A cím nem teljesen pontos, mert most még csak kísérletet tesznek rá szerintem, no meg a politika sok mindent áthúzhat, de nem lepődnék meg rajta, ha jutna az amerikai Stratégiai Bitcoin Tartalékba is ebből a BTC mennyiségből, ami egy bűnügy „hozadéka”.

Lássuk a történeti tényállást és azt, hogy mivel is vádolják vádlottunkat a T. Vádhatóság képviselői és milyen eszközöket (vagyonelkobzás) foganatosítanak vele szemben?

A vádlott egyébként szabad lábon védekezik, pucolásban van, nem került letartóztatásra. Még. (Szerkesztő: van ugye az a régi klasszikus bíró vicc, – ami a régi korokra vonatkozik, mert ma már ilyen nincsen – amikor a Bíró odaszól a tárgyaláson az álló vádlottaknak, hogy „nyugodtan üljenek le, úgyis ülni fognak”. Ha csak egy kicsit is hasonló az amcsi ügyészség a magyarhoz, erre ott is meg lesz minden esély.)

A tegnapi napon ugyanis vádiratot hoztak nyilvánosságra (vagyis végleg nyilvános lett mindenki számára a vád annak publikálásával) a New York állam-beli brooklyni szövetségi bíróságon, amelyben a 37 éves kambodzsai állampolgárt Chen Zhi–t, becenevén Vincentet, a kambodzsai székhelyű Prince Holding Group (továbbiakban: Prince Group) alapítóját és elnökét vádolják elektronikus (online) csalással és pénzmosással kapcsolatos bűncselekményekkel, amiért a Prince Group kényszermunkát alkalmazó csaló telephelyeinek működését irányította Kambodzsában.

Az ügy jelentős, amit mutat az a tény is, hogy amerikai Pénzügyminisztérium transznacionális bűnszervezetnek minősítette a Prince Groupot, és szankciókat jelentett be a vádlottal és több hozzá kapcsolódó személlyel és szervezettel szemben az illegális tevékenységekben való szerepük miatt. Az Egyesült Királyság Külügyi, Nemzetközösségi és Fejlesztési Hivatala szintén szankciókat jelentett be.

A telephelyeken akaratuk ellenére fogva tartott személyeket, ugyanis kriptovaluta-befektetési csalásokban, úgynevezett „disznóvágásos” csalásokban használták fel, amelyek által dollármilliárdokat szereztek meg az áldozatoktól az Egyesült Államokban és világszerte.

Az Egyesült Államok New York-i keleti kerületi ügyészsége és az Igazságügyi Minisztérium Nemzetbiztonsági Osztálya ma (polgári) vagyonelkobzási keresetet nyújtott be körülbelül 127.271 Bitcoin kapcsán, amelyek jelenleg körülbelül 15 milliárd dollárt érnek. (Szerkesztő kérdése: akitől BTC-t csaltak ki az BTC-t kap vissza vagy fiatot? Mind a kettő mellett tudnék érvelni.)

Hogy képbe helyezzük a kedves Olvasókat: a fenti mennyiségű és összegű Bitcoin kapcsáni vagyonelkobzás az amerikai Igazságügyi Minisztérium történetének legnagyobb értékű vagyonelkobzási intézkedése.

Ezek a bitcoinok a vádlott csalási és pénzmosási telephelyeinek bevételei és eszközei, és amelyeket hideg tárcákban tárolt ugyan, melyeknek privát kulcsai a vádlott birtokában voltak, azonban jelenleg már az Egyesült Államok Kormányának „őrizetében vannak”.

Bondi Asszony, – aki bár csinos szőke Hölgy, de a nyilatkozatait hallgatva/olvasva, betonkemény is, és akiről mi is írtunk már korábban -, illetve az FBI vezetője Patel úr, nyilván nagy fegyvertényként közölték a hírt, merthogy az is.

„A mai intézkedés az emberkereskedelem és a kibernetikus pénzügyi csalások globális csapása ellen valaha mért egyik legjelentősebb csapás” – mondta Pamela Bondi legfőbb ügyész és Todd Blanche főügyész-helyettes. „A kényszermunkára és megtévesztésre épülő bűnbirodalom lebontásával egyértelmű üzenetet küldünk, hogy az Egyesült Államok minden rendelkezésére álló eszközt bevet az áldozatok védelmére, az ellopott vagyon visszaszerzésére és a kiszolgáltatottakat profit céljából kizsákmányolók felelősségre vonása érdekében. Hálásak vagyunk Patel igazgató és az FBI férfi és női munkatársainak kemény munkájáért.”

Kash Patel a továbbiakban ekként nyilatkozott: „Ő olyan személy, aki egy hatalmas bűnözői hálózatot működtetett több kontinensen, kényszermunkával, pénzmosással, befektetési rendszerekkel és ellopott vagyonnal – a folyamat során ártatlan áldozatok millióit célozva meg.”

Az emberkereskedelem áldozatául esett munkavállalókat börtönszerű létesítményekbe zárták, és arra kényszerítették, hogy ipari méretű online csalásokat hajtsanak végre, ezreket zsákmányolva ki világszerte, köztük sokakat itt az Egyesült Államokban” – mondta John A. Eisenberg, a nemzetbiztonságért felelős főügyész-helyettes.

A vádirat szerint a vádlott körülbelül 2015 óta a Prince Group alapítója és elnöke, (ami egy kambodzsai vállalati konglomerátum), amely több mint 30 országban több tucat üzleti egységet működtetett. A Prince Group látszólag ingatlanfejlesztésre, pénzügyi szolgáltatásokra és fogyasztói szolgáltatásokra összpontosított. A vádlott és a felső vezetők azonban titokban Ázsia egyik legnagyobb transznacionális bűnszervezetévé fejlesztették a Prince Group-ot. A vádlott irányítása alatt a Prince Group hatalmas profitot termelt azzal, hogy csalárd kriptovaluta-befektetési rendszereket működtetett Kambodzsában.

A rendszerben eszközként felhasznált áldozatok üzenetküldő vagy közösségi média alkalmazásokon keresztül vették fel a kapcsolatot a mit sem sejtő sértettekkel, és meggyőzték őket, hogy utaljanak kriptovalutát megadott számlákra, hamis ígéretekkel, miszerint a pénzeszközöket befektetik és profitot termelnek nekik. A valóságban a pénzeszközöket ellopták az áldozatoktól, és az elkövetők javára tisztára mosták. Az eszközként felhasznált csalók (idővel) gyakran kapcsolatokat építettek ki áldozataikkal, és kiérdemelték bizalmukat, mielőtt ellopták volna a pénzeszközeiket.

A Prince Group ezeket a rendszereket úgy irányította, hogy több száz munkást csempészett Kambodzsába, és kambodzsai lakótelepeken való munkavégzésre kényszerítette őket, hogy végrehajtsák a csalásokat, gyakran erőszakkal fenyegetve. A lakótelepeknek hatalmas, magas falakkal és szögesdróttal körülvett kollégiumok adtak otthont, és erőszakos kényszermunkatáborokként működtek. A vádlott közvetlenül részt vett a csaló „lakótelepek” irányításában, és mindegyikhez kapcsolódó nyilvántartást vezetett, beleértve a nyereséget nyomon követő főkönyveket, és azt, hogy melyik csalárd rendszert melyik szobából futtatták.

A vádlott olyan dokumentumokat is őrizgetett, amelyek a létesítményekben található „telefonfarmokat” írták le és ábrázolták: automatizált hívásközpontokat, amelyek több ezer telefont és több millió mobiltelefonszámot használtak a különféle csalárd cselekmények elősegítésére. A vádlott közvetlenül részt vett a kényszermunkatáborokban élő egyének elleni erőszak alkalmazásában, és birtokolta a Prince Group erőszakos módszereiről készült képeket, beleértve a veréseket és más kínzási módszereket ábrázoló fényképeket is. A vádlott közvetlenül kommunikált beosztottjaival a „bajt okozó” egyének megveréséről, az egyik esetben kijelentette, hogy az áldozatokat nem szabad „halálra verni”.

Ezen cselekmények előmozdítása érdekében a vádlott és a Prince Group felső vezetőinek szoros hálózata több külföldi országban is politikai befolyását használta fel bűnözői tevékenységük védelmére, és kenőpénzt fizetett (köz)tisztviselőknek, hogy elkerüljék a bűnüldöző szervek vizsgálódását. Ezt követően a csalárd cselekményekből származó bevételt professzionális pénzmosási műveleteken és a Prince Group saját, látszólag legális üzleti vállalkozásainak hálózatán, – beleértve az online szerencsejátékot és a kriptovaluta-bányászati ​​​​műveleteket is -, tisztára mosták.

A vádlott és társai ezt követően a bűncselekményből származó bevétel egy részét luxusutazásokra és szórakozásra, valamint pazarló vásárlásokra használták fel, mint például órák, jachtok, magánrepülőgépek, nyaralók, luxuscikkek, de vettek ritka műalkotásokat is, köztük egy New York-i aukciós házban vásárolt Picasso-festményt.

Ha elítélik a büntetőeljárás végén, a vádlottra (legfeljebb) 40 év szabadságvesztés várhat.