A BRICS oldalon tovább folynak a MaAGa, MAUga művelek.

Emlékeztek még az idén szeptemberi kérdésünkre, miszerint tárolnál aranyat Kínában?

Úgy tűnik, hogy Kambodzsa lesz az első ország a világon, aki él az ajánlattal.

A délkelet-ázsiai ország tartalékainak egy részét a Sanghaji Aranytőzsdén regisztrált trezorban helyezi el, amely Sencsen egyik szabadkereskedelmi övezetében található.

Nyilván lehet mondani, hogy nem biztos, hogy van olyan helyzetben az ország, hogy nemet mondjon a kínai ajánlatra, de ettől függetlenül ez más országokra is igaz más relációkban világszerte, illetve a kínai lépés stratégiai jelentőségű, célja, hogy versenyre keljen a hagyományos aranytároló központok, például London és New York múltbeli dominanciájával.

A külföldi arany vonzásának ez a lépése lehetővé teszi Kína számára, hogy növelje pénzügyi piacainak likviditását és nemzetközi hitelességét, és megkönnyítse a jüan elfogadását kereskedelmi és tartalékeszközként a világpiacokon.

Az arany felhalmozása Kínában, a világ második legnagyobb gazdaságával és egy befolyásos regionális hatalommal való melegebb gazdasági kapcsolatok kialakításának eszközeként tekinthető.

Ha a következő ország valamikor majd – mondjuk – India lesz egy 5%-os arany relokációval, azért annak már komoly üzenete lesz.

Már csak azért is, mert Kína más fémek kapcsán is erősíti a pozícióit.

A Kínai Népköztársaság Kereskedelmi Minisztériuma (MOFCOM) ugyanis nemrég kiadta a 2025-68. számú bejelentést, amely szigorú feltételeket szab három kritikus fontosságú fém – a volfrám, az antimon és az ezüst – exportjára a 2026–2027-es időszakra.

Az ezüst kapcsán a követelmények 2026/27-re vonatkozóan a termelő vállalkozások esetében: jogi személyeknek kell lenniük, export minősítéssel kell rendelkezniük, és 2022-2024 között (vagy a minősítés megszerzése óta) minden évben tényleges ezüst exportteljesítménnyel kell rendelkezniük. Új kérelmezők esetében a 2024. év végi belföldi termelési küszöb legalább 80 tonna (40 tonna a nyugati régiókban).

Forgalmazó/kereskedelmi vállalkozások esetében: szintén jogi személyeknek kell lenniük, teljesíteniük kell a 2022-2024-es éves exportteljesítményre vonatkozó követelményeket, ISO9000 tanúsítvánnyal kell rendelkezniük, be kell tartaniuk az adó-/vám-/devizatörvényeket, és nem lehetnek jogerősen le nem zárt bűnügyeik vagy egyéb jogsértéseik.

Azonban nemcsak Keleten, hanem Nyugaton is nagyon népszerű az arany, ide értve a nemzeti Jegybankokat is.

Emlékeztek még a lengyel aranyos törekvésekre?

Lengyelország mind az arany, mind pedig a Bitcoin felé érdeklődést mutat, bár azt mondják, hogy az előbbiben éppen visszalépett a helyi Crypto Asset Market Act-al, de a másikban pedig előre, ott viszont igen jelentőset.

Lengyelország több aranyat vásárol, mint Kína. – írja a Reuters.

„Míg Peking egy „multipoláris világot” épít, Varsó csendben azt teszi, amit a nagyobb pénzügyi változások előtt szokott – növeli az aranytartalékait.”

Adam Glapinski, a lengyel jegybank (NBP) elnöke korábban bejelentette, hogy az arany devizatartalékokon belüli arányát 30 százalékra szeretné emelni az országban.

Időarányosan igen jól állnak, mert Lengyelország közel 67 tonna aranyat szerzett az elmúlt 1 év alatt (más források szerint csak idén!) – többet, mint bármely más ország a világon.

Akárhogy is (csak idén vagy az elmúlt 1 évben), ez azért igen szép teljesítmény, tekintve az arany tavaly év végi vagy idén év eleji árfolyamát is.

A beszerzés okaiként egyaránt hozzák a források az „orosz félelmeket”, éppúgy, mint a kínai partnerséget, valamint a szélesebb körű dedollarizációval kapcsolatos felkészülést.

Lengyelország jelenleg a 12. helyen áll a világ országai között az aranytartalékokat tekintve.