Digitalcash.hu
  • Telefonszámunk:
    +36 70 538-8940
  • Címünk
    Budapest, Hungary
  • Munka időnk:
    Hétfő - Péntek 9.00 - 17.00

New to site?


Login

Lost password? (X)

Already have an account?


Signup

(X)
Farooq
KezdőlapBizalomKripto alapok: a Pretty Good Privacy.
03
máj

Kripto alapok: a Pretty Good Privacy.

Igazából azt is írhattam volna, hogy kripto alapok vagy kodifikációs alap problémák.

Ma több olyan beszélgetésem is volt jogi oldalról, ami világosan rámutatott arra az alap problémára, ami a kripto eszközök (digitális devizák és tokenek) és a jog között húzódik.

Arról beszélek, hogy a kripto iparági szereplők nyögnek az állami szabályozói törekvések alatt. 

Vegyük például a GDPR és a blokklánc relációját. Vagyis inkább ne vegyük, mert rögtön szembe szökik a kettő ellentéte vagyis az állami – egyébként jó célokat célzó – szabályozás és a privátautonómia közötti ellentmondás.

A privát autonómia jelenti ugye a civil társadalmi  önszerveződést és önmozgást, ami az emberek számára garantálja az önrendelkezés szabadságát, illetve a személyiség szabad kibontakozását, önmegvalósítását.

Hogyan is – és leginkább meddig – lehet ebbe felülről belenyúlva szabályozni, mikor pontosan ellentétes cél mozgatja az ebben résztvevőket?

Azok között, akik már kriptoul beszélnek elég nagy számban akad – a nyerészkedőkön túl – akik szintén a szabad és cenzúramentes (magán) internetért (Namecoin projekt és társai), a magánpénzért és magánbankért (Bitcoin) a magán adatok és információk szabad cseréjéért, magánjog magánszemélyek általi alkalmazásáért (“okos” szerződések) és az összes privátautonómiából fakadó (magán/ön) rendelkezésért is kiállnak.

Van elképzelésem arról is, hogy az RSA-t és a cypherpunkokat végigasszisztáló NSA hogyan turbózta meg és fordította ki a dolgokat, de most nem ez a téma.

Vissza az alapokhoz, mert ez mutatja meg jól a szabályozás és a privátautonómia közötti ellentétet.

Folytatva a tegnap megkezdett sorozatunkat jöjjön egy másik Cypherpunk a téma kapcsán: Phil Zimmermann és a Pretty Good Privacy.

A PGP egy számítógépes program, ami matematikai algoritmusokat használva kódol fájlokat, hogy megakadályozza az illetéktelen hozzáférést. A nyilvános kulcsú titkosításra több algoritmus is létezik. A PGP a leggyakrabban alkalmazott algoritmust, az RSA-t használja (ill. csak használta – mostanában az RSA megszűnt a PGP „választott algoritmusának” lenni, a PGP mostani freeware verziója már nem támogatja). A program 1991 óta szabadon terjeszthető az Interneten. Akadémiai hálózati szervezetek hozták létre a PGP.NET domaint, azzal a céllal, hogy a PGP használatával, terjesztésével kapcsolatos tevékenységet összehangolják. Ennek egyik eszköze, hogy például egy domain név több gépet jelenthet, melyek mind ugyanazt az anyagot tartalmazzák a világ különböző tájain. Így minden felhasználó, a hozzá (hálózati értelemben) közelebb eső helyet használhatja.

Igen fontos, hogy a felhasználók nyilvános kulcsai minél szélesebb körben, minél könnyebben hozzáférhetőek legyenek. Ennek érdekében PGP kulcs szerverek működnek szerte a világon. E szerverek adatbázisaikat egymással automatikusan szinkronban tartják. A felhasználóknak drótposta és web interfész áll rendelkezésre, hogy mások nyilvános kulcsát megtudják, és saját kulcsukat közzétegyék.

Történet:

Phil R Zimmermann az 1980-as évek második felében – amikor újra erősödött a hidegháború – úgy gondolta, hogy a világon ki fog törni az atomháború, s az egyetlen hely, ahol biztonságban lehet – családjával – az Grönland. Tüntetésekre járt és egy atombomba-ellenes csoportnak is a tagja volt. Mindez fontos, hogy megértsük miért is vállalkozott arra, hogy megírjon egy ilyen remek kriptográfiai programot.

Zimmermann úgy gondolta készít egy olyan kódoló programot (DES+RSA algoritmus), amelyet még az NSA sem tud visszafejteni.

A program 1991-re készült el, amikor is megkérte egyik barátját, hogy tegye ki az Internetre (eleinte úgy tervezte, hogy fizetős lesz, de később úgy gondolta, hogy mindenki számára elérhetővé teszi). A PGP rohamosan terjedt, több publikáció is megjelent róla. Phil rengeteg levelet kapott, melyben hálálkodtak neki, s több emberjogi szervezet is kitüntette.

Eközben Zimmermann két hibát követett el:

  • Az RSA-tól nem kapott lincencet az algoritmushoz (úgy gondolta, hogy majd kegyesek leszek vele és adnak neki egy ingyen licencet)
  • Az amerikai törvények egy kalap alá veszik a kódoló/dekódoló programokat az atombombákkal, rakétákkal és ezek exportja fegyverkereskedelemnek számít… (tehát tilos)

1993-ban Phil-t lakásán megkereste az FBI és – később – fegyverkereskedelem vádjával letartóztatta. Közben az RSA is beperelte, hogy nem kért – jobban fogalmazva vásárolt – licencet az algoritmushoz.

Eközben előjöttek a PGP hibái, melyeket orvosolni kellett, így Phil megnyitotta forrást, s létrejöhetett egy fejlesztői csapat. Időközben az RSA is meggondolta magát és visszavonta a pert (ekkor már olyannyira el volt terjedve, hogy értelme nem lett volna annyi felhasználót beperelni – gondolom).

Végül 1996-ban Phil-t felmentették és az FBI is felhagyott a zaklatással.

A PGP 6.5.1-es verzió óta nemzetköziesítik, ami annyit jelent, hogy bizonyos funkicókat eltávolítottak az amerikai verzióból (6.5.1i-vel jelölik a nemzetközi változatot).

GNU is elkészítette saját PGP-re épülő és azzal kompatibilis programját a GnuPG-t.

Aztán – mint ahogy az lenni szokott – “a szálak elkezdtek kuszálódni”. A PGP-t megvették (PGP US – Amerikai változat – s létrejött a PGP Corporation), aztán létrejött egy OpenPGP Alliance és ott van még a PGP international (PGPi). Az amerikai változatot CSAK AZ USA-ban lehet használni, a PGPi-t bárhol a világon, az OpenPGP-re ugyan az vonatkozik mint a PGPi-re (tudtommal).

Remélem ezzel a kis visszatekintéssel sikerült megmutatnom, hogy mi is az ellentét a 2 féle megközelítés (privátautonómia-szabályozás) között.

Forrás: itt.

Ha tetszenek a posztok és szeretnéd támogatni a munkánkat, akkor itt megteheted:

BTC: 1G9ReJJUXqwwtAUCajzUk4GWm6BDWoKCCf

LTC: LPFXf42zHTgT8BAGmi2dgBKMUCpUJyYVxy

DASH: XuD7Am4yoyDh6tR3GdgWpFFMTnkEQ4KP26

ETH: 0xe984642d5f84e2043a535aba5b6c7ff1691ac15b

MONERO: 358a3bac054b9c91dfaf6f5b3a57cd43d92e4d8056127201a64067e55eff0607


dr. Varsányi Károly bejegyzett kamarai jogtanácsos, a digitalcash.hu oldal szerkesztője, más oldalak vendégírója, blokklánc jogász. Ha kérdésed van a digitális fizetőeszközök vagy a digitális eszközosztályok (tokenek, etc.) kapcsán, akkor írj neki.
SZÓLJ HOZZÁ

Leave A Comment

Digitalcash.hu
Assign a menu in the Left Menu options.