Ügyvédként kapok vissza-visszatérő adójogi kérdéseket. Éppen ezért elhatároztam, hogyha nem is mindegyikről, de párról azért írok, hogy ne kelljen mindig megkapnom őket.

Az év elejétől új adójogi szabályrendszer van hatályban, azzal, hogy már a 2021-es adóév vonatkozásában is alkalmazhatóak a kriptoeszközökkel végrehajtott ügyletből származó jövedelemre vonatkozó szabályok.

De mi is az a kriptoeszközzel végrehajtott ügylet?

Erre az Szja tv. 67/C.§ (2) bekezdése ad választ:

E törvény alkalmazásában kriptoeszközzel végrehajtott ügyletnek minősül az az ügylet, amelyben a magánszemély bárki számára megköthető, elérhető ügyletben kriptoeszkök átruházása, átengedése révén (ideértve a kriptoeszköz biztosította jog gyakorlását is) nem kriptoeszköz formájában vagyoni értéket szerez. Ügyleti nyereséget kell megállapítani (a meghaladó rész tekintetében) akkor, ha a tárgyévi ügyletek révén megszerzett bevételek összege meghaladja a kriptoeszközök megszerzésére és az ügyletekhez kapcsolódó díjakra, jutalékokra (ideértve a konkrét ügylethez nem kapcsolódó, de a kriptoeszközök tartásával összefüggő tárgyévi igazolt kiadásokat is) fordított tárgyévi igazolt kiadásokat. Ügyleti veszteséget kell megállapítani (a meghaladó rész tekintetében) akkor, ha az említett tárgyévi kiadások összege meghaladja a tárgyévi bevételek összegét. Ügyleti bevételt nem kell megállapítani, ha az ügyletből származó bevétel a minimálbér 10 százalékát nem haladja meg, feltéve, hogy a bevétel megszerzésének napjára más, azonos tárgyú ügyletből a magánszemély nem szerez bevételt, továbbá az adóévben e bevételek összege a minimálbért nem haladja meg.

Ezek után nézzük a vissza-visszatérő kérdéseket:

1.Kell-e adóznom az airdrop után?

Ilyenkor a fenti jogszabályhely nem alkalmazható, mert nem kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származik a jövedelem, ez esetben tevékenységi jövedelemről beszélhetünk, mely a magánszemély önálló tevékenységéből származó jövedelmeként adóköteles (Szerkesztő: mármint, ha kilépsz a kripto „feketedobozból”).

2. Kell-e adózni az ún. fork után?

Mivel a fork nem minősül kriptoeszközzel végrehajtott ügyletnek, ezért adókötelezettség sem keletkezik utána.

3. Kell-e adózni az ún. market makeri tevékenység után?

Amennyiben az ilyen tevékenység (tehát a likviditás biztosítása) kripto-kripto párokban valósul meg, úgy nem keletkezik adófizetési kötelezettség. Ellenben ha ez fiat-kripto párban történik, akkor viszont igen, mert kriptoeszközzel végrehajtott ügyletnek minősül.

4. Kell-e adózni az NFT-k értékesítése után?

A törvény az NFT-k mintelését, kvázi „bányászatként” tekinti, ott pedig nem kell adót megállapítani a kriptoeszközök előállítása kapcsán. Nyilván, ha értékesítésre kerül a kibányászott kriptoeszköz vagy azon bármilyen tárgyi eszközt vásárolnak, akkor már más a helyzet. Ugyanez igaz az NFT-re is: amennyiben az értékesítés kkriptoeszközben történik, úgy nem keletkezik adófizetési kötelezettség.

5. Élhetek-e az ún. adókiegyenlítés eszközével?

Erre a kérdésre az SZJA tv. 67/C.§ (5)-(7) bekezdései adnak választ:

(5) Ha a magánszemély az adóévben, az adóévet megelőző évben, vagy az adóévet megelőző két évben kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó veszteséget ért el és azt a veszteség keletkezésének évéről szóló adóbevallásában feltünteti, adókiegyenlítésre jogosult, amelyet az adóbevallásában megfizetett adóként érvényesíthet a (6) és (7) bekezdés szerint.

(6) A (5) bekezdés szerinti adókiegyenlítés az adóévben, vagy az azt megelőző két évben bevallott, kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó veszteségnek és a 8. § (1) bekezdése szerinti, a bevalláskor hatályos adókulcsnak a szorzata, csökkentve az adóévet megelőző két év bármelyikéről szóló adóbevallásban kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó veszteség miatt már érvényesített adókiegyenlítéssel, de legfeljebb a (7) bekezdés szerint meghatározott összeg.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott összeg az adóévben, vagy az azt megelőző két évben bevallott, kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem adója, csökkentve az adóévet megelőző két év bármelyikéről szóló adóbevallásban kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó veszteség miatt már érvényesített adókiegyenlítéssel.

6. Élhetek-e az ún. adóamnesztiával?

Ezt pedig az Szja tv. 102.§ (3) bekezdése rendezi:

(3) Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvénnyel megállapított 67/C. §-t a magánszemély 2021. adóévre is alkalmazhatja. Ha a magánszemély a 2021. adóévet megelőzően kriptoeszköz átruházására, átengedésére tekintettel jövedelmet nem állapított meg, valamennyi kriptoeszközre kötött ügylete tekintetében választhatja az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvénnyel megállapított 67/C. § alkalmazását, azzal, hogy az említett ügyletek eredményét 2022. évi ügyleti eredményként veszi figyelembe.

Ennyit mára a jogtudomány és adózás világából!

Remélem sikerült segítenem és a jövőben mellőzni fogjátok az ezekre irányuló kérdéseket!