Széles körben elterjedt téveszme, hogy akár a hagyományos, akár a blokklánc alapú rendszerekben, tehát akár az adás-vételi utasításoknál, akár a könyvelési utasításoknál, mozognak a pénzek, mozognak a tokenek.

Ezzel szemben a helyzet az, hogy egyik rendszerben sem mozog semmi (ti: pénz), maximum az információ (üzenetek).

A hagyományos nostro-vostro/SEPA/fintech-es rendszerben is csak a könyvelés történik meg az erre dedikált intézményeknél (jellemzően bankok) egy „küldés” során, meg a blokkláncon is ugyanez történik, csak ott a hálózaton könyvelődnek le az adatok.

Ide teszek erről egy szemléltetést a jobb megértésért.

Összehasonlító áttekintés:

Mind a 3 rendszerben tiltható az „utalás”, azaz oda lehet szólni az erre jogosítottnak, hogy tegye a felhasználó számára elérhetetlenné a „nála lévő” összeget.

(Szerk: ha teljes kontrollt akarsz, akkor tarts fizikai aranyat és Bitcoint, de ott is mindig az on-ramp/off ramp-el szivatják a jónépet, korlátozzák, betiltják, stb.)

Ellenben a nagy előnye a stabilcoin rendszernek, hogy 24/7/365-ben történhet az „átutalás” és a hagyományos banki díjak töredékéért.

A hagyományos rendszerben a díjak a küldés kapcsán ugye 3 kimenettel rendelkezhetnek: megosztásra kerülnek a felek között, küldő állja őket, fogadó állja őket.

Bár a stabilcoin „küldése” a leggyorsabb és legolcsóbb, a valódi költség és nehézség az on-ramp és off-ramp fázisban van.

Amikor a te valódi forintodat beváltod stabilcoinra (on-ramp), illetve amikor a fogadó fél a kapott stabilcoint „valódi”, elkölthető készpénzre vagy banki devizára váltja a saját országában (off-ramp).

Itt a kriptotőzsdék és váltók jutalékot és átváltási marzsot számolhatnak fel, illetve a szabályozók is itt szoktak fojtogatni (lásd még Scott Bessent esete Iránnal, stb.)

Az EU-ban csak azok a stabilcoinok működhetnek legálisan, amelyek megfelelnek a szigorú likviditási és fogyasztóvédelmi előírásoknak. Az USDC megszerezte a MICA-kompatibilis minősítést, így az EU-s jog szerint szabályozott e-pénznek minősül.

A Tether (USDT) nem igazodott teljes egészében ezekhez az EU-s szabályokhoz (egész pontosan úgy nyilatkozott Ardoino úr, hogy a nagy büdös paci himbálóst fogja ő EU-s banki felhasználásra átadni az USDT készleteik X %-át), ezért a nagy kriptotőzsdék (mint a Binance vagy a Coinbase) delistázták vagy korlátozták az USDT kereskedését az európai felhasználók számára.

Tehát a játék valójában arról szól, hogy „ki könyveljen kinek, azaz rendelkezzen rendelkezési jogosultsággal az eszközök felett és ki/mi tartsa számon a felhasználók eszközeit?„