Napjaink legizgalmasabb pénzügyi/katonai kérdései közé tartozik (lásd még: Orbán Viktor vs Németország, de lehet ide sorolni a Török áramlat üzemeltetőjét is), hogy mi lesz a befagyasztott orosz vagyonnal, illetve mi lesz a szintén befagyasztott venezuelai aranytartalékokkal, illetve az ország olajával?

(Szerk: az aranytartalék meg annak tárolása/kezelése az afeletti rendelkezési jog önmagában érdekes kérdés.)

Az U.S.A. nyíltan kimondta a Monroe 2.0-át, legkésőbb a Miran tervvel, de már előbb is, hiszen valójában sosem adta fel azt.

Nemrég írtuk, hogy „Amerika nem szemléli ölbe tett kézzel Kína globális gazdasági térfoglalását. Dél-Amerikában – az ún. Monroe elv (hello, „Magyarország a magyaroké”) szellemében – igencsak aktívak, Latin-amerikai Államok Közössége (CELAC) ide vagy oda.

Elég csak Argentínára, El Salvadorra, Kolumbiára (lásd még: Trump és a nemes egyszerűséggel Kartell főnöknek nevezett Petro, aki nem az a petro), vagy mostanság Venezuelára (mely ország elnöke nemrég érdeklődött arról, hogy hol vannak már a gringók, várják őket sok „szeretettel”, állig felfegyverkezve) gondolni.”

A nagy kérdés az, hogy hogyan alakult volna mindez blokkláncon, I mean, ha a nemzeti tartalékok blokkláncon vannak?

Ezt egyelőre még nem tudjuk meg, most azt kell megnéznünk, hogy akkor lép vagy nem lép az U.S.A., valamint az EU?

Ezután pedig nézzük meg, hogy melyik az a 3 ország, amely – titkos hitem szerint – legjobban törekszik arra, hogy a jövőbeni blokklánc alapú nemzeti vagyonukat ne fagyaszthassa be senki:

Forrás: hashrateindex dot com