz státusz kiosztása nem lehetséges, mindaddig, amíg a népesség széles rétegei nincsenek abban a helyzetben, hogy technikailag megkapják az ilyen fizetőeszközt.

Másodszor, mivel a token alapú CBDC a magánjog alapján nem rendelkezik egyértelmű státusszal, így amíg nem történik meg – az általam sürgetett – jogi kodifikáció, nehéz kiterjeszteni a tokenre azokat a magánjogi kiváltságokat, amelyeknek a jogrendszerek tulajdonítanak a forgalom elősegítése céljából a törvényes fizetőeszközöknek.

Harmadszor, felmerül a büntetőjogi védelem biztosítása az (elektronikus) hamisítás és egyéb visszaélések ellen.

Ezeket a kérdéseket illő lenne minél előbb átgondolni.