A munkája során gyakran találkozik az ügyvéd érdekes emberekkel. Külön öröm, ha ez kriptos területen történik.

Nemrégiben pontosan ez történt velem, hiszen találkoztam – nevezzük így – Tamással, aki kripto tőzsdéken (market) maker-kedik. Az Ő ügyének megoldásán túl megragadtam a lehetőséget és gyorsan készítettem Vele egy interjút. Az alábbiakban ezt olvashatjátok majd.

Előljáróban ennyit dióhéjban, hogy a piacokat általánosságban ajánlat tevők (makerek) és ajánlat elfogadók (takerek) alkotják. A makerek olyan vételi vagy eladási megbízásokat hoznak létre, amelyeket nem hajtanak végre azonnal (pl. „Eladom a BTC-met, amikor annak ára eléri a 15.000 dollárt” vagy “Veszek BTC-t, ha annak ára eléri a 14.000 dollárt”).

Ez azért jó, mert likviditást teremt, ami azt jelenti, hogy mások könnyebben tudnak azonnal vásárolni vagy eladni BTC-t, ha a fenti feltétel teljesül. Azokat az embereket, akik azonnal vásárolnak vagy adnak el, takereknek nevezzük. Más szavakkal, a takerek “veszik fel” a makerek által létrehozott megrendeléseket. Ennyi bevezető után jöjjön az interjú.

DC: Kérlek magyarázd el az Olvasóknak, hogy pontosan mivel foglalkozol a kripto tőzsdéken?

T: Saját számlás kereskedést folytatok, saját algoritmus illetve program segítségével. Jellemzően rövid távú, árjegyző (market maker) jellegű stratégiával. Konyhanyelven szólva, programot vagy inkább programokat írogatok, amelyek kapcsolódnak a tőzsdékhez. Ezek próbálnak minél gyorsabban és pontosabban egy saját elméleti közép árat számolni minden eszközre, majd ezen árhoz képest kicsivel alatta vételi, kicsivel felette eladási ajánlatot küldenek, illetve tartanak fenn a tőzsdéken. Ha jó az elméleti ár amit számolok, és gyorsak a programjaim, akkor többet nyerek mint bukok 🙂

DC: Honnan jött az ötlet, mi a háttered és mi motivált?

T: Pénzügyi, de főleg informatikai, matematikai hátterem van. A motiváció a 2008-as gazdasági válságig nyúlik vissza. Barátaimmal hobbi szinten kezdtünk tőzsdézni, mint sokan mások akkoriban. Nagyon élveztük, kézzel adtuk be az OTP ajánlatokat, és folyamatosan néztük az árfolyamot. Természetesen vaktában lövöldöztünk, és hüledeztünk minden nap, hogy mekkorákat mozog az árfolyam. Akkor merült fel bennem, hogy biztos lehet ezt ennél ügyesebben csinálni. Kitalálni stratégiákat, letesztelni a múltbeli adatokon, egyszóval megérintett az algoritmikus kereskedés izgalma. Esténként szabadidőmben elkezdtem ilyesmivel foglalkozni. Első programjaim a BÉT-en futottak. Jelentős nyereséget nem értem el, de rendkívül szórakoztató volt. Jópár év alatt a nyereség is nőtt valamelyest és több más piacot is kipróbáltam. A kriptódevizák világa egyébként is érdekelt, és miután megszaporodtak a tőzsdék, illetve valamelyest normalizálódott a helyzetük, adta magát az ötlet, hogy erre felé forduljak. Talán elsőre furcsa lehet, de a fő motiváció soha nem a pénzkereset volt önmagában. A sikerélmény mozgat, az amikor egy új kitalált és megírt stratégia önállóan fut és ha picivel is de meg tudja verni a piacot.

DC: Mennyire látod szabályozottnak a saját területedet? Várod-e a Mifid 2-es változtatásokat vagy nem?

T: Látványos a fejlődés, de továbbra is sok területen van “vadnyugat” érzés. Az ügyfélazonosítás területén tetten érhető a felülről jövő szabályozás. De a technológiai szabályozásban (pl. hogyan vigyázzon egy tőzsde a “rábízott” vagyonra) az abban szereplők egymásra licitálnak saját érdekükből és amennyire én látom a szabályozók le vannak maradva. Fő problémának azt látom, hogy a világ kormányai még mindig nem egységesek abban, hogy üldözzék vagy támogassák a crypto devizákat és kapcsolódó új technológiákat. Egy példát kiragadva, hajmeresztő, például ami a Tether körül is megy, pedig a legerősebb stablecoin, több milliárd (!) dollárról van szó. A Mifid II kapcsán számomra szimpatikus, ha az EU egységesen próbál ilyen kérdésekben gondolkodni szabályozni. Úgy gondolom hogy lelke mélyén mindenki szabályozás párti, csak van aki nem tud róla. (Szerkesztő megjegyzése: ez így van)

DC: Véleményed szerint mennyi lehet a fake volumen a különböző kripto tőzsdéken?

T: Nagyobb tőzsdéken egyre kevésbé jellemző. Meg merem kockáztatni, hogy egy-kettőn a nagyobbak közül egyáltalán nincs fake volume. Fontosabb a hírnevük is annál. Persze jelenleg is vannak kisebb tőzsdék, amelyek meg sem próbálják igazán elfedni. Van hogy a kötéslistáról látszik, hogy még egy pár órányi programozásnyi időt is sajnáltak arra hogy ne azonos időközönként, ne azonos mennyiségekben jöjjön létre ügylet nem létező vételi és eladási oldal mellett. Van ahol bizonyos szereplőknek 0%-os díjat alkalmaznak és  hogy, hogy nem, ezek a szereplők valamiért nagyon szeretnek ügyleteket kötni egymás között. Ezen a területen nyilván mindenkinek érdeke lenne egy szigorúbb szabályozás. De mivel itt sem jön felülről a szabályozás, alulról kell érkeznie. Mivel a szereplőknek szüksége volt rá, egyre több mérés, illetve már akár különböző valós idejű mérőszámok érhetőek el.

DC: CEX vagy DEX? Mi a véleményed a decentralizált kripto tőzsdékről?

A DEX még kiforratlan, de nyilván jobban illeszkedik Satoshi víziójába. Valószínűleg tartom hogy folytatódik a térnyerése. Magam mégis CEX párti vagyok, de ez inkább csak a megszokás, a rugalmatlanságom és talán kicsit neveltetés, illetve világkép kérdése. Hiába örvendek az elosztott technológiák vívmányainak, legbelül még mindig jobban tudok bízni egy régóta stabil, “arccal” rendelkező harmadik félben, mint egy elosztott rendszerben.

DC: Mennyire fog meglátásod szerint idővel eltolódni a hagyományos tőzsdei kereskedés a kripto tőzsdék világába? Gondolok itt napjaink DeFi, azaz kripto értékpapírosítási jelenségére is.

Ha tippelnem kellene nem a kripto tőzsdéken fognak megjelenni a komolyabb szereplők értékpapír kripto derivatívákat és egyéb termékeket kereskedni. Ellenkezőleg, a komolyabb szereplők fogják ezeket a technológiákat egyre jobban direktben adoptálni, függetlenül a jelenlegi kripto tőzsdéktől. Akár a hagyományos tőzsdék, nagyobb bankok, de talán egyszer államok is.

DC: Mennyire találod veszélyesnek a DeFi-t és a terület általános szabályozatlanságát? Érhetik-e csúnya meglepetések, akár csak a kereskedőket, akár a market makereket? Lásd még: pool ürítések jelensége?

T: Abszolút, biztosan sok csúnya meglepetés lesz. Olyanok is amelyekre most még senki nem gondolt.  Remélhetőleg idővel ahogy fejlődik és nő az elfogadottsága egyre kevesebb. De ez talán az élet minden “early adopter” területen jellemző. Elég ha csak a Bitcoin kódjára gondolunk. 2010-ből még emlékezetes lehet a 74638 block amikor sikerült 184 milliárd BTC-t létrehozni a semmiből. Idővel egyre kevésbé súlyos hibák bukkanak fel ráadásul egyre ritkábban, így nő a bizalom is. Abban reménykedem, hogy akik ilyen termékeket használnak tisztában vannak ezekkel a kockázatokkal is.

DC: Mi a véleményed az alábbi kijelentésről: “Arbitrage bots look for specific txs in  mempool & frontrun them. Frontrunners look for any transaction that they could profitably frontrun by copying it & replacing addresses with their own. Even execute tx & copy profitable txs by execution trace.” Arra gondolok, hogy front runnereknek nevezzük azt a jelenséget, amikor lemásolják az adott szerződést, ha az valóban esélyesen tud nyerni, majd rálicitálnak az eredeti szerződésre gas priceban, azt remélve, hogy az ő lemásolt szerződésük fog előbb lefutni és megnyerni a nagy díjat.

T: Bevallom ez fel sem merült bennem eddig, a kérdés kapcsán kerestem rá. Egyetlen publikációt futottam át témában, így a válaszom valószínűleg messze lesz a relevánstól. Amennyire én látom a front-running az 1970-es évektől jelen van a hagyományos tőzsdéken és azóta is küzdenek vele. Ott persze a technológiai megoldásokon túl főleg jogi szabályozással. Nyilván egy anonim elosztott rendszer esetében a jogi út nem járható út, naivitás elvárni anonim szereplőktől olyan morális szabályok betartását amiket a technológia nem kényszerít ki. Maradnak a tisztán technológiai megoldások. A hagyományos tőzsdei megoldások egy része talán alkalmazható itt is alkalmazható – például több körös (multiple round) megoldások – de ezek önmagukban kevesek.

 
DC: Vannak-e crypto eszközeid vagy csak úgymond megélhetési lehetőségnek tartod a területet?

T: Eleinte hobbiból voltak, a megtakarításom marginális részeként. Ha megjelent egy új ígéretes altcoin, lelkesen olvasgattam róla és ugráltam egyikből a másikba, pillanatnyi megérzések alapján. Klasszikusan úgy, ahogy nem szabad. Mióta a kereskedés miatt nagyobb mennyiséggel kell rendelkeznem állandóan, sajnos már inkább csak megélhetési lehetőséget látom bennük.

DC: Hol látod a BTC és az Ethereum árfolyamát 5 év múlva, milyen lesz a kriptoterület kapitalizációja 5 éven belül véleményed szerint?

T: Érdekes, hogy nem igazán gondolkodtam ezen. Ugye engem 5 év helyett főleg az érdekel, hogy hol lesz az árfolyam 5 másodperc, 5 perc, vagy 5 óra múlva. 

Úgy tippelem, hogy a BTC árfolyama egyre jobban megnyugszik, csökken a volatilitása, értékmegőrző funkciója kerül előtérbe. Az fiat inflációs nyomás miatt és mivel egyre elfogadottabb lesz és ismertebb, mondjuk 2025-re 20.000 USD lesz. 

Az ETH mellett szól hogy továbbra is az innováció alapja marad valószínűleg, jóval nagyobb a volatilitás és például nincs tisztán limitált mennyiség. Mondjuk 1200 USD 2025-re. A kriptoterület kapitalizációja remélhetőleg stabilan nőni fog, a kisebb altcoinok nagy része viszont szerintem nyom nélkül eltűnhet. Nagy kérdés, hogy milyen lesz végül a kripto terület jogi elfogadása? Ma még például elképzelhetetlen, hogy például egy normál nagybank fiókjába besétálva nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) vásároljunk bitcoint. Talán ennek is eljön az ideje.

Köszönjük az interjút!