Az első magyar Bitcoin Treasury után mi is jöhetne most más, mint a második magyar Bitcoin Treasury? Régóta tartozom már ezzel a poszttal, de a nyaralás és a meló mindig közbeszóltak. Most nem.

Következzen hát a második magyar Bitcoin Treasury céges interjúnk Nagy Antallal az Effex Solutions Kft. ügyvezetőjével.

1.) Honnan jött az ötlet, hogy ebbe belevágjatok? Amerikai inspiráció, saját ötlet, stb.?

Mivel a kriptográfia és digitális valuta témáját már azelőtt tanulmányozni kezdtem, mielőtt céges bevételem lett volna, ill.magánszemélyként a Bitcoin alapú befektetések – a kriptovalután kívül a bányász cégek, és újabban, a cégemhez hasonló befektetési stratégiájú Bitcoin treasury cégek – jelentették a de-facto megtakarítási filozófiámat, természetesen hamar felmerült az igény a céges pénzügyi forrásokat is hasonló eszközökbe fektetni.

Az inspiráció részben külföldről, részben belföldről jött, de a konkrét modellt Michael Saylor és a Strategy (MSTR)(szerk: ami lehet hamarosan az S&P 500-ba kerül) Bitcoin treasury stratégiája adta, amelyet a 2020-as bejelentésük óta szorosan követek. Saylor megközelítése különösen izgalmas, mert továbbmutat az egyszerű Bitcoin felhalmozáson, hagyományos pénzügyi eszközöket felhasználva a digitális valuta állományának növelésére. Ehhez például a STRK (Strike) innovatív instrumentumot használják, amely preferált részvényei 8%-os fix osztalékot fizetnek és konvertálható a Strategy részvényeire, vagy a STRC (Stretch) 9%-os változó osztalékot kínál havi kifizetésekkel, és úgy tervezték, hogy az árfolyama stabil maradjon a 100 dolláros névérték körül, miközben ötszörös Bitcoin-fedezettel rendelkezik. A véleményem szerint ez, a Bitcoinnak a tradicionális pénzügyi piacokba való beleolvasztása felkeltheti a figyelmét a téma iránt más, akár hazai szereplőknek is, ugyanúgy, ahogy nekem is további inspirációs forrást ad.

2.) Mi a cél ezzel, akár edukálásban, akar gazdaságilag értve?

A céges pénztártartalék vásárlóerejének megtartása az elsődleges cél, semmiképp sem spekuláció a tőkével. Erre az utóbbi kijelentésre a legtöbb konzervatív befektető és közgazdász felvonná a szemöldökét, de ez csak amiatt van, mert nem ismerik eléggé a Bitcoint. Én a fiat pénz tartalékot tartom inkább rizikósnak, ezért is minimalizálom azt céges és privát megtakarításokban is. A cél hosszútávon is fenntartani a Bitcoin alapú „aggresszív” befektetési szemléletet, eszerint a nettó árbevétel legalább háromnegyedét, de inkább 85-90%-át az említett eszközökbe fektetni.

Sajnos az eddigi hazai kriptó intézkedéseket inkább hátrafele intézkedéseknek nevezném, amik követése különösen fájó olyan más, szomszédos országok tervezett intézkedései láttán, mint pl. Csehország, ahol a központi bank a pénzügyi tartalékuk jelentős részét Bitcoinban tervezi tartani. Ezt nem szeretném tovább firtatni, csak amiatt releváns, mert a hazai terep jelenleg nem könnyített ennek a befektetési stratégiának a kivitelezését tekintve. Amíg az új szabályozások és elfogadott tőzsdék nem lesznek letisztázva, kényszerülve lehet a cég arra, hogy temporálisan átvegyék a BTC ETF-ek és ETN-ek a digitális valutára szánt források helyét, amikkel a kereskedés (egyelőre) nem limitált.

A szinte Bitcoin exklúzív befektetési stratégiánk szempontjából nem csak hazai, hanem nemzetközi szinten is pionírnak számít a cég, és ezzel szívesen nyújtanék mintát más, nyitott szemléletű cégvezetőknek.

3.) Van-e kívánatos mennyiség, amit el szeretnétek érni?

Inkább magánszemélyként vettem célba a klasszikus mérföldköveket, a cégem esetében azonban nem egy konkrét Bitcoin-mennyiség elérése a cél, hanem – ahogy korábban is említettem – a tőke hosszú távú értékének megőrzése. Elégedett vagyok az eddigi megtakarítási mennyiséggel, ill. a növekedési tempóval, és a spekulációnak határozottan ellene vagyok, ehelyett a folyamatos, fegyelmezett befektetésre fókuszálok.

A piaci dinamikával kapcsolatban azt látom, hogy a hagyományos ciklusok hatása gyengül, részben az egyre erősebb intézményi jelenlét miatt, részben pedig a piaci érettség miatt. Ezek a faktorok ugyanakkor csökkentik a szélsőséges árfolyamkilengések, „tail-event”-ek hatását, vagyis az úgynevezett fekete hattyú események előfordulását. Az elmúlt közel három évben tartós emelkedő trendet figyelhetünk meg a Bitcoin piacán, amely már nem feltétlenül követi a korábbi ciklusok mintázatait.

Stratégiánk egyszerű: ha az árfolyam emelkedik, tovább vásárolunk, ha pedig esik, még nagyobb mennyiségben igyekszünk bevásárolni, ez a megközelítés eddig bevált.

4.) Mennyire örült ennek az ötletnek a céges könyvelés?

Örömömre ez nagyon simán ment, nem ellenezték, csak felhívták a figyelmemet arra, hogy rizikós eszközökbe tervezek fektetni, és, hogy az eddigi cégek, melyeknek kriptós ügyleteket könyveltek, nem jöttek ki profitábilisan azokból. A figyelmeztetést persze megköszöntem, de azt is elmondtam, hogy nem rövidtávú spekulációs kereskedésnek teszem ki a céges befektetéseket, legyen szó a Bitcoinról vagy az ehhez kapcsolódó hagyományos részvényekről.

5.) Ismersz-e hasonló BTC Treasury céget itthon?

Csak a Kovács Ferenc KV Cégcsoportját, más cégtulajdonosok, akikkel lehetőségem volt beszélgetni, még ha alapvetően nem is voltak Bitcoin ellenesek, általában egy rémálomnak gondolták az egészet könyvelés szempontjából.

A fokozódott institucionális adopció játékelméleti hatását is figyelembe véve, meglátásom szerint a standard néhány éven belül az lesz, hogy minden komoly cég vagyonmérlegén szerepelni fog a Bitcoin és az ehhez kapcsolodó értékpapírok.

6.) Szerinted mennyire van ez elterjedőben a Közép-kelet európai régióban? Gondolok itt az esetleges konferenciákon begyűjtött tapasztalatodra.

Sajnos nem volt sűrűn lehetőségem konferenciákon résztvenni, de pl. az utolsó Bitcoin meetupon, amin résztvettem Linzben, túlnyomóan pozitív vélekedést hallottam erről a stratégiáról. A 21bitcoin osztrák Bitcoin befektetési platform vezetőjével is beszélgettem, amikor 2024-ben adoptálták ezt a stratégiát, talán ők voltak az elsők európai szinten, akiktől ezt a mintát láttam. Ők is fent vannak a treasury cégeket nyomonkövető weboldalon, s meleg szívvel tudom ajánlani a szolgáltatásaikat, bár egyelőre tudtommal csak magánszemélyeknek adnak el kriptovalutát.

Véleményem szerint itthon kissé szkeptikusabbak, meg óvatosabbak a cégvezetők, de remélem, hogy inkább előbb, mint utóbb itthon is elterjed ez a befektetési nézet úgy a KKV-k, mint a nagyvállalatok körében.

7.) Milyen további források vagy olvasmányok inspirálták a Bitcoin iránti elkötelezettséged és a cég treasury stratégiáját? Vannak olyan könyvek vagy szerzők, akik különösen nagy hatással voltak rád?

A Bitcoin iránti elkötelezettségem részben az alapos kutatásból és olvasmányaimból fakad, amelyek segítettek mélyebben megérteni a kriptovaluta gazdasági, technológiai és filozófiai jelentőségét.

Két könyvet emelnék ki, melyeket idén olvastam és különösen nagy hatással voltak rám, és mindkettő más-más perspektívából erősítette meg a Bitcoinba vetett bizalmamat, illetve a cégünk treasury stratégiáját.

Az első a Lyn Alden: Broken Money című könyve, amely zseniálisan mutatja be a modern pénzügyi rendszer működését és annak korlátait. Lyn (aki egyébként sokak szerint a legélesebb elméjű makró-közgazdászok közé sorolható – és nem mellesleg Bitcoin maxi) részletesen leírja, hogyan működik a pénz a jegybanki nyomtatástól az emberek számlájára kerülésig, és hogyan vezetett ez a rendszer strukturális problémákhoz, például inflációhoz és egyenlőtlenségekhez.

Különösen fontosnak tartom, hogy cáfolja a Bitcoin energiafogyasztásával kapcsolatos legnagyobb kritikát, miszerint az ’pazarló’ és a bányászati folyamat nem fenntartható. A könyv kiemeli, hogy a Bitcoin-bányászat ma már legnagyobb részt megújuló energiaforrásokat használ, és az egyik legjobb módszer a felesleges energia hasznosítására. A hagyományos energiarendszerekben régóta kihívás a többletenergia tárolása, mivel az gyakran lokálisan keletkezik, és nem mindig egyezik a fogyasztási igényekkel, a Bitcoin-bányászat azonban rugalmas: a bányászgépek bárhol felállíthatók, és támogatják az időnkénti kikapcsolást, majd a hálózattal való gyors szinkronizáció után onnan folytatják, ahol abbahagyták.

A másik könyv, amely nagy hatással volt rám, a Bitcoin is Venice Allen Farringtontól és Sacha Meyerstől. Ez a könyv filozófiai mélységben vizsgálja a Bitcoin jelentőségét, és különösen megragadott az a gondolat, hogy a modern pénz fogalma a legtöbb ember számára egy bankkal szembeni tartozást jelent. A fiat pénz lényegében egy harmadik fél – a bankok vagy a központi bankok – által garantált ígéret. A Bitcoin ezzel szemben egy bank nélküli konstrukció, amely a pénz ősi formáira emlékeztet, ahol az érték közvetlenül az emberek között cserélt gazdát, harmadik fél nélkül. Ez a perspektíva választ adhat arra, hogy miért nehéz sok embernek elképzelni a Bitcoin alternatíváját a fiat pénzre, és miért forradalmi, hogy a Bitcoin kikerüli a központosított közvetítőket. Ez rámutat arra, hogy a Bitcoin treasury stratégiánk nem csak pénzügyi, hanem filozófiai döntés is: egy olyan rendszer támogatása, amely az egyéni szabadságot és a decentralizációt helyezi előtérbe és kérdőre vonja a status-quot: ez nem csak egy befektetés, hanem egy hosszú távú válasz a modern pénzügyi rendszer hibáira.

8. A Bitcoin az elmúlt évtized egyik legjobban teljesítő befektetési eszköze, mégis sokan, köztük cégvezetők és neves befektetők is, szkeptikusak maradnak az értékével kapcsolatban. Miért tapasztalható ez a bizalmatlanság, és hogyan lehetne elősegíteni a Bitcoin elfogadását és megértését?

Sok cégvezető és sztárbefektető a hagyományos pénzügyi rendszerhez van szokva, és szerintem az óvatossággal alapvetően nincs is semmi gond. Az ellenszenv kialakulásához gyakran rossz tapasztalatok, vagy hírek vezetnek, ezekkel kapcsolatban szívesen megosztanék két gondolatot. Először is, a Bitcoin egy teljesen új eszközosztály, ami kiforróban van, ezért fokozottan volatilis, ha az aranyhoz vagy hagyományos részvényekhez hasonlítjuk. Bár sok más tulajdonságban osztoznak, az arannyal ellentétben a Bitcoin értéke nem kézzelfogható fizikai tulajdonságokon, hanem kriptográfián és decentralizált technológián alapul, ami sokak számára még mindig ismeretlen terület. Emellett a Bitcoin stigmatizált megítéléséhez hozzájárulnak a korai évek negatív hírei, például a tőzsdék feltörései vagy az elvesztett privát kulcsok esetei. Ironikus módon éppen a Bitcoin egyik legnagyobb erőssége, a kriptográfiai biztonság vezethetett ehhez: ha valaki túlzottan óvatos módon tárolta a privát kulcsait, és a hozzáférési módjáról megfeledkezett, örökre elveszíthette az ebben rejlett vagyonát. A szkepticizmus leküzdéséhez az edukáció a kulcs. Én minden kezdőnek azt javaslom, hogy alaposan ismerje meg a Bitcoin technológiai és gazdasági alapjait, és már a legelső befektetés után különös figyelmet fordítson a biztonságos tárolásra. A ’not your keys, not your coins’ elvet érdemes észben tartani, különösen olyan juriszdikciókban, ahol a kormányzati beavatkozás a szabad piacba vagy a pénzügyi instabilitás kockázata magas. A hardver tárcák használata és a többaláírásos (multisig) megoldások jelentősen növelik a biztonságot, amit fokozottan ajánlok nagyobb tartalékok tárolásához, cégek esetében mindenképpen. Ha ez túlzottan technikai elsőre, akkor viszont az ETF-ek lehetnek a második legjobb választás, ezek esetében végülis neves befektetési alapok gondoskodnak a tőkéről és vállalnak felelősséget a vásárolt BTC tárolásáért. Cégvezetőként még azt látom, hogy a Bitcoin elfogadását előmozdíthatja, ha a vállalatok nem spekulációként, hanem hosszú távú értékőrző eszközként tekintenek rá, és ezt transzparensen kommunikálják. A volatilitás miatti aggodalmakat a hosszú távú szemlélettel érdemes ellensúlyozni, ugyanakkor a szélsőséges áringadozások egyre kevésbé jellemzőek, és többek közt ez is jobban bevonzhatja a konzervatívabb befektetőket. A megértés és a bizalom építése időbe telik, de az egyre növekvő intézményi adoptáció és a Bitcoin bizonyított teljesítménye már most is sok szkeptikust meggyőzött.

Köszönjük az interjút!