A Bloomberg jelentése szerint a Kínai Nép(i)bank a Sanghaji Aranytőzsdét használja arra, hogy baráti országok központi bankjait aranytömbök vásárlására és az ország határain belüli tárolására csábítsa – mondták a névtelenséget kérő források, mivel a megbeszélések nem nyilvánosak.

Ugyanezen források szerint Kína nem járt eredmény nélkül, ugyanis az erőfeszítés felkeltette egy délkelet-ázsiai ország érdeklődését.

A lépés erősíti Peking szerepét a globális pénzügyi rendszerben, elősegítve azon célját, hogy egy olyan világot hozzon létre, amely kevésbé függ a dollártól és a nyugati központoktól, mint az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Svájc.

A kérdés 1. most az, hogy ez hogyan korrelál majd a tarifák hatására vélhetőleg hamarosan fellépő „dollárhiánnyal” Ázsiában?

A kérdés 2. pedig az, hogy mikor „pumpálják meg” erre válaszul az amcsik a Bitcoin árfolyamát?