Meséltem már Nektek arról, hogy mitől lesz blokklánc jogász valaki.

Egyátalán nem attól, hogy ezt magára aggatja. Sokal inkább attól, hogy elmélyülni igyekszik a blokklánc technológia rejtelmeiben, aktívan dolgozik ilyen jellegű startupban és belelkesül egy jó szabályozás hírétől. 

Ma ugyanis szabályosan belelkesültem az orosz szabályozási irányt látva. Egész nap tárgyaltam a bíróságon, és olyan triviális dolgokkal kapcsolatban kellett érvelnem, mint, hogy a joghatás kiváltása a tudomásszerzéshez kötődik. (Mind1.) 

Tegnap a Blockchaineum konferencián én voltam az első és egyetlen jogász, aki keretbe tette a blokklánc kapcsán a jogi irányvonalat (RegTech és Suptech), konkrét megoldási javaslatot tett az adózási problémák kapcsán (Szja és Eho tv.) és kifejtette, hogy bizonyos jogi fogalmak definiálása nélkül (lásd: uniós rendeletek és irányelvek éppúgy, mint magyar jogszabályok) nem fogunk tudni jól szabályozni. Ezek a fogalmak jelenleg fájóan hiányoznak. Tessék csak megnézni a konferencia kerekasztal beszélgetésének felvételét, 12:30-tól 13:00h-ig részletesen elmondom, (amennyiben részletesen el lehet egy fél órában, mert még tudtam volna mit mondani).

(Például azt, hogy néha az az érzésem, hogy dolgozni azt nem szeretne senki, mindenki egyből Főnök akar lenni mindenhol, de értsétek már meg emberek, kedves Kollégáim, hogy valakinek le is kell írnia a dolgokat. Bizony: “iparosokra” is szükség van és nem szégyen gyakorlati szempontból megközelíteni a dolgokat. Sőt!

Na, de ma az alább tárgyalandó orosz szabályozás visszaadta a jogászokba vetett hitemet, persze nem itthon, hanem Oroszországban. Tessék itt, egy valamire való (lehet nem hibátlan szabályozás), miért ne lehetne olyan magyar szabályozás, ami az uniós rendeletek és irányelvek közötti szabad teret megtölti valamilyen megfelelően megengedő, de legalább a jogi fogalmakat megteremtő jogszabály által?

Csak és kizárólag a nem akarás az oka, annak meg tudjuk mi a vége. Hiába mondom úton-útfélen, hogy egyedül a szabályozatlanság az oka az igazán nagy pénzek belépése elmaradásának a piacon, mert a piaci szereplők már készek rá. Ez az a “boost”, amit oly sokan kérdeztek tegnap is a konferencián, hogy mi fogja “berobbantani” a piacot? Jogászként egyértelmű a válaszom: a jó szabályozás.

Tessék most itt van, az oroszok nem csak ígérgettek, lehetne ebből (is) kiindulni.

Én az Igazságügyi Minisztérium/Pénzügyminisztérium helyében már szerezném is meg a törvénytervezeteket, bevonva a NAV-ot is egyúttal, hogy egyrészt minnél előbb hozzá juthassak a talált pénzhez, amit a kripto után beadózóktól nyerek, másrészt meg kialakítanék egy észt vagy méginkább V4-es régiós kripto/blokklánc összefogást, mert baromi jó az optikája és nem kerül semmibe.

Ezt egyébként miért nekem kell leírnom? Ja, vagy azért, mert más nincsen ennyire benne jogilag a témában? Na, ezért vagyok én blokklánc jogász.

Az alábbiakban pedig megosztom Olvasóimmal, hogy min is lelkesültem úgy be.

Az orosz állami duma elfogadta első olvasatát annak a – kriptos körökben (de, általam biztosan) –  régóta várt törvény csomagnak, amely szabályozza a kriptoval kapcsolatos ügyeket és tevékenységeket. A törvénytervezetek (3 db), amelyeket majdnem egyhangúlag szavaztak meg, megnyitják az utat a kripto eszközoszály (digitális devizák, platformok és tokenek) legalizálására az Orosz Föderációban, beleértve – bizonyos feltételek mellett – ezek kereskedelmét (vétel/eladás/csere) és a forgalomba hozatalukat is. Most az orosz képviselőknek körülbelül két hete van, hogy javaslatokat tegyenek a három törványjavaslat végleges elfogadásáig.

Az orosz parlament alsóháza, a Duma ugyanis elfogadta és jóváhagyta az első olvasatban azt a 3 jogszabályt, melyeket az ország kripto-ökoszféra különböző aspektusainak szabályozására fogalmazott meg a jogalkotó.

A 3 törvényjavaslat a – 1. “A digitális pénzügyi eszközök”, 2. “A digitális befektetésekre (azok vonzására) szolgáló befektetési platformokról” és 3. “Digitális jogosultságokról” elnevezéseket viselik.

(Néhány érdekes ötlet, mint például az ezek kapcsáni adócsökkentés vagy adófizetés elhalasztása (moratórium), már a parlamenti megbeszélések során csatározásokat hozott.)

Az új jogszabályok olyan jogi fogalmakat foglalnak magukban, mint a “digitális jogosultság” és az “intelligens szerződés” (okos szerződés), emellett a kripto pénznemeket és tokeneket tulajdonként, nem pedig törvényes fizetőeszközként határozzák meg.

(Szerkesztő megjegyzése: ha pedig tulajdon, akkor dologi jog, hello virtuális dolog jogi fogalma)

A tokenek kapcsán meghatározták azt a kötelezően követendő cselekvési sorozatot a token értékesítésben és az ICO-projektekben, amit a kollektív befektetéseket kibocsátóknak követniük kell. A törvény tervezet rendezi a kripto bányászat legalizálásának alapjait, de ennek a gazdasági tevékenységnek a jogi meghatározását a végleges jogszabály elfogadása előtt még bővíteni és finomítani szeretnék. A következő néhány hétben más módosítások is lehetségesek. Néhány javaslatot, beleértve a bányászok adóztatására vonatkozó moratóriumot, már megvitatták a parlamentben.

A pénzügyminisztérium által készített “Digitális pénzügyi eszközök”, (mely a keresztségben a № 419059-7 számot kapta) szabályozza a digitális pénzügyi eszközök megteremtéséből, kibocsátásából, tárolásából és forgalmából fakadó vagy hozzájuk fűződő  kérdésköröket. A tervezet meghatározza a kripto tranzakciók lebonyolításának és az okos szerződések megkötésének pontos eljárásait, beleértve a jogok gyakorlását és a kötelezettségek teljesítését. 

A múlt héten Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök elmondta, hogy az új jogszabályokban a “digitális pénz” és a “digitális jogosultság” jogi fogalmakkal helyettesítik azokat a szavakat, mint a “kripto pénzek” és a “tokenek”.

(Szerkesztő megjegyzése: hoppá vagyoni értékű jog és digitális pénz fogalma. Hol is olvashattunk erről először? Csak nem az öreg blokklánc jogásznál? De!)

Ettől azonban most eltér a 3 törvényjavaslat szövege hiszen a kripto pénzeket “elektronikus formájú, kriptográfiai eszközökkel létrehozott digitális tulajdonnak (eszköznek)”  tételezi.

Azt is szerepel a tervezetben, hogy ebben az esetben a tulajdonjogokat a digitális tranzakciók nyilvántartásában digitális nyilvántartásokkal hitelesítik. 

A digitális pénzügyi eszközök közé tartoznak a kripto pénzek és a  tokenek, hangsúlyozva, hogy ezek az eszközök nem törvényes fizetőeszközök az Orosz Föderációban.

(Szerkesztő: Én mit mondottam volt korábban? Azt hiszem ugyanezt.)

A jogszabály tervezet szerint a tokenek egyetlen kibocsátóval rendelkezhetnek, míg a kripto pénz(nem)ek több kibocsátóval rendelkezhetnek, lásd még a bányászok.

Mindkét eszköz rubelre és más devizára kicserélhető az orosz központi bank (CBR) által meghatározott szabályok szerint.

Ugyanakkor nem tekinthetők kötelező vagyis törvényes fizetési eszköznek és módnak, azaz, sem ilyen fizetésre felhasználható  számlának vagy ilyen  utalásnak, (mint a törvényes fizetőeszköz rubel esetében fent áll), de az egyének és a vállalkozások a törvény keretein belül felhasználhatják az egymás közötti elszámolásukra és kifizetéseikre.

A kripto pénz vásárlások és értékesítések csak a digitális pénzügyi eszközkezelőkön – brókerek, kereskedők és egyéb ilyen  jogosultsággal rendelkező jogi személyeken keresztül – végezhetők, akik ebben a szerepkörükben letétkezelőként működnek.

Ez magában foglalja a kripto tőzsdéken történő kripto pénz vásárlást is, azaz azokat a kripto értéktőzsdékét, virtuális fizetőeszköz váltókat, amelyek egyedi számlákat és pénztárcákat kínálnak ügyfeleiknek. Az ilyen tevékenységeket szabályozó részletes rendelkezéseket  a Jegybank a Miniszterek Tanácsával konzultálva dolgozza ki. (szerk. megjegyzése: hello MNB, ugye veszitek a lapot?)

A törvénytervezet leírja a digitális tokenek kibocsátására vonatkozó kötelező útvonalat (cselekvési sorrendet) is, jelezve, hogy kiadásukat nyilvános ajánlattétel útján kell végrehajtani. Az ICO (kezdeti érme-ajánlatok) mögött álló entitásoknak részletes információkkal kell szolgálniuk a projektjeikről.

A token-értékesítés szervezőinek bizonyítaniuk kell, hogy legalább 5 millió rubellel (cca. 81 000 dollár) rendelkeznek előzetesen. A bankok és a nem hitelintézetek nem vehetnek részt az ICO-k vezetésében.

A törvény szabályozza a bányászatot is, és azt jelenti, hogy a bányászoknak nyilvántartásba kell vetetniük magukat az adóhatóságnál, akár egyéni vállalkozóként vagy jogi személyekként, és adót kell fizetniük. 

A digitális befektetésekre (azok vonzására) szolgáló befektetési platformokról szóló törvény, (a keresztségben: № 419090-7), kifejezetten a kollektív befektetési formákat, vagyis az ilyen eszközökbe történő pénzgyűjtést és pénzbefektetést szabályozza Oroszországban.

A tervezet szerint mind a jogi személyek, mind az egyéni vállalkozók bevonhatók az ilyen tevékenységekbe, és előírják azokat a normákat, amelyeket a kollektív befektetés szervezőinek be kell tartaniuk. Rendelkezései szerint a magánszemélyek bármilyen nyilvántartásba vétel nélkül részt vehetnek az ilyen kollektív befektetésben, de a befektetési platform üzemeltetőit be kell jegyezni a Jegybankhoz.

A jegybank meghatározza azt a maximális összeget is, amelyet egy “nem minősített befektető” egyetlen projektbe fektethet, valamint a digitális tokenekbe történő történő éves befektetések mennyiségi (pénzbeli) korlátját.

A harmadik törvényjavaslat az első olvasatban “A digitális jogosultságok” (a keresztségben a – № 424632-7), módosítja az orosz polgári jog szabályait. (Szerk megjegyzése: mit magyaráztam én a tegnapi konferencián? Azt, hogy dogmatikai szabályozás nélkül (értd: Ptk), csak “patchingelés” (foltozgatás) fog folyni jogi szempontból.)

Bevezeti azokat az alapvető rendelkezéseket, amelyek lehetővé teszik a jogalkotó számára, hogy szabályozzák a tokenek és kriptopénzek piacát, és megteremtsék a digitális tranzakciók feltételeit.

A szöveg kidolgozza a “digitális jogosultság” jogi fogalmát a tokenek (lásd még: digitális számla) meghatározására. A javaslat szerint csak a jelentős gazdasági jelentéssel bíró tokenek lesznek digitális jogosultságok, ellentétben a hűségpontokkal vagy az online szerencsejátékban használt virtuális érmékkel.

A “digitális jogosultáság” tulajdonosa olyan személynek minősül, aki egyedülálló hozzáféréssel rendelkezik az érme digitális kódjához.

A tokenek forgalmának és a token tranzakciók végrehajtásának szabályozása mellett a törvény biztosítani fogja a tulajdonosok bírói védelmét is. A digitális jogosultságok bevezetése jogalapot teremt a token értékesítésével kapcsolatos gazdasági tevékenységek adóztatásához. 

Összegzés: Bravo oroszok, bravo orosz jogalkotás! Lehet, hogy nem teljes a szabályozás, mert nem is lehet, de Ti legalább nem féltek a munkától és meritek az eszeteket is használni. A blokklánc jogász kalapot emel, mégha ez esetleg sokaknak nem is tetszik. Kitartok azon véleményem mellett, hogy a nagy “boost” a kripto ökoszisztéma számára a világon – az bizony – a szabályozás lesz.

dr. Varsányi Károly

Eredeti forrás itt.

Ha tetszenek a posztok és szeretnéd támogatni a munkánkat, akkor itt megteheted:

BTC: 1G9ReJJUXqwwtAUCajzUk4GWm6BDWoKCCf

LTC: LPFXf42zHTgT8BAGmi2dgBKMUCpUJyYVxy

DASH: XuD7Am4yoyDh6tR3GdgWpFFMTnkEQ4KP26

ETH: 0xe984642d5f84e2043a535aba5b6c7ff1691ac15b

MONERO: 358a3bac054b9c91dfaf6f5b3a57cd43d92e4d8056127201a64067e55eff0607