A totális elnyomás 2 motoron fut:

1) Terror – elszigeteli az embereket, megakadályozva, hogy együtt szerveződjenek.
2) Ideológia – egy mindenütt jelen lévő magyarázat, amely megcáfolhatatlan.

A rezsim ideális alanya nem fanatikus, hanem olyan ember, aki már nem képes megkülönböztetni tényt és fikciót, igazat és hamisat. Csak annak hisznek, amit mondanak nekik, nem annak, amit látnak. Nem arról van szó, hogy elhiszik a hazugságot, hanem arról, hogy túl kimerültek ahhoz, hogy más hitet alakítsanak ki.

Aztán megjelent az abszolút tudati kimerítő technológia: a közösségi média.

A közösségi médiával megkövetelték, hogy mindenkinek meg kell legyen a helyes véleménye mindenről, olyan dolgokról, mint a klímatudomány és az immunológia, amelyekben a legtöbbünknek nem lehetne szakértelme.

Az elszigeteltség elkerülése érdekében a megfelelő véleményt kell képviselnünk vagy hallgatnunk kell, így a hivatalos szakértők véleményét választjuk, mert túl kimerültek vagyunk ahhoz, hogy a saját erőforrásainkat használjuk, és túlságosan félünk attól, hogy kirekesztődünk a társadalomból és a piacról. Még akkor is bedőlnek az emberek, ha a szakértő(in)k abszurd dolgokat mondanak.

Hannah Arendt így magyarázta ezt anno: