Digitalcash.hu
  • Telefonszámunk:
    +36 70 538-8940
  • Címünk
    Budapest, Hungary
  • Munka időnk:
    Hétfő - Péntek 9.00 - 17.00

New to site?


Login

Lost password? (X)

Already have an account?


Signup

(X)
Farooq
KezdőlapBitcoinTőzsde 2.0, avagy a Coinbase, meg az opciós piac.
22
nov

Tőzsde 2.0, avagy a Coinbase, meg az opciós piac.

Mai posztunkban – ígéretünkhöz híven – az opciós jog fogalmát igyekszünk körbejárni kicsit szakmai szemmel. 

Tekintettel arra, hogy a múltkori posztunknál megkaptuk, hogy a hosszú (de semmiképpen sem unalmas) szakmai posztokat rövidítsük, ezért úgy gondoltuk, hogy az erre fogékony Közönségnek a poszt alján lehozzuk a Coinbase CEO-jának az “intézményi befektetőkről szóló” videóját, míg a többiek a poszt végig olvasása után jutnak el ugyanoda, vagyis, hogy miért örömteli az intézményi befektetők megjelenése a kritpo-deviza piacokon.

Csapjunk tehát a lovak közé.

Hatályos polgári törvénykönyvünk ismeri az opció (azaz a vételi  és eladási jog) fogalmát. 

Egészen pontosan azt pondja a Ptk (a vételi és eladási jogról szóló) 6:225. § -ában, hogy:

(1) Ha a tulajdonos meghatározott dologra nézve szerződéssel vételi jogot alapít, a jogosult a dolgot a szerződésben meghatározott vételáron egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja.

(2) Ha a tulajdonos meghatározott dologra nézve szerződéssel eladási jogot szerez, a dolgot a szerződésben meghatározott vételáron egyoldalú nyilatkozattal eladhatja az eladási jog kötelezettjének.

Maga az opció szó ugye az „optare” szóból származik és valami olyasmit jelent, hogy kiszemel, kíván, kiválaszt, de mi gyakran a választás szabadságaként hivatkozunk rá (ne felejtsük el, hogy a klasszikus 2 rossz közül történő választás is választás).

A vételi/eladási opciót engedni szokták, vagyis lehetőséget biztosítanak vételre/eladásra. A vételi opciónál páldául az engedő fél azt biztosítja a másik fél számára, hogy az akár egy meghatározott feltétel bekövetkezése esetén (feltétel tűzés), akár egy bizonyos időtartamon belül (időtartam meghatározása) bármikor, egyoldalúan megvásárolhassa a (nem feltétlen) dolgot.

Azért nem beszélünk – jogi értelemben – jellemzően dologról, mert leginkább üzletrészt, tulajdonrészt, részvényt, stb. megtestesítő „dologról” van szó, tehát ritkább esetben van csak fizikai megnyilvánulása a „dolognak”. Tehát az opciós jog az (jellemzően) kötelmi jellegű jogintézmény és nem dologi.

Fontos megemlíteni, hogy az eladás/vétel egy egyoldalú nyilatkozattal is megtörténhet, tehát a vételi jog jogosultja egyoldalú nyilatkozattal akkor is megveheti a dolgot, ha a tulajdonos azt nem akarja eladni, míg az eladó szintén így (tehát adott esetben konszenzus nélkül) tudja eladni a vevőnek a dolgot. Az opciós jog tehát korlátozza a tulajdonos tulajdonjogát a fennálló tulajdonát, hiszen adott esetben sem a vételt, sem az eladást nem választhatja meg. Nyilván pontosan ezért a korlátozásért kapja az opciós jog biztosításának ellenértékét.

Ezzel szemben létezik az elővásárlási jog, melynek eredete a szomszéd-jog területére visz minket (tehát a (termő)föld vagy ingatlanjog szabályaiból következett és éppen ezért sokkalta személyhez, vagy még inkább helyhez (dologhoz) kötött volt.

Régebben ugye, amikor még kisebb közösségekben éltek az emberek, nagyon nem volt mindegy, hogy egy „elárvult”, gazdátlanná vagy csak eladóvá vált földterületet ki szerzi meg? 

Egyrészt a közösségi szempontból sem (nehogy már egy lutheránus legyen a szomszéd, a katolikus vidéken), másrészt meg gazdaságilag sem (egy tagban való tartása az adott földrészletnek). Működött ez adott esetben mindenféle szerződés nélkül is, mert a dolog jellegéből (ti: termőföld) és a közösség kikényszerítő erejéből adódóan nem kellett ehhez még szerződés sem feltétlen.

Mostani Ptk-nk így szabályozza az elővásárlási jogot a 6:221. § -ában:

 

(1)          Ha a tulajdonos meghatározott dologra nézve szerződéssel elővásárlási jogot alapít, és a dolgot harmadik személytől származó ajánlat elfogadásával el akarja adni, az elővásárlási jog jogosultja az ajánlatban rögzített feltételek mellett a harmadik személyt megelőzve jogosult a dolog megvételére.

(2)          Ha a tulajdonos egymást követően több személynek enged ugyanarra a dologra elővásárlási jogot, a jogosultak az elővásárlási jogok keletkezésének sorrendjében gyakorolhatják elővásárlási jogukat.

Láthatjuk tehát, hogy az opciós jog jellegénél fogva inkább 1 vagy 2 oldalú, míg az elővásárlási jog a teljesülése esetén 3 oldalú jogügylet, ahol a vételi/eladási ajánlat aktiválja a másik (meglévő) jogot a vételre/eladásra.

Az elővásárlási jog a tulajdonos tulajdonnal való rendelkezési jogát, a vételi joggal ellentétben nem korlátozza.  A dolgot a tulajdonos saját döntése alapján idegenítheti el, ellenben a szerződési szabadságát a választandó szerződéses féllel kapcsolatban mégis csak korlátozza, ugyanis itt a tulajdonos nem választhatja meg szabadon a szerződő partnerét, hanem amennyiben az elővásárlásra jogosult él elővásárlási jogával, úgy a tulajdonosnak ugyanolyan feltételekkel vele kell szerződéses viszonyra lépnie, mint a 3. féllel tette volna.

A jogszabály a tulajdonos számára kötelezővé teszi a – harmadik személytől érkező – vételi ajánlat elővásárlásra jogosulttal történő közlését. Addig, amíg a jogosult joggyakorlására nyitva álló idő nem telik le, nem engedi meg a harmadik személy és a tulajdonos közötti szerződéskötést. 

(Magyarul ez egy „spot” opciós jog, ahol a feltételt a 3. fél vételi ajánlata generálta)

A vájt fülűek kedvéért jegyezzük meg azt is, hogy maga az elővásárlási jog lehet dologi vagy kötelmi jellegű is. Dologi az elővásárlási jog, ha a jogosultat mindenkivel szemben megilleti, kvázi „tulajdonosként”. Kötelmi jellegű pedig akkor, ha csak azzal szemben illeti meg, aki, az elővásárlási jogot neki biztosította/alapította. 

Ebből következik, hogy a dologi jellegű elővásárlási jog esetén, a tulajdonos személyének megváltozása az elővásárlási jogra nincs hatással. Itt az elővásárlási jog a mindenkori tulajdonost kötelezi, személyétől függetlenül. 

A kötelmi jellegű elővásárlási jog viszont csak az elővásárlási jog eredeti kötelezettjét és annak jogutódait kötelezi, tehát, ha valaki nem jogutódlással (pl: hatósági árverés) kerül tulajdonba arra már nem hat ki. 

(Mondjuk csak el azt is, hogy összezavarjuk az olvasót, hogy amennyiben az opciós jog ingatlanra vonatkozik és az az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre került, a bejegyzéssel e jog dologi jellegévé válik, azaz hatályos mindenkivel szemben, aki a bejegyzést követően az ilyen dolgon valamilyen jogot szerez. Magyarországi példa volt anno, hogy hitel felvételekor sokan megállapodtak a bankkal, hogy amennyiben esetleg majd problémák adódnak és nem teljesítik a hitelszerződésben foglalt feltételeket, akkor a banknak joga van az opciós jogával élni és a szerződésben meghatározott áron megvenni tőlük az ingatlanjukat. A pénzintézetek érdeke itt az volt, hogy az opciós ár fedezze a hitelből hátralévő tartozást, illetve, hogy ezen az áron könnyedén értékesíthető legyen az ingatlan, azaz ne maradjon a nyakukon.

Ami az opciós ügyleteket illeti, ott ugye 2 nagy kategóriát illik megkülönböztetni. Az egyik az ún. szabályozott piaci, jellemzően tőzsdei opciók világa, a másik pedig a tőzsdén kívüli (over-the-counter=OTC) opciók világa. A tőzsdei piacon ugye a tőzsdeindexekre, míg az OTC-n pl. a devizákra lehet kötni opciókat.

A világ legismertebb opciós tőzsdéje a Chicago Board of Exchange (CBOE).

A CBOE, ami egyben a világ legnagyobb opciós tőzsdéje még az idén ki szeretne jönni a „saját” bitcoin opciós termékeivel, azaz teret kívánnak biztosítani a bitcoinnak. (Update: ez úgy tűnik egyelőre még csak a futures valósult meg 2017-ben.)

A CBOE 2200 vállalatra, 140 ETF-re vonatkozó opciókat kínál, ide kívánják felvenni a bitcoint is. 

Chris Concannon, a CBOE elnöke és COO-ja nemrég annak az igen optimista véleményének adott hangot, hogy a bitcoin úton van a mainstream felé és, ahogy felépül a szabályozott piac, szerinte igen sokak szeme fog ide fordulni.

Akinek nem lenne világos esetleg, hogy miért fontos a szabályozott piac, az olvassa el korábbi írásunkat.

Azt is lehet már tudni, hogy a Bitcoin futuresre vonatkozó „ticker” a XBT lesz.

Számunkra kicsit érthetetlenül, de azt is nyilatkozta a derék Chris, hogy ő bizony nem tudja, hogy a BTC-re vonatkozó opciók elindulása milyen hatást fog gyakorolni a BTC árfolyamára.

A mi véleményünk ezzel ellentétes, ahogy ezt már korábban megfogalmaztuk. Szinte biztosnak tűnik, hogy az opciós kereskedéssel elérjük év végére a 10.000 dolláros BTC árfolyam szintet.

Írta: dr. Varsányi Károly

Végezetül következzen a Coindesk CEO-ja, kicsit rövidebben:

 

Ha tetszenek a posztok és szeretnéd támogatni a munkánkat, akkor itt megteheted:

BTC: 1G9ReJJUXqwwtAUCajzUk4GWm6BDWoKCCf

LTC: LPFXf42zHTgT8BAGmi2dgBKMUCpUJyYVxy

DASH: XuD7Am4yoyDh6tR3GdgWpFFMTnkEQ4KP26

ETH: 0xe984642d5f84e2043a535aba5b6c7ff1691ac15b

MONERO: 358a3bac054b9c91dfaf6f5b3a57cd43d92e4d8056127201a64067e55eff0607

Címkék:

dr. Varsányi Károly bejegyzett kamarai jogtanácsos, a digitalcash.hu oldal szerkesztője, más oldalak vendégírója, blokklánc jogász. Ha kérdésed van a digitális fizetőeszközök vagy a digitális eszközosztályok (tokenek, etc.) kapcsán, akkor írj neki.
Ajánlott bejegyzések
SZÓLJ HOZZÁ

Leave A Comment

Digitalcash.hu
Assign a menu in the Left Menu options.