Eredetileg azt a címet akartam adni a posztnak, hogy „Milyen gondok vannak Kínában?”, de aztán pc-bb címre váltottam, mert amúgy szimpatizálok a nagy történelmi múltra visszatekintő, dolgos, de közben szerencsekereső, aranyat kedvelő kínaiakkal (spoiler: a baijiut is szeretem, főleg a strong aroma fajtát), ezért – a „Miért éppen Alaszka?” mintájára „Miért éppen Kína?” lett a cím, mert nincsenek gondok, csak megoldandó feladatok (nevet), avagy tök mindegy a macska színe, ha megfogja az egeret (és ez meg fogja fogni) (nevet 2).

Szóval az van, hogy kaptam egy olvasói kérdést ezen posztom kapcsán, hogy miért éppen Kínát sejtem a BTC árfolyam emelkedés mögött, kvázi majdani motorként?

Igazából a posztban benne van a válasz, miszerint „Nagyon sokan vannak, tömeget és ezzel együtt minőséget is képeznek” , valamint „a kínai emberek szeretnek – mondjuk úgy – gyűjtögetni, amit részben, – manipuláltan és terelten ugyan-, de lehetővé is tesz nekik a kínai Állam”, ahol a gyűjtögetni szót értsük nyugodtan befektetésnek.

Jelenleg a családi vagyon csökkenésének középpontjában Kína ingatlanpiaci összeomlása áll, amely átható hatással van egy olyan társadalomra, ahol a családi vagyon közel 70%-a ingatlanokhoz van kötve.

Tavaly év vége felé az 50 legnagyobb kínai ingatlanfejlesztő közül 34 fizetésképtelen volt.

A hivatalos adatok szerint a 16 és 24 év közöttiek körében a munkanélküliségi ráta 14,9% volt 2023 decemberében, nem számítva a még iskolásokat. Ráadásul Kína lakossága 2023-ban a második egymást követő évben csökkent. 1961 óta ez az első ilyen eset (és azt az éhínség okozta, amely több millió polgár életét követelte).

A statisztikák azt mutatják, hogy Kína teljes termékenységi rátája, amely az 1990-es évek végi 1,5 születésről 2021-re 1,15-re csökkent, mára megközelíti az 1,0-t, ami messze elmarad a jelenlegi népességi szintet fenntartó 2,1-es helyettesítési szinttől. Ettől még Elon Musk is idegbe jönne.

Kína új szabályokat vezetett be, amelyek célja az ingatlanfejlesztők kereskedelmi banki hitelekhez való hozzáférésének bővítése. A pénzügyi piacok stabilizálása és a gazdaság fellendítése érdekében a kínai kormány csökkentette a szükséges banki tartalékokat a piac likviditásának növelése érdekében, illetve megvágta (és meg is fogja még) a kamatokat.

Nyomják ezt a cca. 142 milliárdos stimulust, főként azért, hogy a bankok tovább tudjanak hitelezni az állampolgároknak. (Mondjuk a stimulus az Amerikában is bevált annak, akinek volt esze.)

A kínai részvények, az arany mellett a fentiek okán véleményem szerint a Bitcoin árfolyama is mozdulni fog felfelé, ahogyan a kínai állampolgárok elmozdulnak – mondjuk az ingatlantól – a bitcoin irányába.