” Tanuljátok meg, hogy mindenben példát kell mutatni”, mondotta volt I. (Nagy) Lajos király és az MNB.

Bizony! 2020-ban odáig is eljutottunk, hogy nem kell napokat várni a fizura. Bár ez nem tudom, hogy hogyan fog a külföldi utalásoknál megvalósulni, mert emlékszem még azokra külföldön töltött időkre, amikor az „elindítottuk már az utalást” csak kamu volt és aztán ment a mutogatás a payroll-ra és a könyvelésre. Na, mindegy. Reméljük, hogy valóban megvalósul az alábbi innováció, hiszen gyakorló ügyvédként tudom, hogy az Ügyfelek gyakran igazi úriemberek és azt vallják, hogy „fizetni és meghalni ráérünk még”.

„Nagyon sokat fejlődött a pénzforgalom az elmúlt hetekben, de ennek nincs vége. Szeptembertől bejönnek a vállalati kötegelt fizetések is az azonnali fizetési rendszerbe, biztonságosabbá válik az internetes kártyás vásárlás, jövőre pedig minden kereskedőnél lehet majd elektronikus úton is fizetni.

Izgalmas volt az elmúlt másfél év a hazai fizetési rendszerben – mondta Bartha Lajos, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója a jegybank fizetési rendszerekről szóló sajtótájékoztatóján. A most megjelent Fizetési Rendszer Jelentés megállapítja, hogy intenzíven nő az elektronikus tranzakciók száma főleg a bankkártyás fizetések bővülése miatt. Az azonnali fizetési rendszertől is sokat vár a jegybank az elektronikus fizetések bővülése kapcsán.

Az elmúlt öt évben tíz százalékkal csökkent a készpénzhasználat részaránya a tranzakciókon belül mind számban, mint értékben. A mobiltárcák forgalma is dinamikusan nő, lassan áttérnek a bankkártyáról az emberek a mobiltelefonos fizetésre. Az elmaradásunk az uniós átlagtól az elektronikus tranzakciók terén folyamatosan csökken.

A legfontosabb gátja a további terjedésnek továbbra is az árazás. Az MNB szeretné, ha a bankok kínálnának olyan átalánydíjas csomagokat, amelyek korlátlan átutalást tartalmaznak fix havidíjért cserébe. Megjelentek ezek a csomagok, de kevés ügyfél használja még ezeket, ezen a téren előre kell lépni – mondta Bartha. Az MNB folyamatosan vizsgálja a bankokat, az elmúlt évben rekord összegű fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki, 130, 8 millió forintot. Főleg a haladéktalan jóváírások elmaradása miatt akadtak problémák.

A visszaélések aránya alacsony, a legtöbb csalás az online vásárlásoknál történik, de ezen a téren javulást vár az MNB, ha bevezetik a PSD2-szabályozás által elvárt erős ügyfélhitelesítést, amely után már mobiltelefonos vagy valamilyen másik azonosító is kell majd a vásárlás jóváhagyásához. Az üzemzavarok száma is csökkent az elektronikus tranzakcióknál – ami örömteli fejlemény.

Az elmúlt évek legnagyobb fejlesztése az azonnali fizetési rendszer volt. Annyira jól sikerült, hogy az EU-ban is lehet, hogy lemásolják a magyarországi rendszert, amely kötelező minden hazai hitelintézetre. A bankközi térben 27,2 millió átutalás ment át 3838 milliárd forint összértékben. Ennél több pénz fordul meg a rendszerben, ebben az adatban ugyanis a bankon belüli utalások nincsenek bent. A tranzakciók 99 százaléka 5, 94 százaléka pedig 2 másodpercen belül végbemegy. Az utalások harmada a normál banki üzemidőn kívül megy végbe, és eddig 55 ezer másodlagos számlaazonosítót regisztráltak a bankoknál.

Bartha azt reméli, a sárga csekkek is hamarosan eltűnnek, vagy csökken a számuk, ha elindulnak tömegesen a fizetési kérelmek. Szeptember 1-től új funkciókkal bővül az azonnali fizetési rendszer, bekerülnek a vállalati kötegelt fizetések is, vagyis a fizetések is öt másodpercen belül megérkeznek majd.

Januártól minden kereskedőnél kötelezővé teszik az elektronikus fizetési lehetőség biztosítását, ahol online pénztárgép van. Folyamatosan indulnak a QR-kód alapú fejlesztések, amelyek egyszerűsítik a fizetéseket, emellett a bankok is folyamatosan dolgoznak a valós idejű csalásokat felderítő rendszereken, hogy csökkentsék a visszaélések számát.

Az azonnali fizetés mellett kihívást jelentett a bankszektor számára a PSD2-szabályok tavaly szeptemberi bevezetése is. Az erős ügyfélhitelesítés mellett az is újdonság, hogy megjelentek a harmadik feles szerelők (API), vagyis az úgynevezett nyílt bankolás, amely során fintech cégek nyújthatnak pénzforgalmi szolgáltatásokat bármely bank ügyfeleinek.

A csalásmonitoring is erősödik, eddig nem volt kötelező, de a jövőben azzá válik. Ha egy ügyfél vitatja a tranzakciókat, egy napon belül jóvá kell írni a pénzt a számláján. A 15 ezer forintos pin-kód mentes kártyás vásárlási limitet előíró kormányrendelet ugyan hatályát vesztette, de december végéig hatályban marad, és az MNB azt szeretné, ha tartósan megmaradna, mert a tapasztalatok pozitívak.”

Források: itt és itt és itt.