Az NFT-k kapcsán akként rendelkezik a MICA, hogy „a kriptoeszközök nagy sorozatban vagy gyűjteményben nem helyettesíthető tokenként történő kibocsátását a helyettesíthetőségük mutatójának kell tekinteni. Ahhoz, hogy egy kriptoeszközt egyedinek és nem helyettesíthetőnek lehessen minősíteni, önmagában nem elegendő mindössze a kriptoeszköz egyedi azonosítóval való ellátása.”

Mit lehet annak érdekében tenni, hogy egy adott kriptoeszközt egyedi és nem helyettesíthető eszköznek minősítsenek, azaz megcélozzák vele a MICA alóli mentességet? (ti: az egyedi és más kriptoeszközökkel nem helyettesíthető kriptoeszközök nem tartoznak a MICA hatálya alá, de ettől ezek az eszközök még simán a MIFID II. és más vonatkozó uniós rendeletek hatálya alá tartoznak).

Alkalmazni kell az ún. kölcsönösen összefüggő értéktesztet.

Általános megközelítésben, az hogy valamely eszköz egyedi és nem helyettesíthető-e, az NFT-khez kapcsolódó számos releváns mutató meglévőségére kell alapozni, mint például (de nem kizárólagosan): belső érték és ritkaság (például hogy a kriptoeszköz rendelkezik-e olyan egyedi jellemzőkkel, amelyek hozzájárulnak belső értékéhez és ritkaságához, megkülönböztetve azt más eszközöktől), hasznosság és funkcionalitás (pl. konkrét hasznosság vagy funkcionalitás), tulajdonjog és jogok (például egyedül a birtokost megillető kizárólagos hozzáférési vagy használati jogok).

Kicsit konkrétabb megközelítésben a fenti mutatók :

1) ha a kriptoeszköz értéke elsősorban annak egyedi jellemzőiből és/vagy az általa a birtokosa számára biztosított hasznosságból/előnyökből ered (például egy elismert művész limitált kiadású digitális műalkotásához kapcsolódó konkrét NFT).

2) a kriptoeszközök különböző típusainak összekapcsolása oly mértékben befolyásolja egymás értékét, hogy az NFT nem rendelkezik olyan saját értékkel, amely kapcsolódna a sorozatban vagy gyűjteményben szereplő többi NFT-hez (pl. a tokenek sorozatára vonatkozó közös kereskedési ár megléte).

3) az e kriptoeszközöket a többi kriptoeszköztől megkülönböztető egyedi jellemzők.

Az egyediség és a helyettesíthetőség értékelését a MiCA keretében az eszköz másodlagos piacokon való forgathatóságától függetlenül kell vizsgálni. A kriptoeszköz ilyen piacokon való forgalmazásának lehetősége önmagában nem befolyásolja a kriptoeszköz MiCA szerinti egyedi vagy nem egyedi besorolását.

Egy kriptoeszköz NFT minőségének megállapításánál tehát hangsúlyozottan kell azt az általános jogi megközelítést alkalmazni, miszerint az eset összes körülményét vizsgálva és mérlegelve kell álláspontot kialakítani, ami viszont a gyakorlatban elég trükkös lehet, lásd az alábbi példát:

Vegyünk egy olyan NFT-gyűjteményt, amelyben egy NFT-t több száz kisebb tokenre osztanak fel, amelyek az eredeti NFT-kép egy részét képviselik. Míg az eredeti NFT-kép egyedi, addig a részekre bontott tokenek nem feltétlenül felelnek meg külön-külön az egyediség és a nem helyettesíthetőség kritériumának. Ha az összes törtrész újrakombinálható az eredeti NFT teljes tulajdonjogának visszaállítása érdekében, ez azt jelezheti, hogy a törtrészek egymástól függetlenül a MiCA szerint nem minősülnek egyedinek és nem helyettesíthetőnek.