Volt nemrég egy kriptós konzultációm egy Ügyféllel, ahol felmerült a fenti címben szereplő kérdés (ti: szocho).

Ezzel kapcsolatban már régóta akartam publikálni egy korábbi megkeresésemre adott NAV választ, de most rá is vettem magamat.

Egyre égetőbbé válik sokak számára ugyanis az adó kérdés, ahogy a kriptopénzek árfolyama emelkedik, mert ahogy a művelt francia mondja “needig is one thing and getting is an other”, tehát más vágyni rá és más megkapni (de erről majd később posztolnék).

Évekkel ezelőtt is ingyen és bérmentve osztottam meg a fontos adózási információkat a hazai kriptós közösséggel, most is így fogok eljárni.

Utánközléshez most is hozzájárulok, csak legyen feltüntetve, ha kérhetem a forrás is.

Lássuk tehát.

A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (Szocho tv.) 1. § (1)-(3) bekezdései szerint:

„(1) Szociális hozzájárulási adó (a továbbiakban: adó) fizetési kötelezettség áll fenn a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerint összevont adóalapba tartozó adó (adóelőleg) alap számításnál figyelembe vett jövedelem után.

• Az (l) bekezdésben meghatározott jövedelmeken kívül adófizetési kötelezettség terheli az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíjat és a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíjat.
• Adófizetési kötelezettség terheli az Szja tv. szerinti önálló és nem önálló tevékenységből származó jövedelem esetében az Szja tv. szerinti adó (adóelőleg) alap hiányában a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen  ellátások  fedezetéről  szóló  2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tb,.) szerint
• a) biztosítottnak minősülő személy részére juttatott olyan jövedelmet, amely a Tbj. 27. § (1) bekezdés b) pontja alapján,
• b) a Tbj. 30. §-a alapján

járulékalapot képez.”

A Szocho tv. 1. § (5) bekezdés a)-e) pontjai értelmében az (1)-(4) bekezdésen túl adófizetési kötelezettség keletkezik

1. a vállalkozásból kivont jövedelem [Szja tv. 68. §],
2. az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [Szja tv. 65/A. §]
3. az osztalék [Szja tv. 66. §], vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. §],
4. az árfolyamnyereségből származó jövedelem [Szja tv. 67. §],
5. az Szja tv. l/B. § hatálya alá tartozó természetes személy e tevékenységéből származó jövedelme

Magyarországon adóztatható része után.

A Szocho tv. 2. § (2) bekezdése alapján a 1. § (5) bekezdés a)-e) pontja esetében az adót addig kell megfizetni, amíg a természetes személy 1. § (l)-(3) bekezdés és az 1. g (5) bekezdés a)-e) pontja szerinti jövedelme a tárgyévben eléri a minimálbér összegének huszonnégyszeresét (a továbbiakban: adófizetési felső határ).

Ennek alapján tehát, a természetes személynek a

1. a vállalkozásból kivont jövedelem [személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 68. §],
2. az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [Szja tv. 65/A. §],
3. az osztalék [Szja tv. 66. §], vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. §],
4. az árfolyamnyereségből származó jövedelem [Szja tv. 67. §] és
5. az Szja tv. 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személy e tevékenységből származó jövedelme                                                           ‘

után a szociális  hozzájárulási  adót addig kell megfizetni,  amíg a szociális hozzájárulási adó alapot képező:

1. az Szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó adó (adóelőleg) alap számításnál figyelembe vett jövedelme;
2. az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíja;
3. a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíja;
4. az Szja tv. szerinti önálló és nem önálló tevékenységből származó jövedelem esetében az Szja tv. szerinti adó (adóelőleg) alap hiányában a Tbj. szerint biztosítottnak minősülő személy részére juttatott olyan jövedelme, amely a Tbj. 27. § (1) bekezdés b) pontja alapján, a Tbj. 30.§-a alapján járulékalapot képez; valamint
5. az előzőekben említett a)-e) pont szerinti jövedelme

eléri a minimálbér összegének huszonnégyszeresét (a továbbiakban: adófizetési felső határ). 

Itt kívánom megemlíteni, hogy az 1-4. pontokban említett jövedelmek után a jövedelem összegétől függetlenül kell a szociális hozzájárulási adót megfizetni.

Egyéni vállalkozó esetében a vállalkozói kivét összege az Szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó önálló tevékenységből származó jövedelem, amely Szja tv. szerinti adó (adóelőleg) alapot képező jövedelemnek minősül. A kivét összege után összeghatártól függetlenül meg kell fizetni a szociális hozzájárulási adót.

A kivét összegét  viszont  az  a -e) pontok szerinti  jövedelmek — így a vállalkozói osztalékalap — utáni szociális hozzájárulási adó kiszámításánál az adófizetési felső határ összegébe be kell számítani.

Például, ha a kivét összege 2020. évben a (161.000 x 24) 3.864.000 forintot eléri, akkor az egyéni vállalkozónak  a vállalkozói  osztalékalapja után  már  nem  kell adót fizetnie.   

Ha az egyéni vállalkozónak a vállalkozói osztalékalapján kívül más, a fentiekben említett szociális hozzájárulási adó köteles jövedelme nem volt, vagyis vállalkozói kivétet sem számol el, akkor legfeljebb 3.864.000 forint összegű vállalkozói osztalékalap után kell szociális hozzájárulási adót fizetnie.

Az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély esetében a kriptopénzek értékesítéséből származó bevétel az összevont adóalapba tartozó egyéb jövedelemként szociális hozzájárulási adóköteles, melyre az adófizetési felső határ nem vonatkozik.

A NAV válaszáért pedig köszönet: dr. D.T.S-nének, H. Réka és dr. V. György Osztályvezetőknek.