Digitalcash.hu
  • Telefonszámunk:
  • Címünk
    Budapest, Hungary
  • Munkaidőnk:
    Hétfő - Péntek 9.00 - 17.00

New to site?


Login

Lost password? (X)

Already have an account?


Signup

(X)
Farooq
KezdőlapBlokkláncA jog esete a blokklánccal, avagy van-e alapja Ikaros szárnyalásának?
21
dec

A jog esete a blokklánccal, avagy van-e alapja Ikaros szárnyalásának?

  • Szerző
    dr. Varsányi Károly
  • Kommentek
    0 Komment
  • Kategória

Korábban megnéztük, hogy miért látjuk jogilag újdonságnak az ICO-kat, de azt is elmondtuk, hogy miért vagyunk rossz véleménnyel a döntő többségükről.

A dolog úgy áll, hogy ez a terület kiállt – talán – leginkább szabályozás után. A háttérben diszkréten felsejlik a szerkesztő regtech. iránti vágya is és azt se felejtsük, hogy az oroszok már a spájzban vannak itt is. Nézzük csak meg, hogy miért is a regtech. az út:

(Mert úgy van az, hogy hiába hoz ítéletet a bíróság, a végrehajtónak bizony oda kell mennie és kikényszeríteni akár rendőri karhatalommal is. Vagy mondjam azt, hogy valakinek a szemetet is le kell vinnie?) 

” A kriptoláz kapcsán az utóbbi hónapokban egyre nagyobb nyilvánosságot kap az ún. ICO, azaz az Initial Coin Offering, – durva fordításban: kezdeti érme kibocsátás. E kacifántos megnevezés azt az eljárást takarja, amikor valamely frissen alakult, tőkehiányos vállalkozás kriptopénzt – úgynevezett tokent – bocsát ki a további fejlődésének a megalapozása érdekében. E tokeneket elektronikusan előállítják, majd az interneten keresztül vételre ajánlják bárkinek, aki hajlandó azért mást – általában bitcoint vagy ethereumot – adni. A begyűjtött „felajánlások” döntő részét hagyományos pénzre cserélik, és a vállalkozásba fektetik. 

Sokan az ICO-t a XXI. század nagy lehetőségének tartják, amely a szabad pénzek rugalmas felhasználásával friss üzemanyagot tölt a világgazdaság kifulladóban lévő motorjába. 

De valóban így van-e, és van-e racionális magyarázat arra, hogy ezzel az eljárással napok alatt több millió dollár is összegyűjthető, mint ahogy azt az eddigi tapasztalatok igazolják?

Az ICO a lényeget tekintve olyan – általában újonnan alapított – vállalkozásoknak gyűjt pénzügyi forrást, amelyek túlnyomó része a blokklánc technológia fejlesztése, illetve alkalmazása révén szeretne szolgáltatást nyújtani, és ebből jelentős hasznot húzni. Magának a szolgáltatásnak ugyanakkor nem feltétlenül kell blokkláncot igénybe vennie, viszont a forrásbevonásnak blokklánc technológiáján kell alapulna.

Az induló vállalkozás elektronikus kódokat, ún. tokeneket bocsát ki, és kínál fel eladásra interneten, amelyek valamilyen vállalati kötelezettséget testesítenek meg a vevők irányában azt követően, hogy a tervezett szolgáltatás megvalósul. Maga a kötelezettség többnyire kapcsolatban áll a vállalkozás tevékenységével, és szolgáltatási kedvezményt nyújt a token tulajdonosok részére. A tokenek az interneten keresztül bárkinek eladhatók, átruházhatók, ugyanazok az online tőzsdék forgalmazzák, mint a bitcoint vagy a litecoint, és a kereslet-kínálat függvényében alakul az árfolyamuk.

A kötelezettségek teljesítésére általában ún. okos szerződések vigyáznak, amelyek a szerződési feltételek teljesülése esetén automatikusan, emberi beavatkozás nélkül biztosítják a tokennel rendelkező ügyfelek számára a vállalati szolgáltatások – szerződésben rögzített, – kedvezményes igénybe vételét. Az okos szerződések nem papír alapon, hanem számítógépes programként vannak megírva, és valamelyik arra alkalmas blokklánc egyik bejegyzésében, egyik blokkjában kerülnek rögzítésre. A programkódot az a számítógép hajtja végre (futtatja), amelyik az adott blokkláncot kezeli, amiért meghatározott rendszerességgel díjat számol fel a programtulajdonos(ok) részére.

Okos szerződést bárki elhelyezhet és futtathat a blokkláncban, ha azért meghatározott időközönként hajlandó a díjat megfizetni, nem szükséges, hogy induló vállalkozás legyen. A szerződések alapján kibocsátott tokenek sem feltétlenül forrásbevonásra szolgálnak, hanem a megállapodásban rögzített feltételeknek megfelelően működhetnek valamely – nem szükségszerűen internetes – szolgáltatás belső fizetési rendszerében saját kripto pénzként is.

A tokenek a kezelésük és működésük tekintetében nem különböznek az altcoinoktól – vagy éppen a bitcointól, – címzés alapján ugyanúgy közvetlenül átutalhatók egyik pénztárcából a másikba, és ugyanúgy forgalmazhatók a kripto-tőzsdéken, mint amazok, sőt, a tranzakcióik hitelesítése is hasonló módon zajlik – egyetlen különbséggel: A tokenek nem rendelkeznek saját blokklánccal, ezért az ahhoz  kapcsolódó funkciókat az a platform (ökoszisztéma) látja el az érdekükben, amelyik a tokent  a saját blokklánca felhasználásával kibocsátotta.

Ne áruljunk zsákbamacskát: 

Ez a platform jelenleg az Ethereum, amelyet eleve ilyen szándékkal hoztak létre 2015-ben elsőként, és amely szintén ICO eljárás révén gyűjtötte össze a fejlesztéséhez szükséges forrásokat 2014-ben. Így okos szerződés a saját „tokene”, az ether(eum) mögött még értelemszerűen nem állhatott, a befektetőknek el kellett hinniük, hogy a projekt perspektivikus és nem csalók állnak mögötte, valamint hogy az ígért szolgáltatást később megkapják, ezért az etherekért adott bitcoinokat nem fogják sajnálni később. A token szót azért tettem idézőjelbe, mert az ether valójában egy klasszikus altcoin abból adódóan, hogy saját blokklánccal rendelkezik, ugyanakkor azoktól – és a bitcointól – eltérően szolgáltatási kedvezményre is jogosít, nevezetesen a felhasználásával okos szerződések futtathatók az Ethereum blokkláncán, fizetni lehet vele a gépidőért.

Az ICO-t az IPO (Initial Public Offering) mintájára hozták létre, amely a vállalati forrásbevonás egyik bevált eszköze: Az IPO részvénykibocsátást jelent induló vállalkozások finanszírozásához, ugyanakkor már működő cégek esetében is alkalmazható, „felhígítva”(megtöbbszörözve) a forgalomban lévő részvényeiket. Ugyanakkor az ICO az IPO-val szemben nem testesít meg tulajdonrészt a vállalkozásban és osztalékfizetésre sem jogosít, „csupán” a cég tevékenységének kézzelfogható, tehát nem financiális eredményéből juttat valamilyen részt a token-tulajdonosok számára. Példaként hozható fel az a kiadó, amelyik a könyvek megjelentetésének és terjesztésének finanszírozásához tokeneket bocsát ki, viszont később a dedikált kötetekhez féláron juthatnak hozzá a tokenjeiket beváltó olvasók. 

Az előbbi példában az okos szerződés nem képes automatikus garanciát adni a könyvek kedvezményes megvásárlásához, azt jogi eszközökkel is alá kell támasztani, és ha szükséges, kikényszeríteni. Ezért az ICO és az okos szerződés csak az olyan vállalkozások esetében lehet hatékony, amelyek szolgáltatásai az internethez kötődnek, mivel a szerződés az előre rögzített feltételek teljesülése esetén csak az interneten képes emberi közreműködés és alaposan körülbástyázott jogi garanciák nélkül biztosítani az ígért szolgáltatásokat a token-tulajdonosok részére, – ami ennek ellenére sem jelenti a jogi környezet teljes hiányát.

Ez utóbbiak lehetőségei egyre szélesebbek a háztartási eszközök, gépjárművek és mindenféle kütyük hálózatba kötésének elterjedésével, (Internet of Things – IOT), erre próbál hatékony internetes alkalmazás(oka)t fejleszteni például az IOTA nevű tokent kibocsátó cég, amelynek a pénze a piaci kapitalizáció tekintetében jelenleg a hatodik helyen áll, jelentős árfolyam emelkedést produkálva néhány hét leforgása alatt.

Mindezzel együtt a különböző tokenek árfolyama az elektronikus tőzsdéken köszönő viszonyban sincs az őket kibocsátó cégek eredményeivel, vagy a token-tulajdonosok részére általuk ígért szolgáltatások értékével, azokat egyelőre kizárólag a (rém)hírek mozgatják, no meg a gyorsan meggazdagodni vágyók telhetetlensége, ami az árakat (egyelőre) egyre inkább fölfelé hajtja, méretes buborékokat eredményezve. A kérdés az, hogy a jelenlegi bankrendszer fenntartóinak és haszonélvezőinek mennyire érdeke e kaszinó működtetése, milyen hátsó szándékok vezérlik őket, amikor beavatkoznak az árak mozgásába vagy a pénzükön, vagy az általuk felügyelt médiában terjesztett híreken keresztül, maguk előtt tolva az érdekeltségükbe tartozó, perspektivikusnak tartott vállalkozásokat.

Ilyen értelemben a különböző tokenek és kibocsátó cégeik felemelkedése és bukása nem különbözik a mögöttes internetes szolgáltatást (alkalmazást) nélkülöző egyéb altcoinok sorsától, ezzel együtt némely közülük – a dotcom lufi 2000-es kipukkadását követő helyzethez hasonlóan, a Google, az Amazon, a Facebook és társai példáját követve – megkapaszkodhat a piacon, és szédületes jövő előtt állhat tekintettel arra, hogy a blokklánc technológia az internetes piac jelentős szeletét hasíthatja ki magának – és itt engedjenek meg nekem egy jó adag cinizmust:

Ha ez a szárnyalás bekövetkezik, akkor a blokklánc „bálnák” majd egy látványos, grandiózus vacsorán fogják megköszönni a segítséget annak a néhány ezer token tulajdonosnak, akik idejekorán beinvesztáltak az ő felemelkedésükbe, azonban ezzel le is tudják az egészet, mivel egyéb kötelezettségük – néhány szolgáltatás morzsától eltekintve – aligha lesz.

A tokeneket kibocsátó cégek ugyanis az interneten általában közzétesznek egy ún. „white paper”-t, – egy senki által nem ellenőrzött és nem hitelesített dokumentumot -, amelyben leírják tervüket, és közzéteszik üzleti modelljüket, – beleértve a token-kibocsátás feltéteit is. Ugyanakkor a „white paper”-nek nincsenek se formai, se tartalmi követelményei, minden cég azt ír bele, amit akar, akár ki is hagyhatja a token-tulajdonosok kedvezményeire vonatkozó részeket, nem szólva arról, hogy a dokumentum betartatása sem egyszerű feladat, hisz túlnyomó részük közjegyzőnél nincs letétbe helyezve, ezért később azt mondanak róla, amit akarnak. Ebben nagyban különbözik az IPO-tól, amelynek szigorú jogi és eljárásbeli feltételei vannak.

Ugyanakkor az okos szerződésekbe „varrt” megkerülhetetlen algoritmus sem nyújt teljes garanciát a szerződések maradéktalan végrehajtására, hisz senki sem ellenőrzi, hogy mit kódoltak beléjük, nem szólva arról, hogy számtalan programozási hiba lehet bennük,  hasonlóan az ethereum bázisán 2016-ban létrehozott vállalkozás, a DAO (Decentralized Autonomous Organisation) (erről itt írtunk részletesen) okos szerződéséhez, amelynek programozási hibáját kihasználva hekkerek ellopták a cégalalapításhoz összegyűjtött – akkor mintegy 150 millió dollárnak megfelelő –  ethert, ami a kibocsátott kriptopénz 14%-át jelentette, és elvezetett az ethereum ún. hard fork-jához, az ethereum classic létrehozásához.

A kriptotőzsdéken szerencsét próbálóknak ugyanakkor általában fogalmuk sincs arról, hogy mit tartalmaz a „white paper”, ők többnyire a híradások – sok esetben megbízhatatlan, torz és manipulált információira támaszkodva – próbálják eltalálni a nyertes számokat, kivetítve azokba saját elképzeléseiket, előítéleteiket és vágyaikat, meglovagolva azt a jelenleg kétségtelenül valós tendenciát, hogy az árak „csak fölfelé” mehetnek.

Mindezzel nem akarom azt mondani, hogy a blokklánc technológiának, az okos szerződéseknek és a rájuk épülő ICO-nak nincs jövője, és nem fognak helyet szorítani maguknak a gazdaságban, az államigazgatásban és a magán szférában, csupán arra szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy az jogi háttér nélkül nem megvalósítható, amelyet meg kell teremteni, eloszlatva azt a napjainkban tapasztalható eufóriát, amely a blokklánc mindenhatóságát hangoztatva nélkülözhetőnek hiszi az alkalmazás szabályozását.

A kijózanodásig marad a hazardírozás, a tőzsdék és a token-ikarosok szárnyalása, mely utóbbiak közül csak néhányan nem perzselik meg magukat a Napnál, és nem hullanak alá.

Forrás: itt.

Ha tetszenek a posztok és szeretnéd támogatni a munkánkat, akkor itt megteheted:

BTC: 1G9ReJJUXqwwtAUCajzUk4GWm6BDWoKCCf

LTC: LPFXf42zHTgT8BAGmi2dgBKMUCpUJyYVxy

DASH: XuD7Am4yoyDh6tR3GdgWpFFMTnkEQ4KP26

ETH: 0xe984642d5f84e2043a535aba5b6c7ff1691ac15b

MONERO: 358a3bac054b9c91dfaf6f5b3a57cd43d92e4d8056127201a64067e55eff0607


dr. Varsányi Károly ügyvéd, a digitalcash.hu oldal szerkesztője, más oldalak vendégírója, blokklánc jogász. Ha kérdésed van a digitális fizetőeszközök vagy a digitális eszközosztályok (tokenek, etc.) kapcsán, akkor írj neki.
Ajánlott bejegyzések
SZÓLJ HOZZÁ

Leave A Comment

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Digitalcash.hu