Na, akkor horgoljuk tovább a szálakat, ahogy a klasszikus mondaná.

Vannak ugye az Ábrahám megállapodások, van az a hír ugye nemrégről, hogy Donald Trump amerikai elnök kegyelmet adott Csangpeng Zhaónak (CZ), a világ legnagyobb kriptotőzsdéje, a Binance alapítójának, meg van a mostani kazah hír, ami arról szól, hogy Kazahsztán egy 500 millió és 1 milliárd dollár közötti értékű nemzeti kriptovaluta-tartalékalap (portfólió) létrehozását tervezi 2026 elejére, a Bloomberg jelentése szerint.

A kezdeményezés Közép-Ázsia egyik merészebb lépése a digitális eszközök államilag kezelt befektetési portfólióba való integrálása felé, de nem vágnak bele hebehurgyán.

Amerikai mintára óvatosan fognak bele a kazahok is, hiszen a Bloomberg jelentése szerint az alapot külföldön lefoglalt vagy hazautalt kriptoeszközökből, valamint az államilag támogatott kriptovaluta-bányászati ​​​​műveletekből származó bevételekből finanszírozzák majd, és a hírek szerint közvetlen kripto kitettsége nem lesz.

(Szerk: mire is kell itt gondolni? Idén októberben Kazahsztán 130 illegális kriptotőzsdét zárt be, amelyekről gyanították, hogy bűncselekményekből származó jövedelmet mosnak tisztára, és 16,7 millió dollár értékű virtuális vagyont foglalt le. A fellépés túlmutat a tőzsdéken, a hatóságok 81 csoportot lepleztek le, amelyek összesített forgalma 2024-ben 24 milliárd kazah tenge (43 millió dollár) volt.

Timur Szulejmenov, a kazah jegybank elnöke egy londoni interjúban elmondta, hogy az alap befektetései között szerepelnek majd tőzsdén kereskedett alapok (ETF-ek) és digitális valutákhoz kötött vállalatok részvényei.

„Nagyon óvatosak leszünk a kriptovalutákkal való közvetlen kitettséggel” – hangsúlyozta, utalva arra, hogy Kazahsztán igyekszik kihasználni az iparág emelkedési lehetőségeit, miközben korlátozza a tokentartással járó volatilitási kockázatokat.

A program annak a Astana International Financial Centre (AIFC) (Kazahsztán blokklánc, fintech és szabályozási innovációs központja) a keretein belül valósul meg, amelyről 2017-ben mi is írtunk.

Az AIFC egyébként már több nemzetközi kriptocéget bevonzott, mióta az ország 2022-ben legalizálta és szabályozta a digitális eszközök kereskedelmének és bányászatának bizonyos aspektusait.

Kazahsztán 2021 óta jelentős szereplővé vált a globális kriptogazdaságban, amikor Kína fellépését követően a világ egyik legfontosabb bitcoin-bányászati ​​célpontjává vált.