Digitalcash.hu
  • Telefonszámunk:
  • Címünk
    Budapest, Hungary
  • Munkaidőnk:
    Hétfő - Péntek 9.00 - 17.00

New to site?


Login

Lost password? (X)

Already have an account?


Signup

(X)
Farooq
KezdőlapSzabályozásKíváncsian várom a MIFID II. kriptós módosítását.
24
aug

Kíváncsian várom a MIFID II. kriptós módosítását.

  • Szerző
    dr. Varsányi Károly
  • Kommentek
    0 Komment
  • Kategória

” A pénzügyi válság rámutatott a pénzügyi piacok működésének és átláthatóságának gyengeségeire. A pénzügyi piacok fejlődése felhívta a figyelmet a pénzügyi eszközök piacainak szabályozását szolgáló keret megerősítésének szükségességére, ideértve azt az esetet is, amikor ezeken a piacokon tőzsdén kívüli kereskedés folyik, annak érdekében, hogy megnövekedjen az átláthatóság, a befektetők jobb védelmet kapjanak, erősödjön a bizalom, foglalkozzanak a nem szabályozott területekkel, és biztosított legyen, hogy a felügyelők megfelelő hatásköröket
kapnak feladataik teljesítéséhez.”

A fenti sorokat a Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU Irányelve, vagyis népszerűbb nevén MIFID II. (Markets iFinancial Instruments Directive irányelve) tartalmazza.

(Szerkesztő megjegyzése: mi most az ún. MIFIR-ről (az Európai Parlament és a Tanács 600/2014/EU rendeletéről) nem beszélünk, mely ugyanúgy a pénzügyi eszközök piacairól szól, de amíg a MiFID II direktívát a nemzeti jogszabályokba át kellett ültetni, addig a rendelet közvetlenül hatályosult ugye.)

A direktíva és rendelet alkalmazását aztán számos szabályozói (RTS) és végrehajtási (ITS) technikai sztenderd egészíti ki, amelyeket az EBA-hoz hasonló jogkörrel felruházott ESMA (European Securities and MarketsAuthority) az Európai Bizottság általi jóváhagyás után bocsát ki.

A legtöbb felhasználó akkor találkozhatott leginkább a MIFID II-vel, amikor besétált a bankjába és mint lakossági Ügyfélnek ki kellett töltenie egy ún. alkalmassági tesztet, ami alapján aztán a bank jól meghatározta “helyette”, hogy a teszt alapján neki, mint Ügyfél számára mely termékcsoport(ok)ba tartozó pénzügyi eszközök alkalmasak.

Valami ilyesmik lehetettek a pénzügyi eszközök: stabil, konzervatív, kiegyensúlyozott, dinamikus, agresszív.

Pedig a MIFID bőven több, mint a fenti banki besorolás az Ügyfelek részére. Ez alapján készül el aztán az ún. pénzügyi eszközök jegyzéke (mely igen részletes felsorolást tartalmaz amúgy), azaz az elérhető pénzügyi eszközök listája a megfelelő befektetői szegmens számára (lakossági, szakmai, elfogadható partner, stb.) Nagy egyszerűsítéssel ez a jogszabály határozza meg azt, hogy mibe fektethetnek be az EU-s állampolgárok.

A cél a MIFID II. alapján minden esetben az ügyfelek vagyonának minimum reálértéken történő megőrzése, a magasabb hozamelvárású ügyfelek esetében pedig annak gyarapítása. Az érintett ügyfelek ugyanis a betét- és megtakarítási számlákon túl tipikusan befektetési termékeket, szolgáltatásokat vesznek igénybe.

A MIFID II. irányelv előírásait részben a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) , illetve a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény ülteti át a magyar jogba, más jogszabályok mellett.

Miért érdekes ez nekünk?

2 okból.

Egyfelől azért mert sem az EU-s Irányelv/Rendelet, sem a magyar jog (Bszt, Hpt, stb.) nem rendelkezik az ún. kripto eszközosztályról.

Jómagam 2017 óta küzdök azért, hogy ez megváltozzon. Elmondhatom: kevés sikerrel.

2017-ben és azóta is elmondható, hogy a digitalis pénzügyi eszközök nem tartoznak sem a Hpt., sem az Fsztv., sem a Kbtf, sem a Bszt., sem a Tpt. hatálya alá és az MNB felügyeleti joga alá sem. 

Az EU-s pénzmosás elleni irányelv ezen némileg módosított, azonban ez nem került következetesen beemelésre a megtakarítási/befektetési tárgyú jogszabályokba. Ráadásul még a pénzmosás kapcsán is vannak lemaradásaink, ne firtassuk agyon a kérdést.

Próbáltam a másik irányba is menni, lásd még jogalkotás egyik szakmai része (IM), de ott sem jártam túl sok sikerrel.

Azt lehet mondani, hogy a “nagy Bitcoin szabályozási dilemma” továbbra is fennáll.

Ellenben van rá esély, hogy ez hamarosan megváltozhat és akár! a magyar banki prémium szolgáltatások közé is bekerülhet a kriptoeszközosztály. Ez lehet a mások ok, amiért minket a kérdés érdekelhet.

(Szerkesztő: ugye,hogy jól mondom T. Magyar Bankszövetség, azt hogyha az ún. sztenderd banki szolgáltatásokba nem is, de az ún. prémiumba be fog majd kerülni?)

Idén ősszel ugyanis az EU Bizottsága be kívánja fejezni a digitális pénzügyekkel kapcsolatos munkáját, amelynek eredménye az lehet hogy egyértelműen meghatározzák a kriptovaluták és tokenek helyét az európai jogban.

„A jogbiztonság hiányát gyakran említik az EU (szilárd) kriptoeszköz-piac kialakításának fő akadályaként. Pedig az EU-s szabályozással jó esély lenne Európának arra, hogy megerősítse nemzetközi pozícióját és globális szabványmeghatározóvá váljon, és az európai vállalatok új technológiákat vezessenek be a digitális finanszírozás területén” – nyilatkozta Valdis Dombrovskis lett politikus, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke idén júniusban.

Az elmúlt évben a Bizottság konzultációkat folytatott szakemberekkel Európa szerte, hogy ajánlásokat tehessen. E konzultáció eredményeként egy nem hivatalos dokumentum került bevezetésre, ami egyértelműen meghatározza a prioritásokat.

Ennek keretén belül végre (szerkesztő: hiszem, ha látom! az enyém már itt van) meghatározások, jogi alapfogalmak kerülnek kialakításra minden típusú kriptoeszköz számára, ide értve a stabil coinokat és értékpapír (jellegű) tokeneket is.

Vagyis: módosul végre a MiFID II, azaz belefoglaltatnak végre a kripto eszközök is.

„Arra számítunk, hogy ez a jogszabály történelmi jelentőségű lesz Európa számára” – nyilatkozta Bruno Schneider – Le Saout, a brüsszeli székhelyű Európai Blocktech Szövetség elnöke.

“Ezek a jogszabályok fogják az elkövetkező években az egész EU-ban támogatni a digitális finanszírozást.

Az új jogszabályok jogbiztonságot nyújtanak, mind a kriptopénzek, (amelyekre a hatályos EU pénzügyi szolgáltatási jogszabályok nem vonatkoznak jelenleg), mind a DLT alkalmazásához a pénzügyi szolgáltatásokban történő megjelenés, valamint a hagyományos pénzügyi eszközök tokenizálása kapcsán”.

A javaslat alapján megszületik végre a token fogalmának jogi meghatározására,amely alapján az összes token érték többé-kevésbé úgy működik majd, mint egy társaság saját tőkéje.

A jogszabály tervezet javasolja egy „homokozó” (sandbox) azaz egyfajta jogi tesztelési terület létrehozását (szerkesztő: az Egyesült Királyságban már működik ilyen), amelybe lehet majd tanulmányozni ezen tokeneknek a blokkláncon történő működését.

A tervezett jogszabály magában foglalja a blokklánc alapú piaci struktúrák szabályozásának részleteit (lásd még: cex-dex kérdéskör).

EU-s direktíváról lévén szó a cél most is, itt is az EU-s kriptoeszközök egységes piacának megteremtése annak érdekében, hogy az EU valamennyi országában értékesíthetők/használhatóak legyenek.

A Bizottság azt javasolja, hogy rendeletet írjon majd elő uniós szintű harmonizált követelményeket a kibocsátók számára, akik kriptoeszközöket kínálnak az Unió egész területén, valamint azon kriptoeszköz szolgáltatók számára, akik engedélyt kívánnak kérni az egységes piacon történő szolgáltatásnyújtáshoz.

A terv szép és jó. Én pedig “öreg” blokklánc jogászként várom, hogy mi és milyen minőségben valósul meg belőle.

Forrás: itt.

Címkék:

dr. Varsányi Károly ügyvéd, a digitalcash.hu oldal szerkesztője, más oldalak vendégírója, blokklánc jogász. Ha kérdésed van a digitális fizetőeszközök vagy a digitális eszközosztályok (tokenek, etc.) kapcsán, akkor írj neki.
Ajánlott bejegyzések
SZÓLJ HOZZÁ

Leave A Comment

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Digitalcash.hu