Az alábbi posztban szeretnék választ adni a kiszamolo.hu oldalon megjelent bitcoinnal kapcsolatos cikkre. 

Elöljáróban annyit, hogy jómagam is régóta követem Miklós cikkeit, sőt nemrég egyesületi felvételi kérelmet is benyújtottam életbiztosítási okok miatt (családos ember nem lehet életbiztosítás nélkül felelős családos ember, azt hiszem).

A kiszámoló (Miklós) feltette a kérdést, hogy mi adja a Bitcoin értékét, én pedig megpróbálok rá válaszolni, vagy legalábbis azt leírni, hogy szerintem hol van/lehet értéke.

Nem állítom, hogy ez az egyedüli jó válasz, de azt igen, hogy ez is egy válasz, amiben van (talán) ráció. Ebből a szempontból akár lehet vita indító vagy folytató cikk is. Nyugodtan hozzáteheti mindenki a saját gondolatát, persze csak kulturáltan.

A bitcoin maga a „white paperje” alapján egy peer to peer, elosztott főkönyvön és kriptográfián – hálózati szempontból – pedig konszenzuson alapuló elektronikus fizetési rendszernek (electronic payment system) definiálja magát. Maga a bitcoin (BTC) az elszámolási egység a rendszeren belül. 

Emellett ugye biztonságosnak mondják a hozzáértők („feltörhetetlen”, „hamisíthatatlan”) és korlátos is (21 millió darab).

Egy olyan rendszer, ami igyekszik a BKR (Bankközi Klíring Rendszer), a VIBER (Valós Idejű Bruttó Elszámolási Rendszer, a SWIFT/BIC kódok (Society for Worldwide Interbank Financial Telecommunication), Target (Trans-European Automated Real-time Gross Settlement Express Transfer System) és SEPA (Single Euro Payments Area), azaz Egységes Euró Fizetési Övezet meg még a Jó Ég tudja, hogy hány ilyen (mert a fentiek csak kiragadott példák), a fizetések küldését és fogadását szolgáló szabványt és szabályt szolgáló megállapodást/protokoll, stb.-t „egybegyúrni”.

Egészen pontosan nem is egybegyúrja, hanem ad rá valamilyen válasz(oka)t a saját rendszerén belül.

Ami nagy előnye tudna lenni az szerintem 3 dolog. Egyrészt globális, határokon átívelő tud(na) lenni, másfelől „instant”, tehát azonnali, harmadrészt pedig közvetítő nélküli/decentralizált. 

Mondom tudna lenni.

Ne menjünk most bele se a hálózat áteresztőképességébe, se a tranzakciók költségébe, se pedig a bányászok hatalmi törekvéseibe. Ezeket jól ismeri mindenki, aki egy kicsit is foglalkozik a témával.

(Ettől függetlenül azért egy valós technológia mind a blokklánc, mind az elosztott főkönyvi rendszer/technológia, oly annyira, hogy legjobb tudomásom szerint ezekkel a Nemzetközi Szabványügyi Szervezethez (ISO) fordultak a nemzetközi szabvány minősítésükért. Sőt! Kapaszkodjatok meg, de a BTC is bejelentkezett az ISO 4217-ra, de ez egy másik cikk témája lesz. Ezeken túl a bitcoin  szervezetszociológiai szempontból is újítást hozott.)

Inkább azt mondom, hogy tegyünk fel 2 kérdést.

1. Mi adja a készpénz értékét?

2. Mi adja az internet értékét?

Az elsőre nagyjából az lehet a válasz, hogy a bizalom, meg az, hogy közvetítő mentes (decentralizált?), tehát „radar alatt” van, könnyű vele bánni. Azért fogadjuk el a 20.000 forintos bankjegyet 20.000 forintnak, mert bizalmunk van benne, hogy más is ennyinek fogja elfogadni, miközben az előállítási költsége mondjuk 80 forint.

Másfelől a készpénznek nincsen nyoma, tehát növekszik a rendelkezési jogunk az értéket képviselő eszköz kapcsán.

Ha valakinek ebből a gondolatmenetből a bitcoin jutna eszébe, az lehet, hogy nem is téved olyan nagyot. Merthogy az internet készpénze (és egyben elszámolási rendszere) címért vív jelenleg.

Mi adja az internet értékét?

Az, hogy összeköti az igényeket. Ez mindenkinek más. Kis túlzással, de aki emailt ír, annak az, aki zenét/filmet tölt le, annak az, aki művelődik/ismereteket szerez, aki ügyeket intéz/internet bankol, stb., annak az, aki kíváncsiskodik/szépeleg/közösségi médiáskodik (facebook, insta, twitter stb.) annak az, aki pornót néz, annak az. Szóval (jellemzően) mindenkinek más a preferenciája.  Ja, és mindenkinek bírja a bizalmát is, mint rendszer is.

Na, és itt jön be a bitcoin is. Mi adja például számomra a bitcoin értékét? Az, hogy programozható pénznek (layer 2, layer 3, stb.) lett szánva, ami a programozható gazdaság ígéretét is magában rejti.

(Természetesen az, hogy a pénz és a gazdaság programozható nem feltétlen jelent egy szép, új világot is egyben, vagyis ironikus módon pontosan azt jelenti csak egy kicsit (?) más (Aldous Huxley) féle módon: 

„A lényeg, hogy „nincsenek többé háborúk és szegénység, mindenki folyamatosan boldog.”

Szóval nem csak a pénzt programozzák szerintem, hanem minket is.

A bitcoin jelenleg javarészt egy ígéret. Ebben az ígéretben nem csak a bitcoin van benne, hanem bizony benne vannak az okos szerződések és a tokenek is.

A bitcoin a digitális/programozható pénz és a decentralizált/programozható gazdaság, valamint a digitális „kormányzat” ígéretét hordozza magában. A BTC jószerével jelenleg csak egy API a programozható készpénzes tranzakciókhoz. Nagyjából töretlen bizalommal az – országhatárokon átívelő! – Közösség részéről.

Mivel azonban programozható (lásd még: Rootstock), ezért magában hordozza – a tokenekkel és az okos szerződésekkel együtt – a mindenféle kifizetések, letétek, levonások (adó), származtatott jogok és termékek, számlák menedzselése és még ezeregy dolog automatizált/decentralizált megvalósítását. Ez az igény szintén létezik már a Közösség részéről.

(Blokklánc Jogászként például engem leginkább az okos szerződések szerződési feltételei (ha úgy tetszik a terms&conditions), a tőkebevonás új módjai és a programozott jogi kódok érdekelnek.

Azt is látni kell, hogy a blokkláncon/decentralizált fizetési rendszeren alapuló digitális (online) szolgáltatások jó része még nincs is kifejlesztve. De, – ha az internetből indulunk ki -: ki lesz!

Automatizált adózás/illetékek és kártérítés/egyéb kifizetés, decentralizált tőkebevonás, mikro-fizetések és adományozás, közpénzek nyomon követése, gépek közötti fizetések, stb., stb. vagyis minden, amibe „logikát lehet ültetni”. 

Szóval a bitcoin és a mögötte álló rendszerek/technológiák valós közösségi igényekre reagálnak (ki mit akar vele kezdeni?), de az is igaz, hogy egyelőre még csak az ígéretet/meg a vágyainak a kivetülését fizeti meg mindenki. El fog azonban jönni a bitcoin (jelenség) „kommercializálódása” is.

A nagyobb kérdés számomra inkább az, hogy, ahogy az internetnél lehet tudni, hogy honnan jön, vajon a BTC-nél kiderül-e majd, hogy honnan jön és minek szánják rövid és hosszú távon (áldozati bárány, a központi hatalom CBDC-jének előképe, globális hatalom átmentési eszköz, stb.) Kinek az érdekében áll a társadalmi integrációja? A Közösségnek? Vagy?

Cui prodest?

Írta: dr. Varsányi Károly