Olvastam az Indexen, hogy “ráfáztak a kriptohuszárok, telibe kapta őket a tél”.
Mondtam is magamnak, hogy jó lesz megijedni, ha már ezt mondják a magamfajta kriptohuszárnak.
Na, de van az a másik dolog is, hogy akinek halálhírét keltik, az sokáig fog élni.
Úgyhogy, úgy döntöttem, hogy én is bedobom a közösbe a gondolataimat, ami leginkább arról szólnak, hogy a Bitcoin hálózat még nem korrumpálódott, (ez az egy, ami biztosan nem értékpapír), viszont a nemzetközi helyzet meg egyre fokozódik, hogy a hazairól ne is beszéljünk.
Kétségtelen, hogy megtépázódott a szektor nimbusza, de ez a Bitcoin hardcore fanokat (akik hisznek ebben), nem kell, hogy érdekelje.
Én egy ilyen ember vagyok, ezért e téren bizakodóan tekintek a jövőbe. Jöhet még bump persze, de aztán jön majd a pump, meg Trump is. Azt is megmutatom, hogy mennyire vagyok bizakodó. Következzék egy pár héttel ezelőtti írásom.
“Egy, csak egy legény van a vidéken, akibe nem lehet belekötni és ez nem más, mint a Bitcoin.
Az oka is meg van ennek, méghozzá 2 fő oka van. Az egyik az, hogy magában a Bitcoin „white paper”-jében” már „peer to peer electronic cash”-nek van tételezve a bitcoin, azaz a piaci szereplők közötti szabad forgalomban lévő fizetőeszköznek. A másik meg az, hogy Satoshi Nakamoto időben „lelépett” és nem nagyon lehet őt elővenni.
Én mondjuk nem igazán hiszek Nakamotoban, de azt jól tette, hogy „kivonta magát a forgalomból”, mert így szűnt meg annak a lehetősége, hogy kvázi ötletgazdaként befolyásolja a bitcoin hálózat életútját és ezzel a hálózat és a BTC értékét.
Ez egy akkora fegyvertény a Bitcoin „megalkotójától”, hogy nem lehet eléggé kiemelni a jelentőségét, ugyanis többek között ez alapozza meg azt, hogy a bitcoint nem kezelik értékpapírként a szabályozó hatóságok, hanem elfogadják, annak ami: pénznek. Vagy jobban mondva, értékkel bíró digitális eszköznek „kódnak”.
Mielőtt a közgazdászok felhördülnének: jómagam is tisztában vagyok vele, hogy jelen állapot szerint azt mondhatnánk, hogy kicsit felemás, félresikerült pénz ez, hiszen nem tudja teljesen betölteni azon funkcióját, aminek szánták, de erre az a válaszom, hogy egyfelől megfelel annak a fogalomnak, hogy decentralizált, szabad forgalomban lévő fizetőeszköz, másfelől meg jól van közgazdász Barátaim, akkor legyen értékmérő, ezen nem múlik semmi, merthogy – véleményem szerint – nem az lesz a jövőben döntő, hogy minek van felcímkézve, hanem, hogy milyen szerepet tölt be a gazdasági életben, miként használják fel a gazdasági tranzakciók során?
A gazdasági életben pedig jellemzően értékkel bíró kódként, (azaz fizetőeszközként) kezelik a bitcoint, valamint emellett mondjuk fedezetként adják különböző blokkláncokon megvalósuló műveletekhez.
Becsomagolják és lesz belőle wrapped bitcoin, amit aztán szintén kölcsön adnak vagy kamatért vagy likviditási jogosultságért (LP token) és ezer féle képpen rejtik el a bitcoin arcát a különböző De-Fi-s ügyeletekben (lásd: alábbi ábra) úgy, hogy ember legyen a talpán, aki megmondja, hogy éppen melyik DeFi-s platformon milyen „származékával” – vagy mondjuk ki bátran – értékpapírosított formájával, éppen milyen tranzakciót hajtanak végre.
Persze lehet ezt más ún. kriptós eszközökkel is csinálni is (és csinálják is), de azok mögött egyfelől mindig felsejlik az alapítók (foundation) személye, tömege, entitása, akarata, másfelől ezzel együtt sejlenek fel más kérdések is a decentralizáció vagy akár a cenzúra mentesség kapcsán. Ezek a kérdések (ti: decentralizáció, cenzúra mentesség) nem szoktak felmerülni (az egészen extrém megközelítéseket vallók és az igen erős tech. vénával rendelkező szakikat kivéve) a kriptos szcénában a bitcoin kapcsán, éppen ezért abban is konszenzus van ezen körökben, hogy a bitcoin nem értékpapír.
Na, de ez nem jelent semmit azon túl, hogy eredetét tekintve nem az. „Az állam én vagyok” mondás nyomán haladva, – kis túlzással – abból csinál az állam (vagy akár én is) értékpapírt bármelyik kapitalista rendszerben amiből akar, úgy, ahogy akar, akkor amikor és ahogyan szeretne, akkor miért lenne éppen bitcoin vagy a DeFi más? Amit a klasszikus pénzügyi és bankrendszer kitalált és megvalósított és működtet is, azt mind tudja vagy tudni fogja a De-Fi is idővel.
Annak eldöntése vagy akár csak elemzése, hogy valami értékpapír-e vagy sem, nem statikus, és nem tartozik szigorúan magához a digitális eszközhöz. Még a decentralizált hálózatban kizárólag csereeszközként funkcionáló digitális eszközök is becsomagolhatók és értékesíthetők befektetési eszközként, kapcsolható hozzájuk befektetési stratégia, amely így már értékpapír minőséget eredményezhet. Ha egy befektetési alapba helyezzük el a bitcoint és érdekeltségeket adunk el ezzel az alappal a befektetőknek, az bizony új értékpapírt hoz létre. Ahogyan a befektetési szerződések gyakorlatilag bármilyen eszközből megköthetőek, – feltéve, hogy a befektető ésszerűen hasznot vár a létrehozó/kezdeményező/ vagy akár csak az ún. promótáló erőfeszítéseitől -, ugyanúgy igaz ez az ún. virtuális/digitális eszközökre is.
De talán nem is kell ennyire „messzire” mennünk, hiszen kezdhetjük egyszerűbb dolgokkal is, ha spekulálni szeretnénk, vannak „egyszerűbb” megoldások is. Példának okáért itt vannak az ún. határidős szerződések. A határidős szerződés alapvetően egy áru, valuta vagy más eszköz vásárlására vagy eladására vonatkozó megállapodás, előre meghatározott áron, egy meghatározott időpontban a jövőben.
Ellentétben a hagyományos „azonnali piaccal”, a határidős piacon a kereskedések nem azonnal „rendeződnek”. Ehelyett két szerződő fél olyan szerződést köt, amely meghatározza az elszámolást egy jövőbeni időpontban.
Hogyan fejlődtek a határidős kriptopiacok az elmúlt négy évben? Mondhatni, hogy bitang módon.
Az elmúlt 3 évben a határidős ügyletek kereskedési skálája robbanásszerű növekedést mutatott. A határidős ügyletek éves kereskedési volumene 2021-ben elérte az 57 billió dollárt – ez 358%-os növekedés az összes származtatott ügylet 2020- as kereskedési volumenéhez képest. A spotok kereskedési volumene akkoriban 49 billió dollár volt. A határidős kereskedés volumene stabilan 1 billió dolláron maradt az idei második negyedévben, meghaladva az azonnali kereskedés volumenét. (1[N1] )
Mondanunk sem kell, hogy ezen a piacon is fontos szerepet tölt be a „rangidős” bitcoin.
A határidős termékek kulcsfontosságúak a pénzügyi piacon. Ezeknek a termékeknek 3 fő előnye van.
Alapvetően lefedezésre és kockázatkezelésre találták ki a határidős termékeket anno. Működött is az eredeti elgondolás. Egy másik előnyük a rövid kitettség, mivel a kereskedők akkor is fogadhatnak egy eszköz teljesítményére, ha nincs közvetlen kitettségük benne. A tőkeáttétel egy harmadik hasznosság, mivel a kereskedők olyan pozíciókat köthetnek, amelyek nagyobbak, mint a számlaegyenlegük. (2[N2] )
Vegyük észre, hogy ezeket az előnyöket a Bitcoin és a többi digitális eszköz is hozza, csak éppen felturbózva időben.
A likviditás minden pénzügyi piac számára kulcsfontosságú, és arra utal, hogy valaki milyen gyorsan és hatékonyan tud vásárolni vagy eladni egy eszközt anélkül, hogy befolyásolná annak árát. A magasabb likviditási szinttel rendelkező piac megkönnyíti a vevők és az eladók számára, hogy más vevőket és eladókat találjanak, és az általuk preferált árakon bonyolítsák le a tranzakciókat. Ezzel szemben az alacsonyabb likviditás megnehezítheti a tranzakciók lebonyolítását, ami növeli az ún. bid-ask szórást. (3[N3] )
Az Egyesült Államokban a SEC egyelőre pont ezzel (ti: a nem elégséges likviditással) akadályozza az ún. spot ETF-ek elindulását, de meddig tartható ez az álláspont kérdem én, egy olyan új generációval szemben, ahol a De-Fi-s szolgáltatások a hét minden napján, 24 órában elérhetőek, a Ce-Fi-s platformok pedig – extrém esetben olyan – olyan ügyfélszolgálati csapattal rendelkeznek, hogy akár 30 másodpercen belül válaszolnak a felhasználóknak, akár úgy, hogy közben 20 különböző nyelvű országot és régiót fednek le? (4[N4] )
A helyzet tehát az, hogy van (legalább egy) olyan hálózatunk, ami kapcsán nem lehet alapesetiként befektetést vagy befektetési szerződést értelmezni és van több olyan (De-Fi-s) platformunk, ahol éppen lehetne, csak eléggé nehéz (ha nem éppen lehetetlen) a befektetési szerződés alanyait azonosítani, akár csak az ún. promóteri vagy akár 3. feles „üzemeltetői” szempontból is. KYC is kaput.
Ha ugyanis a hálózat, amelyen a token vagy érme működik, kellően decentralizált – ahol a vásárlók már nem várják el ésszerűen egy személytől vagy csoporttól alapvető vezetői vagy vállalkozói erőfeszítések elvégzését – azon a hálózaton lévő digitális eszközök nem minősülhetnek befektetési terméknek és befektetési szerződésnek sem.
Amikor a harmadik fél erőfeszítései már nem kulcsfontosságúak a vállalkozás sikerének meghatározásában, a lényeges információs aszimmetriák megszűnnek. Másfelől pedig, ahogy egy hálózat valóban decentralizálttá válik, a kibocsátó vagy a „kezdeményező” azonosítása a befektetési szerződésekhez szükséges közzétételek elvégzése érdekében jelentősen megnehezül és az értelmét is elveszti, pontosan a kivitelezhetetlensége miatt.
Az Ecopédia szerint „befektetésnek nevezzük egy adott pénzmennyiség felhasználását különféle vagyontárgyak megszerzésére jövőbeni profit reményében. A befektetéseket két csoportra lehet osztani: pénzügyi befektetések és reálbefektetések. Előbbi esetében valamilyen pénzeszközbe (például részvény, kötvény) fektetjük vagyonunkat, míg a másik esetében valamilyen értékálló tárgyba (műkincs, nemesfém) vagy termelési eszközbe történik a beruházás”
Az én véleményem szerint a Bitcoin esetében ez a kettő féle befektetés egyszerre valósul meg, mint anno, amikor aranypénzzel fizettek az emberek. Egyfelől a hálózat, annak paraméterei, az előre lefektetett szabályok, a cenzúra mentesség és lefoglalhatatlanság, (a hatóság szempontjából kvázi kényszerű felhasználói őrizetben hagyása a privát kulcsnak), valamint nem utolsó sorban az újabb generációk értékfelfogása garantálják a Bitcoin értékállóságát. Nem azt mondom ezzel, hogy a bitcoin nem volatilis, mert nagyon is az, de – véleményem szerint – hamarabb fogják azt mondani a következő generációk azt, hogy „fizesd ki bitcoinban”, mint azt, hogy fizesd ki pl. angol fontban.
Másfelől, ha meg van az elszámolási egység, amit kvázi M1-es pénzpiaci aggregátumnak is felfoghatunk, akkor már nincsen akadálya, hogy megszülessen az M2-es, M3-as vagy akár az M4-es pénzpiaci aggregátum is. Véleményem szerint ezt látjuk a De-Fi és az ún. CBDC-k kapcsán.
Nemrég jelent meg szerény kis blogom egy posztjában az a videó, ahol Richard D. Wolff. (Department of Economics. University of Massachusetts) emeritus professzor arról beszél, hogy a kriptopénzek és a velük járó csatolt szolgáltatások (DeFi) újra fogják formálni a kapitalizmust.
A magam részéről egyet tudok érteni a professzor úrral. Pontosan a profit termő képességük vagy inkább sebességük által, fogják „felturbózni” a kapitalizmust. Érzik ezt ma már a nagy befektetési bankok és egyéb intézmények is.
Éppen ezért vagyok kontrariánus e téren. Véleményem szerint ugyanis túl nagy jelentőséget tulajdonítanak per pillanat maguk a felhasználók a hálózaton belüli vagy hálózattal kapcsolatos eseményeknek, fejlesztéseknek vagy történéseknek (pl: Bitcoin feleződés), miközben figyelmen kívül hagyják a lehetséges külső történéseket (pl: ukrán háború, infláció, Bank of England gazdasági beavatkozása az Egyesült Királyságban, stb.) Ezek a hálózatok, azaz blokkláncok rajtuk a coinokkal és tokenekkel már ma is működnek, feltehetően a jövőben is fognak. Az, hogy azok a külső történések hogyan és mikor következnek be, akár a pénzügyi piacokon, akár a politika irányából, aminek a hatására a hálózatok és a rajtuk lévő digitális értékek értéke vagyis a kereslet irántuk hirtelen megnő, azt nem tudhatjuk.
Azt viszont tudhatjuk, hogy a profit az jó business. Lehet, hogy most még nem látszik, de igény az volna rá. Folyamatosan növekvő igény, amiből egyre többen kívánnának részesülni.
Ezért nem tartom elképzelhetetlennek még a Bitcoin feleződés (2024) előtt a 100k-s (100.000 dolláros) bitcoin árfolyamot. Pontosan a fentebb vázoltak okán.
dr. Varsányi Károly, ügyvéd, blokklánc jogász
elfogult író, aki maga is rendelkezik digitális eszközökkel
- [N1]https://cointelegraph.com/news/qa-what-are-crypto-futures-why-they-matter-and-the-benefits-they-bring
- [N2]https://cointelegraph.com/news/qa-what-are-crypto-futures-why-they-matter-and-the-benefits-they-bring
Leave A Comment
Partnereink
