Kriptós körökben divat temetni az aranyat. Én ezzel nem értek egyet, hiszen a tokenizációs folyamatokra tekintve, az arany nem vész el, csak átalakul.

A DC már 2019-ben arról írt, hogy „csak az arany, csak a Bitcoin”.

Korábban többször vizsgáltuk már az aranyat, legutóbb az aranyról, mint jó minőségű/minősítésű likvid eszközről értekeztünk.

Most pedig egy kicsit megnézzük az aranynak, mint tartalékeszköznek a szerepét világviszonylatban, ugyanis az a helyzet, hogy mára az arany megelőzte a tartalék-rangsorban az eurót és a második legfontosabb tartalékeszközzé vált világszerte.

A Financial Times cikke (melyet az alábbiakban fordítunk) szerint ugyanis, az Európai Központi Bank közlése alapján, az arany megelőzte az eurót, és a világ második legfontosabb tartalékeszköze lett a központi bankok számára, a rekordméretű vásárlásoknak és az emelkedő áraknak köszönhetően.

Az EKB szerdán közzétett jelentésének adatai szerint a sárga nemesfém a globális hivatalos tartalékok 20%-át tette ki tavaly, meghaladva az euró 16%-át, és 46%-al az amerikai dollár után állt a rangsorban.

„A központi bankok továbbra is rekordütemben halmozták fel az aranyat” – írta az EKB, hozzátéve, hogy a központi bankok 2024-ben harmadik éve egymás után, több mint 1000 tonna aranyat szereztek be, ami a teljes globális éves termelés egyötöde, és kétszerese a 2010-es évek évtizedének éves mennyiségének.

A központi bankok által világszerte birtokolt aranykészlet megközelíti a háború utáni Bretton Woods-i korszak történelmi csúcsait. 1971-ig a globális árfolyamok a dollárhoz voltak rögzítve, amelyet viszont rögzített árfolyamon lehetett aranyra váltani.

A jegybankok aranytartalékai, amelyek az 1960-as évek közepén 38.000 tonnával tetőztek, 2024-re ismét emelkedtek, és az EKB legfrissebb adatai szerint elérték a 36.000 tonnát.

„A központi bankok világszerte ma már majdnem annyi aranyat tartanak, mint 1965-ben” – áll az EKB jelentésében.

A World Gold Council adatai szerint a tavalyi évben a nagy vásárlók között volt India, Kína, Törökország és Lengyelország.

Az aranyár tavalyi 30%-os emelkedése volt az egyik tényező a globális devizatartalékokban való részesedésének megugrásában. Az év eleje óta az aranyár további 27%-al emelkedett, és elérte a történelmi csúcsot, a 3500 dollárt unciánként.

„Ez a készlet, a magas árakkal együtt, 2024-ben az aranyat a második legnagyobb globális tartalékeszközzé tette (piaci áron) – az amerikai dollár után” – közölte az EKB.

Bár az arany nem kamatozik, és tárolása költséges, a befektetők világszerte a legbiztonságosabb, rendkívül likvid eszközök közé sorolják, amely sem partnerkockázatnak, sem szankcióknak nincs kitéve.

„Az arany iránti kereslet, mint monetáris tartalék iránt meredeken megugrott Oroszország 2022-es teljes körű ukrajnai inváziója nyomán, és továbbra is magas szinten maradt” – áll az EKB jelentésében, hozzátéve, hogy az aranyvásárlásokat a szankciók, (például a pénzügyi eszközök befagyasztása) elleni védekezésnek tekintették.

„Az arany devizatartalékokban való részesedésének 1999 óta legnagyobb éves növekedéséből ötben az érintett országok ugyanabban az évben vagy az előző évben, szankciókkal szembesültek” – mutatta ki az EKB elemzése, hozzátéve, hogy „a Kínához és Oroszországhoz geopolitikailag közel álló országok” az elmúlt három évben többet halmoztak fel aranyból, mint mások.

Egy 57, – tavaly aranyat tartó – központi bank körében végzett felmérésből az is kiderült, hogy a szankciókkal kapcsolatos aggodalmak, a globális monetáris rendszerben várható változások és a dollártól való függőség csökkentése voltak a mozgatórugói a feltörekvő piacoknak és a fejlődő országoknak.

A DC szerint az év végéig az arany árfolyamában is emelkedés várható, csakúgy, mint a Bitcoinéban.